Pénzcentrum • 2022. november 3. 06:21
Tényleg a "versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő?" A GKI legfrissebb elemzése erre kereste a választ: mint írták, akkora támogatásból, amelyből a multik munkahelyet teremtenek, a magyar vállalkozások is tudnának legalább annyi munkahelyet létrehozni
Mi igaz abból, hogy a "versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő?" A GKI legfrissebb elemzése emlékeztet, hogy a közgazdasági elmélet szerint a termelési költségek és a termelékenység alakulása együttesen alakítja a versenyképességet. A termelékenység pedig részben az alkalmazott technológiától, részben az azt működtető emberektől, azok képességeitől, tudásától függ.
A költségek között a munkaerő súlya viszonylag alacsony az iparban, ellenben magas a szolgáltatásban (mivel az élőmunka igény magasabb). 2020-ban a 322 ezer kettős könyvvitelt vezető magyarországi cég esetében a bevétel 89,5 ezer milliárd forint volt, miközben a személyi jellegű kifizetések 9,9 ezer milliárd forintot tettek ki (11%).
Csak érdekes adalékként: az adózás előtti eredmény a Covid-19 járvány ellenére 7,6 ezer milliárd forintot ért el!
- tették hozzá az elemzők, akik szerint a magyar gazdaságpolitika kiemelt területként kezeli a feldolgozóipari cégek letelepítését hazánkban. Ezek közül az autógyártás a zászlóshajó. A 2020-as beszámolók szerint ebben az ágazatban 6,8% volt a személyi jellegű ráfordítások aránya az árbevételhez viszonyítva (a legnagyobb szereplő, az Audi esetében ez a szám 2021-ben mindössze 5,9% lett). De az új kedvenc, az akkumulátorgyártás esetében is 6,8% volt a megfelelő mutató, ami a későbbiekben, a termelési kapacitás eléréséig még mérséklődni is fog.
Jól látható, hogy önmagában a bérek szintje mellett sok más költségelem is hat az eredményességre (így pl. a logisztikai költségek). Emellett az is látható, hogy az alacsony szintű, jellemzően futószalag melletti betanított munkafolyamatok uralják a multik magyarországi tevékenységét (egyszerű összeszerelő tevékenység), amely igen érzékeny a költségek alakulására. Így válság esetén könnyen leépíthetők, más országba helyezhetők át a tevékenységek. A magyar gazdaságpolitika az erőltetett „újra iparosítási” tervekkel az alacsony magyar hozzáadott értékű tevékenységeket vonzza az országba, magas költségvetési támogatással
- hangsúlyozták, hozzátéve, hogy ez konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, ráadásul erősen energiaintenzív és esetenként környezet szennyező iparágak (pl. akkumulátor gyártás) üzemei települnek be. Árulkodó, hogy az egy várható dolgozóra jutó közvetlen költségvetési támogatás a multik esetében a teljes bérköltséget 8-10 évre fedezik (vagyis a hazai munkaerő ingyen dolgozik ez alatt). Ráadásul a cégek beszámolói szerint hiányzik a hazai, jól képzett (és persze olcsó) munkaerő, ezért a külföldi munkaerő fokozott behozatalát erőltetik (Szerbiából, Ukrajnából, de az elmúlt években már Ázsiából is). De a közvetlen támogatás mellett infrastruktúra fejlesztést is kapnak (az új BMW gyárra már eddig 140 milliárd forintot költött a költségvetés).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az erőteljes kormányzati támogatás ellenére az ipar súlya a GDP termelésből jelentősen csökkent 1995-höz képest (-3 százalékpont), az „újra iparosítás” meghirdetése (2014) óta pedig 3,7 százalékponttal. Ellenben a szolgáltatások súlya emelkedett (1995 óta 6,4, 2014 óta 2,3 százalékponttal). A növekvő GDP-ből az emelkedő részarány a szolgáltatások gyorsuló előretörését mutatják
- írták a GKI elemzésében. A szakemberek szerint valószínű, hogy akkora támogatásból, amelyből a multik munkahelyet teremtenek, a magyar vállalkozások is tudnának legalább annyi munkahelyet létrehozni. Ezek ráadásul a hazai adottságoknak jobban megfelelnek, s a hazai hozzáadott érték is magasabb lenne (különösen a szolgáltatásokban). Így nem kellene az olcsó összeszerelő tevékenységekért Ázsia országaival versenyezni, s nem konzerválnánk a nyugat-európaihoz képest alacsony bérszintet.
Persze a magas jövedelmezőségű tevékenységekhez jól képzett szakemberekre van szükség, amelyet az oktatás biztosít a hazai munkaerő piacnak. Ehhez minőségi oktatásra van szükség, amelynek alapja a tudás megbecsülése (mind anyagilag, mind erkölcsileg). Magyarul: ha többet költünk az oktatásra (s nem elsősorban az épületekre, hanem az oktatókra és a tananyagokra), akkor sokkal termelékenyebb munkaerővel veszünk részt a globálisversenyben, amely magasabb béreket tesz lehetővé
- zárták.