Pénzcentrum/MTI • 2021. január 29. 18:01
A keresetek tavalyi emelkedésében meghatározó volt a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése és az év elején még jellemző munkaerőhiány szerepe. Már ismert, hogy a minimálbér idén kisebb mértékben, 4 százalékkal emelkedik, de egyéb tényezők is a bérdinamika gyengülését vetítik előre - így kommentálták elemzők a legfrisseb statisztikai adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 438 200 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek, mint a jutalom, prémium és egyéb egyszeri különjuttatások.
- hangsúlyozta a legfrisseb kereseti adatokat kommentálva Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor hozzáteszi, az idei bérkilátások egyelőre bizonytalanok.
Azt már tudni lehet, hogy a minimálbér a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal nőtt. Németh Dávid szerint kérdés viszont, hogy mely ágazatokban, milyen béremelésre kerül sor. Az egészségügyben például komolyabb növekedés várható, ami a teljes gazdaságra vonatkozó bérdinamikát felhúzhatja.
- adott prognózist Németh Dávid.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is elsősorban a 2019-ről áthúzódó folyamatok eredményének, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, valamint az év elejét még jellemző munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának tulajdonította a tavalyi béremelkedést. Megjegyezte:
Előretekintve Molnár Dávid arra számít, hogy tovább lassul a bérek növekedési üteme. Várakozásai szerint ez idén 5,6 százalékos lehet, amiben közrejátszik, hogy a minimálbér-emelés mértéke is alacsonyabb volt, mint az elmúlt években, valamint a korlátozások által leginkább érintett ágazatokban a cél inkább a munkavállalók megtartása, mint a bérek emelése. A bérdinamika lassulását némiképp ellensúlyozhatják az egészségügyi dolgozókat érintő béremelések - fűzte hozzá Molnár.