Pénzcentrum • 2025. február 25. 15:04
A kormányrendeletben meghatározott béremelésekkel átlagosan azonos mértékű fejlesztésekről számoltak be a cégek, a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban viszont nem érzékelhető változás - közölte a versenyszférában dolgozók 10%-át képviselő, 200.000 kölcsönzött munkavállaló több mint kétharmadát foglalkoztató, 22 tagszervezetével több ezer vállalkozással napi kapcsolatban lévő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).
Az MMOSZ tagszervezeteinek partnerei átlagosan azonos vagy alacsonyabb mértékű változásról számoltak be. A Humánia HRS Group Zrt. országos tapasztalata szerint vevőik körében a minimálbér felett fizető munkakörökben az emelés átlagos mértéke nem éri el, sok esetben meg sem közelíti a 9%-ot.
Arra is kíváncsiak voltak, hogy a „2024. évre kölcsönzött munkaerőnek fizetett béren kívüli juttatások mértékét a kormányrendeletben meghatározott mértékhez képest miként változtatták”. A válaszok tanúsága szerint kevés kölcsönvevő változtatott ezen a területen, a béren kívüli juttatások mértéke szinte évek óta változatlan.
A „milyen mértékben hasonlítják a vállalatok béremeléseiket a környező országok garantált bérminimum-változásaihoz?” kérdésre, a Humán Centrum cégvezetője, Göbl Róbert úgy fogalmazott, partnercégeiknél alig vagy egyáltalán nem jellemző, hogy a környező országok béremeléséhez igazodnának. Ennek abban az esetben van relevanciája, ha országhatár-közeli elhelyezkedésről van szó, s emiatt jelentkezhet a külföldi foglalkoztatás elszívó hatása.
Ekkor legalább olyan bért kell biztosítani a magyarországi foglalkoztatás során, hogy a munkavállalónak ne érje meg átutazni, illetve magasabbat, ha a külföldi munkaerőt szeretnék bevonzani. A Humánia HRS Group társalapítója, jogi és kommunikációs igazgatója, az MMOSZ elnöke, dr. Simon Balázs tájékoztatása szerint is egyöntetűen az a válasz érkezett, hogy nem veszik figyelembe, csak a belföldi, azon belül is a közvetlen környező földrajzi területeken fizetett bérekre figyelnek.
A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének, Nyikosné Kovács Melindának szintén az a tapasztalata, hogy nem hasonlítják a magyar vállalatok a béremeléseket a környező országok garantált bérminimum-változásaihoz. A Pensum Nyrt. társtulajdonosa, Dr. Hadházy Tamás is úgy fogalmaz nyilatkozatában, sajnálatos módon nem tapasztalják, hogy ez szempont lenne.
A „mennyire egyezik a kormány által rögzített béremelési százalék a vállalatok által ténylegesen alkalmazott mértékkel?” kérdésre az alábbi válaszok érkeztek.
Átlagosan egyezik, hiszen ha nem is lenne kormány által rögzített emelés, akkor is ezt indokolja a munkaerő-piaci versenyhelyzet. Ahol többet tudtak emelni, vagy ezt nem tudják kigazdálkodni, ott hatékonyságot növelnek és csökkentik a dolgozók létszámát
– mondta a HC cégvezetője. A Humánia társalapítója szerint a válaszadók túlnyomó többsége a nem minimálbéres munkakörökben 3-8%-os emelésről számolt be, tehát ahol nem minimálbér, ott alacsonyabb. A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének szavai szerint a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán teljes mértékben megvalósult a béremelés, viszont azokban az esetekben, ahol minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb a jövedelem, ott a cégek egyelőre még nem, vagy alacsonyabb mértékben emelik a béreket. Legtöbb partnerüknél még a második negyedévben várható béremelés, de ott is csak 4-5% mértékű.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tapasztalataink szerint a partnerek jelentős része csak a legszükségesebb emelést vállalja
– fogalmazott a Pensum Nyrt. társtulajdonosa.
Tudni szerették volna azt is, vajon „csak az alapbért emelik vagy más juttatásokban is megnyilvánul a béremelés”.
„Jellemzően az alapbért emelik, és a cégek kisebb százalékánál a juttatások emelésére is gondot fordítanak, főleg fehérgalléros területeken” – hangzott a HC szakemberének válasza. A Humánia tapasztalata alapján, jellemzően az alapbért emelik, néhány elenyésző esetről tudnak, akik 5-7%-os emelés mellett 10-20%-kal emelték a béren kívüli juttatásokat. Az új béren kívüli juttatási elemek bevezetésére még nem találkoztak példával. A Pannon-Work is úgy látja, hogy kizárólag az alapbért emelik, az egyéb juttatások egyelőre nem változtak. A Pensum Nyrt. szerint is-is, vagyis az alapbért emelik, de van, aki juttatások emelését is vállalja.
Arra is rákérdeztek, hogy a „partnerek visszajelzései alapján mennyire tükrözi a vállalatok gyakorlata a kormány által előírt emelkedést”. A HC szerint azoknál a cégeknél, ahol nem tudják biztosítani az előírt emelkedést a magasabb átlagbéreknél, hosszú távon negatívan hat az adott vállalat működésére. A betanított és képzett munkaerő elvándorláshoz vezet, amit visszapótolni sokkal költségesebb. A Pannon-Work a kormány által előírt emelkedést egyelőre csak a minimálbér-emeléseknél látja. A Pensum Nyrt. úgy fogalmaz, jellemzően a szándék meglenne az emelésre, a gazdasági realitások azonban a legtöbb esetben csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését teszik leetővé.