Reichenberger Dániel • 2023. február 23. 16:03
Spórolni kezdtek a magyar családok, miután a reálbérek újabb öt százalékot csökkentek a tavalyi év utolsó hónapjában - ezt mondta lapunknak az egyik elemző, akit a KSH legújabb adatait boncolgatta nekünk. Egy másik pedig azt mondja: valóban szükség lenne további emelésekre, mert ezt várják el a dolgozók, de sokszor még a multicégeknek sincs miből - a kkv-k pedig nagyon rossz helyzetben vannak, ha a munkavállalóik a béremelések elmaradása miatt lelépéssel fenyegetnének.
2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 581 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,1, a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal, erről pedig lapunk is beszámolt.
A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 700 forint, 18,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 5,1 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 24,5 százalékos növekedése mellett.
Eltesszük télire?
Lapunk az adatokra ránézve először arra volt kíváncsi, hogy vajon a bércsökkenés jelentheti-e azt, hogy a magyarok összébb húzzák a nadrágszíjat? Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint óvatosan kell bánni az adatokkal, de már most jól látszik, hogy a magyar családok elkezdtek félretenni – talán még ínségesebb időktől tartva.
A fogyasztás máris lelassult, a családok régen megkezdték a spórolást, talán már a múlt év közepétől is látható trend ez. Az, hogy a bérek reálértéke csökkent, és idén nem volt olyan pénzosztás, mint tavaly év elején, sok családok késztetett arra, hogy azt a keresetet, ami van, beosztóbb módon költsék el. Ezzel viszont természetesen a gazdaságnak is adnak egy pofont, hiszen a csökkenő fogyasztás még okozhat gondokat, és nem várható egy ideig az sem, hogy az infláció végre csökkenni kezdjen. Azt is fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy amit a KSH adataiban látunk, az egy mediánérték, tehát lehet béremelkedésről beszélni – csak nem mindenkit érint
- mondta Trippon Mariann a Pénzcentrum kérdésére.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője ma közzétett elemzésében pedig azt írja: muszáj béreket emelnie a munkaadóknak, ha meg akarják tartani a munkaerőt.
Az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolták a dinamikát. A tavalyi bérnövekedési ütem így 17.5%-ot ért el éves átlagban, míg idén a 14 és 16%-os bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a béremelkedés mértéke, azonban a tavalyi évhez hasonló számban megjelenő évközi béremelések esetén ez több százalékponttal magasabb is lehet. A bérköltségek további növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot egy klasszikus ár-bér spirálhoz
- írta az elemző.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője pedig mást vett észre az adatokban: szerinte jelentős különbséget láthatunk a szektorok között.
A versenyszférában a bruttó keresetek (bónusszal együtt) valamivel lassabban nőttek decemberben, mint novemberben: 18,3 százalékkal nőtt ezen a területen az átlagbér. Tekintettel arra, hogy a medián kereset dinamikusabban, vagyis 19 százalékkal emelkedett éves bázison a vállalkozások körében, ez azt jelzi, hogy elsősorban az alacsonyabb keresetűek fizetését korrigálták a vállalatok a magas, sőt erősödő infláció fényében. A költségvetési szférában ezzel szemben jelentős mértékben erősödött a bérkiáramlás a szokásos év végi bónuszkifizetések következtében. Ebben a szektorban 17,6 százalékra gyorsult az átlagbér-növekedés üteme.
Emelni, de miből?
Az odáig rendben van, hogy béreket kellene emelni, csakhogy felmerül az a remek kérdés, hogy miből – mondta a Pénzcentrumnak Toldi Gábor HR-szakértő, a DTC Solutions munkatársa. Szerinte bár a cégek igyekeznek lépést tartani az inflációval, nem mindenkinek jön vagy egyáltalán jöhet ez össze.
Nem tűnik reálisnak, hogy a cégek 30 százalékot emeljenek a béreken, ráadásul itt még a nagy cégekről beszélünk, kkv-k végképp nem is álmodhatnak ilyenről. A háttérbeszélgetések alapján a 15%-os bérfejlesztés tűnik reálisnak. Egyre több vendégmunkás jön Magyarországra, akik bár egy forinttal sem olcsóbbak a magyaroknál, mégis a termelésben 15%-os emelkedést jelenthetnek (az alacsonyabb fluktuáció és betegszabadság aràny miatt), vagyis ha nagy lenne a béremelés-elmaradása miatt a fluktuáció, akkor mindig itt van ez a menekülőút a cégek számára. A hangulatot egyébként az érdekvédelmi szervezetek húzzák fel - mint ismert, a Mercedes dolgozói 850.000 Ft-os jutalma rendhagyónak mondható, csakhogy a cégek java részének nem reális, hogy a dolgozói követelések ekkora mértékének eleget tegyen akkor sem, ha emiatt a dolgozók a munkahelyváltást mérlegelik
- mondta erről a Pénzcentrumnak.