Reichenberger Dániel • 2023. február 23. 16:03
Spórolni kezdtek a magyar családok, miután a reálbérek újabb öt százalékot csökkentek a tavalyi év utolsó hónapjában - ezt mondta lapunknak az egyik elemző, akit a KSH legújabb adatait boncolgatta nekünk. Egy másik pedig azt mondja: valóban szükség lenne további emelésekre, mert ezt várják el a dolgozók, de sokszor még a multicégeknek sincs miből - a kkv-k pedig nagyon rossz helyzetben vannak, ha a munkavállalóik a béremelések elmaradása miatt lelépéssel fenyegetnének.
2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 581 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal, erről pedig lapunk is beszámolt.
A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 700 forint, 18,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 5,1 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 24,5 százalékos növekedése mellett.
Eltesszük télire?
Lapunk az adatokra ránézve először arra volt kíváncsi, hogy vajon a bércsökkenés jelentheti-e azt, hogy a magyarok összébb húzzák a nadrágszíjat? Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint óvatosan kell bánni az adatokkal, de már most jól látszik, hogy a magyar családok elkezdtek félretenni – talán még ínségesebb időktől tartva.
A fogyasztás máris lelassult, a családok régen megkezdték a spórolást, talán már a múlt év közepétől is látható trend ez. Az, hogy a bérek reálértéke csökkent, és idén nem volt olyan pénzosztás, mint tavaly év elején, sok családok késztetett arra, hogy azt a keresetet, ami van, beosztóbb módon költsék el. Ezzel viszont természetesen a gazdaságnak is adnak egy pofont, hiszen a csökkenő fogyasztás még okozhat gondokat, és nem várható egy ideig az sem, hogy az infláció végre csökkenni kezdjen. Azt is fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy amit a KSH adataiban látunk, az egy mediánérték, tehát lehet béremelkedésről beszélni – csak nem mindenkit érint
- mondta Trippon Mariann a Pénzcentrum kérdésére.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője ma közzétett elemzésében pedig azt írja: muszáj béreket emelnie a munkaadóknak, ha meg akarják tartani a munkaerőt.
Az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolták a dinamikát. A tavalyi bérnövekedési ütem így 17.5%-ot ért el éves átlagban, míg idén a 14 és 16%-os bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a béremelkedés mértéke, azonban a tavalyi évhez hasonló számban megjelenő évközi béremelések esetén ez több százalékponttal magasabb is lehet. A bérköltségek további növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot egy klasszikus ár-bér spirálhoz
- írta az elemző.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője pedig mást vett észre az adatokban: szerinte jelentős különbséget láthatunk a szektorok között.
A versenyszférában a bruttó keresetek (bónusszal együtt) valamivel lassabban nőttek decemberben, mint novemberben: 18,3 százalékkal nőtt ezen a területen az átlagbér. Tekintettel arra, hogy a medián kereset dinamikusabban, vagyis 19 százalékkal emelkedett éves bázison a vállalkozások körében, ez azt jelzi, hogy elsősorban az alacsonyabb keresetűek fizetését korrigálták a vállalatok a magas, sőt erősödő infláció fényében. A költségvetési szférában ezzel szemben jelentős mértékben erősödött a bérkiáramlás a szokásos év végi bónuszkifizetések következtében. Ebben a szektorban 17,6 százalékra gyorsult az átlagbér-növekedés üteme.
Emelni, de miből?
Az odáig rendben van, hogy béreket kellene emelni, csakhogy felmerül az a remek kérdés, hogy miből – mondta a Pénzcentrumnak Toldi Gábor HR-szakértő, a DTC Solutions munkatársa. Szerinte bár a cégek igyekeznek lépést tartani az inflációval, nem mindenkinek jön vagy egyáltalán jöhet ez össze.
Nem tűnik reálisnak, hogy a cégek 30 százalékot emeljenek a béreken, ráadásul itt még a nagy cégekről beszélünk, kkv-k végképp nem is álmodhatnak ilyenről. A háttérbeszélgetések alapján a 15%-os bérfejlesztés tűnik reálisnak. Egyre több vendégmunkás jön Magyarországra, akik bár egy forinttal sem olcsóbbak a magyaroknál, mégis a termelésben 15%-os emelkedést jelenthetnek (az alacsonyabb fluktuáció és betegszabadság aràny miatt), vagyis ha nagy lenne a béremelés-elmaradása miatt a fluktuáció, akkor mindig itt van ez a menekülőút a cégek számára. A hangulatot egyébként az érdekvédelmi szervezetek húzzák fel - mint ismert, a Mercedes dolgozói 850.000 Ft-os jutalma rendhagyónak mondható, csakhogy a cégek java részének nem reális, hogy a dolgozói követelések ekkora mértékének eleget tegyen akkor sem, ha emiatt a dolgozók a munkahelyváltást mérlegelik
- mondta erről a Pénzcentrumnak.