Pénzcentrum • 2025. június 27. 08:19
A foglalkoztatottak száma két éve nem látott mélypontra süllyedt Magyarországon, ami jelzi, hogy a gazdasági stagnálás hatásai már a munkaerőpiacot is elérték. Bár a vállalatok továbbra is óvatosak a leépítésekkel, a ledolgozott munkaórák csökkenése, az üres álláshelyek számának visszaesése és a bérnövekedés lassulása egyértelmű jelei a munkaerőpiaci alkalmazkodásnak.
A KSH adatai szerint 2024 február és április között jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fős csökkenést jelent. Az elsődleges munkaerőpiacon – a közmunkások és az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok nélkül – a foglalkoztatottak száma 4,5 millió fő közelébe csökkent, ami szintén több mint 30 ezres visszaesést mutat - mutatott rá a Portfolio.
A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a munkaerőpiacon már korábban megkezdődött az alkalmazkodás az elhúzódóan gyenge konjunktúrához. Ezt jelzi az üres álláshelyek számának 2022 közepe óta tartó csökkenése is, amely a feldolgozóiparban 46, a piaci szolgáltatások területén 33 százalékos visszaesést mutat, bár az idei első negyedévben ez a tendencia megállt.
A ledolgozott munkaórák száma is jelentősen csökkent. Az MNB Inflációs jelentése szerint 2024 harmadik negyedévében az átlagosan ledolgozott munkaórák négy negyedéves mozgóátlaga a foglalkoztatottak között 36,5 óra volt, ami a Covid-időszakot leszámítva a legalacsonyabb érték. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok a csökkenő megrendelésállományhoz a munkaidő csökkentésével alkalmazkodnak.
A cégek azonban továbbra is óvatosak a leépítésekkel, ami az úgynevezett munkaerő-tartalékolás (labour hoarding) jelenségével magyarázható. Ennek lényege, hogy gazdasági visszaesés idején a vállalatok inkább megtartják munkaerő-állományukat, hogy elkerüljék az általuk befektetett humántőke elvesztését és az új munkaerő felvételével járó költségeket. A jelenség hátterében a demográfiai kihívások is állnak, hiszen a munkaképes korú lakosság folyamatosan csökken.
Ágazati bontásban a legnagyobb visszaesés a feldolgozóiparban következett be, ahol az első negyedévben 30 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az egészségügyi, oktatási és közigazgatási szektorban nőtt a foglalkoztatás.
Az Európai Bizottság vállalati felmérése szerint mind a négy vizsgált szektorban (ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatások) a vállalatok inkább létszámuk csökkenésére számítanak a következő három hónapban. A jegybank vállalati felmérése is megerősíti ezt a képet, a foglalkoztatási várakozások alindexe 2024 novembere óta negatív tartományban van.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A munkaerőpiaci alkalmazkodás a bérek alakulásában is megmutatkozik. A vállalatok először a mozgóbérelemek, azaz a nem kötelezően fizetendő prémiumok visszavágásával reagálnak a kibocsátás csökkenésére. A nominális bérdinamika 2023 májusa óta lassul a versenyszférában, ami az infláció és az inflációs várakozások csökkenésével, valamint a munkaerőpiac feszességének enyhülésével magyarázható.
"A munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatja az infláció csökkenését, azonban a gazdasági növekedésre vonatkozóan lefelé irányuló kockázatokat hordoz" – állapítja meg a jegybank. Míg a lassuló bérdinamika segíti az infláció csökkenését, a foglalkoztatás mérséklődése és a bérnövekedés lassulása negatívan hat a háztartások fogyasztására.
Az MNB szerint "a munkaerőpiaci bizonytalanság emelkedése már önmagában óvatosabb fogyasztói magatartáshoz vezethet, ami a megtakarítási hajlandóság növelésén, és egyes kiadások halasztásán keresztül mérsékelheti a háztartások fogyasztási kiadásait."