Latyák Balázs • 2024. január 22. 10:02
Akár már májusban elfogadhatja a parlament az európai minimálbérről szóló javaslatcsomagot. Ezzel biztosítottá válna, hogy a megélhetési költségek és bérszintek függvényében meghatározott minimálbérből bárki tisztességesen megélhet. Szakemberek szerint a javaslat magyarországi elfogadásával egy évtizedes vita zárul le, ugyanakkor a legkisebb bérek ettől nem fognak a többszörösükre nőni.
Nemrég körbejárta a magyar sajtót, hogy az európai minimálbérről szóló törvényjavaslat is szerepel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának menetrendjében. A kormány jogalkotási programja szerint a törvényjavaslatot Nagy Márton minisztériuma nyújtja be áprilisban, így már májusban megszavazhatja a parlament a legkisebb bérekről szóló uniós irányelv átültetését a magyar jogba. De mit is jelent ez pontosan a magyar dolgozókra vetítve? Emelkedhetnek itthon a legkisebb fizetések? A Pénzcentrum most ennek járt utána.
Mindenekelőtt fontos tudni, hogy a tervezet többek között azért is fontos, mert az uniós jogszabály rögzíti, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek minden esetben teljesülniük kell a törvényileg vagy kollektív szerződésekben meghatározott minimálbér mértékének megállapításakor.
A javaslatcsomag szerint a legkisebb bérek meghatározása továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik majd, ám a tagállamoknak az új szabályok értelmében garantálniuk kellene, hogy a megélhetési költségeket és bérszinteket figyelembe véve a minimálbérből tisztességesen meg lehessen élni. Az európai minimálbérrel kapcsolatos irányelvet egyébként idén november 15-ig kell átültetni a nemzeti jogba, és az erre vonatkozó szabályok is ezen a napon válnak hatályossá.
Évtizedes vita zárult végre le
Az európai minimálbérről szóló kérdés már egy évtizede húzódott, amit Magyarországon bizonyos politikai erők felkaptak. Az európai szintű tárgyalások végére pedig már csak egy felvizezett javaslat jött létre, kötelező érvényű, valódi tartalom nélkül. Ami persze ettől függetlenül még lehet, hogy a jelenlegi szinten emelni fog, de nem ugyanaz lesz a bérszint Magyarországon, mint Svédországban vagy Romániában
– közölte a Pénzcentrum megkeresésére Vágó Gábor. A közgazdász szerint az európai minimálbér javaslat nagyon tág teret ad a tagországoknak arra, hogy miként állapítják meg a saját legkisebb fizetéseiket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek jogszabályban határozzák meg a minimálbért, ki kell dolgozniuk a mértékét meghatározó tényezőket, amelyek között a javaslat által meghatározott legalább négy tényezőnek szerepelnie kell.
Azaz a tagállamok kötelesek lesznek olyan kritériumokat használni, amelyek legalább a következő elemeket tartalmazzák:
- a jogszabályban meghatározott minimálbérek vásárlóereje, figyelembe véve a megélhetési költségeket,
a bérek általános szintje, növekedési rátája és eloszlása, - a nemzeti termelékenység hosszú távú szintjei és alakulása;
- indikatív referenciaértékeket használni a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségére vonatkozó értékelésükhöz; a tagállamok használhatnak automatikus indexálási kiigazításokat is, amennyiben az nem vezet a jogszabályban meghatározott minimálbér csökkenéséhez;
- legalább kétévente (vagy automatikus indexálási mechanizmust használó tagállamok esetében legalább négyévente) aktualizálni a jogszabályban meghatározott minimálbérüket;
- egy vagy több konzultatív szervet kijelölni vagy létrehozni, amelyek feladata a tanácsadás;
- a szociális partnereket bevonni a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába;
- a szociális partnerek bevonásával megtenni a következő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók hatékony hozzáférését a jogszabályban meghatározott minimálbérek által nyújtott védelemhez: hatékony, arányos és megkülönböztetésmentes vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések;
- elegendő erőforrás, képzés és iránymutatás a végrehajtó hatóságok számára, hogy megcélozzák és felelősségre vonják a szabályokat be nem tartó munkáltatókat.
Vágó Gábor szerint összességében az európai minimálbér beilleszthető lesz a magyar jogrendbe, hiszen hazánk is törvényben rendelkezik a minimálbérről.
Persze, minden azon múlik majd, hogy a minisztérium mit foglal majd bele a törvénybe
– fűzte hozzá.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A minimálbér nem nő a többszörösére!
Az európai minimálbér nem egy egységes, EU-s szinten azonos mértékű bérezésre utal, hanem azt a célt kívánja megvalósítani, hogy minden tagállamban a legalacsonyabb keresetű munkavállalók se legyenek kitéve a szegénység kockázatának. Ehhez minden államnak a saját bérezési és árrendszeréhez képest kell a megfelelő intézkedéseket megtenni
– közölte a Pénzcentrummal Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Magyarországot tekintve ez – a jelenlegi tervek szerint – azt jelentené, hogy a minimálbérnek el kéne érnie a mediánbér 60 százalékát. A mediánbér az az összeg, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet, voltaképp a bérek középértéke és az átlagkeresetnél nagyjából százezer forinttal kevesebb - viszont jobban reprezentálja annál a hazai bérviszonyokat.
Viszont ez az összeg is folyamatosan növekszik, amit egy dinamikusabb minimálbéremelés is meglökhet, de az elképzelés, hogy például duplájára nőnének a legkisebb keresetek, az teljesen téves
– fűzte hozzá a MASZSZ elnöke.
A szakember kitért az európai minimálbér előnyeire is, szerinte az a költségvetésre vélhetően pozitív hatással lesz. Elmondta, amitől tartani szoktak, hogy a kisvállalkozások nem tudják kigazdálkodni a megemelt béreket és ezért beszüntetik tevékenységüket vagy feketén folytatják tovább működésüket. Ez azonban ellenőrzésekkel és célzott pályázatokkal, támogatásokkal (főleg a leszakadó régiókra célozva) kezelhető lehet. Az irányelv másik, legalább ilyen fontos része, hogy minden ország dolgozzon ki ütemtervet arra, hogyan mozdítaná elő a munkavállalók kollektív szerződéses védelmét. Ezzel a cél az, hogy néhány éven belül a foglalkoztatottak legalább 80 százalékára vonatkozzon kollektív megállapodás - sorolta Zlati Róbert.
Márpedig ebben a tekintetben hazánk jócskán el van maradva, és nagy szükség lenne az ágazati megállapodások elterjedésére a középszintű érdekegyeztetés előmozdítására
– mondta a szakember. Kiemelte, a MASZSZ mindent összevetve jó intézkedésnek tartja az irányelvet, fontos cél a munkavállalói szegénység elleni küzdelem és a kollektív szerződések számának növelése, de a szervezet óva int mindenkit attól, hogy mindössze ettől az egy intézkedéstől csodát várjon.