Pénzcentrum • 2022. november 21. 15:41
Az Uniós jogharmonizációs törekvések mellett volt a kormány más területeken is belenyúlt a Munka Törvénykönyvébe. Bár a minimális szintre behúzott apai szabadság kapta a legnagyobb sajtóvisszhangot, a módosítások listája alapján a szabadságolástól kezdve a munkabeosztáson és a kiküldetéseken át az egészségügyileg alkalmatlanná váló dolgozók jogaiig rengeteg minden hátrányos irányba változna - hívja fel a figyelmet a Telex.
A november elején benyújtott, és várhatóan december elején az Országgyűlés elé kerülő csomag hivatalos célja az uniós jogharmonizáció. Csakhogy az EU-irányelvekhez fazonírozás mellé becsúszott néhány olyan módosítás, amelyek miatt a magyar munkavállalók az eddiginél is kiszolgáltatottabbak lesznek a munkaadójuknak - írja a lap.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a probléma az, hogy a javaslat fontos pontokon még tovább gyengíti a munkavállalók jogait a foglalkoztatókkal szemben.
A kifogásolt paragrafusoknak részben nincs is közük az uniós elvárásokhoz, a salátatörvények logikáját követve bújnak meg ártalmatlan szövegjavítások és jogharmonizációs célú átfogalmazások között. Úgy tudjuk, a szakszervezetek mindössze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) aktuális ülése előtt másfél nappal kapták meg véleményezésre a tervezetet, majd magán az egyeztetésen világossá vált, hogy alkura nincsen tér, a csomagot változatlan formában nyújtották be.
A MASZSZ nyolc pontban fogalmazott meg éles kritikát a javaslatról. A szervezet jogi elemzése szerint a szabadságolástól kezdve a munkabeosztáson és a kiküldetéseken át az egészségügyileg alkalmatlanná váló dolgozók jogaiig sok minden változna hátrányosan, és még az uniós jogharmonizációt célzó módosításokat is minimumra (vagy még az alá) tekerték.
A tervezet bevezeti a „munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan” fogalmát és ezekre az esetekre megkönnyíti a munkaadóknak az érintett munkavállaló elküldését.
Ez leginkább a fizikai dolgozókat érintheti hátrányosan, náluk fordulhat elő gyakrabban, hogy tartós egészségkárosodás miatt nem képesek korábbi pozíciójukban dolgozni. Ha valaki ilyen helyzetbe kerül (vagyis nem kapja meg az foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a megfelelő papírt), akkor a munkaadó eddig választhatott, hogy keres neki másik pozíciót a cégen belül (amelynek ellátására alkalmas), vagy elbocsátja, de utóbbi esetben viszonylag szigorú feltételeknek kellett megfelelni: járt a dolgozónak a végkielégítés, a felmondási idő egy része alóli felmentés.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ezzel szemben ha a törvénymódosító átmegy, a munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan személy maradhatna úgy munkaviszonyban a cégnél, hogy nem keresnek neki másik munkakört, de nem is rúgják ki, hanem egyszerűen nem dolgozik és így nem jár neki munkabér. Ebben az esetben nyilván inkább magától felmond majd a munkavállaló, ez pedig a cégnek kedvez, hiszen nem kell elbocsátania, megspórolja a végkielégítést.
Az uniós irányelv minimum 10 napban határozza meg az apukák által kivehető fizetett szabadságot, mivel Magyarországon eddig csak 5 nap járt (ikrek után 7), ezen mindenképp változtatni kellett. Az EU szándéka szerint ennek fizetett szabadságnak kell lennie, amelyre a távolléti díj legalább 70 százaléka jár a dolgozónak. A kormány egy fura húzással úgy oldaná meg ezt, hogy az eddig is járó szabadságra (tehát az 1-5. napig) 100% jár, a 6-10. napig azonban már csak 40%. A MASZSZ szerint nehéz mást látni emögé, mint hogy a kormány nem akarja, hogy az apaszabadság második felét is kivegye az apák nagy része, ez a megoldás ugyanis ellenérdekeltté teszi őket ebben.
A szabadságolás aktuális rendje, hogy a dolgozó összesen 7 napnyi szabadságát akkor veheti ki, amikor ő szeretné, a többiről a törvény szerint a munkaadó dönthet. A módosítóban viszont elrejtettek egy olyan pontot, ami alapján a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” megtagadhatja még ennek a 7 napnak a kivételét is a dolgozó által kért időpontban.
A Telexnek László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke kommentálta a készülő módosítást. László arról beszélt: ahogy az elmúlt évek gyakorlatában ezt már megszokták, nem előzte meg érdemi egyeztetés a szakszervezetekkel a törvénytervezet benyújtását. Szerinte a javaslatból – amennyiben megszavazzák – összességében az következik, hogy a dolgozó a magánéletét akkor éli, amikor megengedik neki.