Gosztola Judit • 2021. december 1. 05:44
Egy 2021. szeptember 1-től hatályos kormányrendelet szerint lehetővé vált, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek között, nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzésen keresztül is. Hogy pontosan kik érkeznek, milyen feltételek mellett és mik lehetnek ennek a hosszú távú hatásai Magyarországon, erről kérdeztük a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségét.
2021 júliusában több olyan jogszabályt is elfogadtak, mely segíti a szakképzett munkaerő beáramlását az országba, illetve a foglalkoztatás növekedését. A munkaerőpiacot illető jogszabály-módosításokkal lehetővé vált, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek között nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzésen keresztül is.
A tapasztalattal és nemzetközi kitekintéssel bíró magyar munkaerő-kölcsönző cégek számára megteremtették annak a lehetőségét, hogy szakképzett munkaerőt bocsássanak a magyar vállalatok rendelkezésére. Az 407. sz. kormányrendelet 2021. szeptember 1-től hatályos.
Fontos tudni, hogy jelenleg Magyarországon minden munkáltató, így a kölcsönbeadók is elsődlegesen a magyar állampolgárok foglalkoztatását tekintik elsődlegesnek, elsősorban a nyelvi, kulturális különbségek nem lévén, saját állományába történő beintegrálásuk könnyebbsége miatt. A külföldi munkaerőt korábban is és a jövőben is olyan munkaerő igényes iparágakba lehet, kell elhelyeznünk, amelyeket a magyar, munkaerő piacon lévő aktív állampolgárokból már nem lehet biztosítani, megvalósítani.
- mondta el Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő Kölcsönzők Országos Szövetségének kommunikációs alelnöke. A fent említett rendelet 4.§ és 5.§ tartalmazza, hogy egyes 3. országbeli állampolgárok (nem EU), meghatározott munkakörökben foglalkoztathatóak munkavállalási engedély nélkül, csak érvényes tartózkodási engedély szükséges. Mindezek azonban csak a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesek, nagy kérdés mi várható a veszélyhelyzet megszűnése után.
Arra a kérdésre, hogy valójában mekkora szüksége volt erre a lépésre a magyar gazdaságnak, Dénes Rajmund Roland azt válaszolta, hogy az elmúlt 5 évben jelentős mértékben megnövekedett a Magyarországon termelő, szolgáltató vállalatok munkaerő igénye és ezt a volument már a környező országokból – Ukrajna, Szerbia – beszállított és szállásoltatott munkaerővel sem lehetett megoldani. Az utóbbi évek gazdasági fellendülésével párhuzamosan a kormány folyamatosan új beruházásokat hoz be az országba és ez csak és kizárólag a plusz termeléshez szükséges szakképzett/szakképzetlen külföldi munkaerő biztosításával megvalósítható.
A KSH adatai szerint 2021-ben 3,6-4% között mozgott a munkanélküliségi ráta, ez szinte egyenlő a teljes foglakoztatással. A vállalati HR-esek és az atipikus szolgáltatók számára a nyár nem számít uborkaszezonnak. A munkaerőpiaci feszülését az is jelzi, hogy Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves adatai szerint csaknem 40 ezer üres álláshely van. Az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem, a feldolgozóipar azok a területek, ahol a munkaadók tárt karokkal várják a képzett munkavállalókat.
A gyakorlat alapján azokban a gyártó és termelő szektorokban van nagyobb igény a plusz külföldi munkaerő felvételére, amelyek kevésbé automatizálhatóak, vagy a kézi munkaerő kiváltása jelentősebb beruházási igényelne, és csak nagyon hosszú távon térülne meg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az MMOSZ elnökségi tagok szakmai véleménye szerint a nyugat európai és a tengerentúli fejlett gazdaságokban ez a külföldi munkaerő becsábítása és beintegrálása már évtizedek óta sikeresen működik. Amennyiben sikerül a magyar minimál és garantált bérminimum fokozatos felzárkóztatása a nyugati bérekhez abban az esetben nemcsak behozni tudjuk a külföldi munkavállalót, hanem itt is marad ebben az országban.
A tagok abban is egyetértenek, hogy a júliusban bejelentett jogszabály módosításokkal felgyorsíthatók a munkavállalási engedélyek ügyintézése, átfutási ideje és az eddigi fél-1 év helyett egy kevésbé bürokratikus és rövidebb átfutási idővel életszerűbb a külföldi nem EU-s munkavállalók behozatala, beintegrálása a munkaerő piacra.
Hosszú távon
Azt, hogy ennek az intézkedéscsomagnak hosszú távon milyen hatásai lesznek a hazai munkaerőpiacra, azt senki nem tudja most megmondani, hiszen ez egy hosszú és komplex folyamat. De az biztos, hogy segíti a magyar gazdaság fejlődését, versenyképességének megtartását a Visegrádi 4-ek és az EU országokhoz képest is.
Ameddig az EU-s egységes minimálbér nem kerül elfogadásra, addig az EU-s bérekhez történő felzárkóztatás egy hosszabb folyamat. A COVID-19 miatt jelenleg nem tud a kormány sem tervezni, ezért a korábbi 5 éves bérmegállapodás megkötése elmaradt. De minden érintett fél erre törekszik a jövőben, hogy a bérek felzárkóztatása munkaadói, kormányzati és szakszervezeti oldalról is tervezhető, kiszámítható legyen.
Amennyiben sikerül Magyarországon középtávon egy EU bérszinteket figyelembe vevő versenyképest bért biztosítani, abban az esetben az aktív fiatal és képzett munkavállalók elvándorlása is lassítható lesz és a jelenleg külföldön dolgozó munkavállalói réteg egy része is haza fog tartósan jönni.