Jeki Gabriella • 2025. november 24. 18:57
A felsőfokú végzettség továbbra is jelentős bérelőnyt jelent Európa-szerte, de a megtérülés mértéke országonként erősen eltér. Az Eurostat adatai alapján a diplomások átlagosan jóval magasabb keresetre számíthatnak, ugyanakkor Magyarországon a különbségek szakirányonként különösen élesek. Hazai viszonylatban a műszaki, informatikai és pénzügyi területek biztosítják a legnagyobb pénzügyi hozamot, míg más szakterületeken jóval szerényebb a diplomák értéke. A CHART by Pénzcentrum friss elemzése bemutatja, hogyan pozicionálja a magyar munkaerőpiac a tudást európai összehasonlításban.
A felsőfokú végzettség továbbra is az egyik legjobb gazdasági befektetés, ugyanakkor a megtérülés mértéke jelentősen eltér az egyes európai országok között. A CHART by Pénzcentrum legfrissebb epizódja azt vizsgálja, hogy a különböző végzettségi szintek milyen módon befolyásolják a kereseti lehetőségeket, illetve mely régiókban fizet leginkább a megszerzett tudás. Az Eurostat adatai szerint kontinens-szerte kimutatható a diploma pozitív hatása, ám az országok közötti eltérések komolyak, mind a relatív bérarányokat, mind a tényleges kereseti szinteket tekintve.
Az elemzésből kiderül, hogy a felsőfokú végzettségűek jellemzően 38%-kal magasabb jövedelemre számíthatnak a középfokú végzettségűekhez képest, és csaknem 70%-kal többre az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknél. A jövedelmi rangsort Luxemburg, Svájc és Norvégia vezetik, ahol a diplomások akár kétszer-háromszor többet is kereshetnek középfokú végzettségű társaiknál, ami a magas életszínvonal és a tudásalapú gazdasági szerkezet egyértelmű visszaigazolása.
A magyarországi helyzet ugyanakkor árnyaltabb képet mutat. A CHART by Pénzcentrum vizsgálata szerint a diplomák pénzügyi hozama jelentős mértékben függ a szakiránytól: a mérnöki, informatikai és pénzügyi területek kiemelkedő bérelőnyt biztosítanak, míg a bölcsészettudományi és pedagógiai végzettségek jóval szerényebb megtérülést garantálnak. A különbségek nem csupán a végzettségi szintek, hanem az országok kutatási és oktatási finanszírozása között is tetten érhetők.
Külön figyelmet érdemel a doktori képzésben résztvevők helyzete, amely szintén országonként erősen differenciál. Míg például Norvégiában a PhD-hallgatók ösztöndíja elérheti a havi 9000 eurót, addig Magyarországon jellemzően 140–180 ezer forint közötti összegről beszélhetünk. Ezek az éles különbségek a kutatási források elérhetőségében, valamint az oktatási rendszerek működésében gyökereznek, és közvetlenül befolyásolják a tudományos pálya vonzerejét Európa-szerte.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jövőbe mutató adatok a CHART by Pénzcentrum friss epizódjaiban!
Ha kíváncsi vagy arra, milyen összefüggéseket tárnak fel a friss adatok, érdemes feliratkozni a Pénzcentrum YouTube-csatornájára. A CHART by Pénzcentrum hétfőn, szerdán és pénteken jelentkező epizódjai naprakész statisztikákkal, izgalmas témákkal és új nézőpontokkal segítenek jobban megérteni a világ gyorsan változó folyamatait – és azt is, hogy mindez miként hat ránk.