Jeki Gabriella • 2023. október 26. 12:56
Friss lendületet adnának az egész életen át tartó tanulásnak, javítanák a versenyképességet, növelnék a munkaerőpiaci részvételt és előmozdítanák a tehetségek kinevelését az Készségek Európai Éve (European Year of Skills) elnevezésű kezdeményezéssel. A merész új stratégiát a képzési, képzési és innovációs ötletek fellendítésére indították el a tagállamokban. A Pénzcentrum a brüsszeli Régiók és Városok 21. Európai Hetén egy háttérbeszélgetésen megtudta: a kezdeményezés az álláskeresők és a vállalkozások szempontjából egyaránt előnyös, amely elő fogja segíteni a zöld és digitális átállást, de az innovációt és a versenyképesség javítását is.
Az Európai Unió célirányos megközelítést tervez a munkaerőhiány növekvő kihívásának megoldására. Így lett 2023 a készségek európai éve: a komplex stratégia az innováció ösztönzésére, az oktatás és képzés előmozdítására, valamint a készségek növelésére irányul. Mindez a remények szerint csökkentheti a nemek, életkor és iskolai végzettség közötti egyenlőtlenségeket a munkaerőpiacon, de kezelheti az uniós munkaerőhiányt is.
„A készségek európai éve eseményeket, figyelemfelkeltő kampányokat, párbeszédet és olyan eszközök kifejlesztését foglalja magában, amelyek biztosítják az átképzésbe és a továbbképzésbe történő jobb befektetést, illetve az európai vállalatok versenyképességének növelését. A szakképzett munkaerő bevonzásához és megtartásához a nemzeti és regionális kormányzat, az egyetemek, a szakoktatási és képzési intézmények, a kutatóintézetek és a vállalkozások együttműködése szükséges. Ehhez mindenhol azonosítani kell azokat a tényezőket, amelyek vonzóvá tehetik a régiókat a megélhetés és a munkavégzés szempontjából. Ilyenek többek között a szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés, például az oktatás, az egészségügy és a megfizethető lakhatás, a kulturális szolgáltatások, a közlekedés és az energiaellátás” – tudta meg a Pénzcentrum a Régiók és Városok 21. Európai Hetén egy háttérbeszélgetésen, ahol az újságírók a saját országuk szakértőit kérdezhették.
Az uniós vállalatok több mint háromnegyede arról számol be, hogy nehézségekbe ütközik a szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók toborzása terén. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ráadásul csak a felnőttek 37 százaléka vesz részt rendszeresen valamiféle képzésben. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató azt jelzi, hogy tíz Európában dolgozó felnőttből négy, a társadalom egészét tekintve pedig minden harmadik személy nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Az építőipartól és az egészségügytől kezdve a mérnöki szakmáig és az informatikáig már huszonnyolc olyan foglalkozást regisztráltak az elmúlt években, ahol munkaerőhiány mutatkozott. Úgy tűnik, mind a magasan, mind az alacsonyan képzett munkavállalók iránt növekvő kereslet tapasztalható. Alacsony emellett a nők aránya, akár a technológiai szakmákat nézzük, akár a tanulmányok terén: hat informatikai szakemberből csak egyetlen a nő, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében pedig csak három.
A Készségek Európai Éve friss lendületet kíván adni azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek két, 2030-ra kitűzött uniós szociális cél elérésére irányulnak: egyrészt arra, hogy a felnőttek legalább 60 százaléka minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészt pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78 százalékot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében. A kezdeményezés hozzájárulhat a digitális iránytű azon céljainak eléréséhez is, hogy 2030-ra az unióban a felnőttek legalább 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel és 20 millió információ- és kommunikációtechnológia szakember legyen alkalmazásban.
A készségek éve egy erős üzenet egy nagy kihívás kezelésére. Emberek millióiról beszélünk, akiknek változtatniuk vagy egyszerűen javítaniuk kell a képzettségükön. Ez tehát egy fontos mérföldkő Európa gazdasági jövőjével, a folyamatban lévő jelentős átalakulásokkal kapcsolatban, legyenek azok digitálisak vagy zöldek. Sokat beszélünk a digitális készségekről is és több százezer üres álláshely van ezen a területen. Ám az építőipari ágazat is kétségbeesetten keresi a szakképzett embereket. Sok szakmát újra kell gondolni, mert fejlődnek és változnak a technológiák az éghajlati kihívás miatt. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre, mert a képzésből a foglalkoztatásba való átmenetnek sokkal zökkenőmentesebbnek kellene lennie
– mutatott rá korábban a Képzések Európai Évével kapcsolatban Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztos.
A célkitűzések elérése érdekében az Európai Bizottság népszerűsíteni kezdte a továbbképzési és átképzési lehetőségeket, például oly módon, hogy felhívja a figyelmet az azok gyakorlatban való elterjedését, végrehajtását és megvalósítását szolgáló releváns uniós kezdeményezésekre, köztük az uniós finanszírozási lehetőségekre. A készségek éve célja segíteni a készségekkel kapcsolatos információgyűjtési eszközök továbbfejlesztését is, valamint előmozdítani a képesítések (köztük az EU-n kívül szerzettek) átláthatóságának javítására és elismerésének megkönnyítésére szolgáló eszközöket.
Egy kapcsolódó, most szeptemberben közzétett felmérés, A készségek európai éve: szakképzettséghiány, munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiák a kis- és középvállalkozásokban (European Year of Skills: Skills shortages, recruitment and retention strategies in small and medium-sized enterprises) rávilágít a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hiányosságaira, miközben megerősíti, hogy a szakképzett munkaerő kulcsfontosságú a sikerükben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kis- és középvállalkozások 95 százaléka szerint nagyon (82 százalék) vagy mérsékelten (13 százalék) fontos az üzleti modellje szempontjából, hogy megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalói legyenek. Ez a helyzet a vállalatok közel kétharmadát (63 százalék) tartja vissza általános üzleti tevékenységében. Közel felük (45 százalék) azt is állítja, hogy ez akadályozza a digitális technológiák átvételére vagy használatára irányuló erőfeszítéseiket, és tízből négyen (39 százalék) látják nehézségeket üzleti tevékenységeik környezetbarátabbá tételében
– írja a kapcsolódó jelentés.
Úgy tűnik, a kis- és középvállalkozások számos intézkedést alkalmaznak a munkavállalók megtalálása és megtartása érdekében. Ilyenek például a tehetségek vállalaton belüli jobb kihasználására irányuló erőfeszítések (többek között a személyzet mobilitása vagy a munkakör rotációja), a képzésbe való nagyobb befektetés, vagy a munkakörök vonzerejének növelése a nem anyagi előnyök tekintetében. Úgy érzik azonban, hogy jobb együttműködésre lenne szükségük az állami foglalkoztatási szolgálatokkal (58 százalék), jobb eszközökre a jelentkezők készségeinek felméréséhez (49 százalék) és a vállalat készségigényének felméréséhez (46 százalék), valamint a külföldi képesítések elismerésének egyszerűsítésére (38 százalék).
De hogyan tervezik mindezt megvalósítani? A komplex terv az Európai Parlamenttel, az uniós tagállamokkal, a szociális partnerekkel, a foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a munkavállalókkal és a vállalkozásokkal gondolkodik együtt, helyi szinten adva lendületet a készségfejlesztésnek: A program főbb paraméterei:
- előmozdítja a nagyobb, eredményesebb és inkluzív beruházásokat a képzés és a továbbképzés területén;
- a szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal is együttműködve gondoskodnak arról, hogy a készségek igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez;
- összehangolják az emberek törekvéseit és készségeit a munkaerőpiaci lehetőségekkel, főképp a zöld és digitális átállás, valamint a gazdasági helyreállítás tekintetében;
- Európába vonzanák megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges szakembereket, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás elősegítése, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.
A továbbképzésbe és az átképzésbe történő tagállami beruházások támogatására uniós finanszírozás és technikai támogatás is rendelkezésre áll.