Pénzcentrum • 2020. június 24. 16:02
A járvány okozta válság következtében az elbocsátások miatti létbizonytalanság mellett egyre égetőbb problémát jelent az alkalmazásban álló munkavállalók kiszolgáltatott helyzete. Hosszútávon azonban a cégvezetők érdeke is, hogy változtassanak a kialakult helyzeten.
A koronavírus megjelenése világszerte alapjaiban változtatta meg a gazdasági szektorok működését - kis- és nagyvállalatoknak egyaránt hihetetlen gyorsasággal kellett megoldania a leállások, távoli munkavégzés miatti nehézségeket. Az, hogy az egyes cégek és vezetők hogyan, milyen döntésekkel illetve eszközökkel reagáltak a vészhelyzetre, nagyban függött az adott munkahely vállalati kultúrájától.
Magyarországon a legtöbb cég - legyen az egy néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás vagy egy többezer munkavállalóval működő nagyvállalat - szilárd piramis rendszerben, megkérdőjelezhetetlen hierarchia mentén működik. A vezetés hozza meg a döntéseket anélkül, hogy az érintett munkavállalókkal előzetesen konzultálna, még olyan kérdésekben is, amelyekben az "alsóbb szinteken" dolgozók kompetensebbek lennének.
A koronavírus miatti karantén idején a vállalatoknak akarva-akaratlanul át kellett állniuk a távoli munkavégzésre (amennyiben ezt annak típusa megengedte) és már itt kikristályosodtak azok a problémák, amiket a hierarchiához ragaszkodó vezetés és a munkavállalók iránti bizalmatlanság okozott.
Az emberek otthon dolgoztak - sőt, egyes helyeken még most is home office-ban működnek - és legjobb tudásuk szerint tették a dolgukat. A problémát nem is ők, hanem a kontrollhoz ragaszkodó vezetők jelentették. Akik nem akarták elhinni, hogy a csapatuk valóban dolgozik. Akik nem tekintették egyenrangú félnek, kollégának ezeket az embereket, akikkel közösen, együttes erővel lehet csak átvészelni a helyzetet. A járvány előtérbe hozta ezeket a működésbeli problémákat - mondta el Toldi Zsuzsanna, az Aquilone Training Kft. tulajdonosa.
A vállalatok a profitért működnek és bár az alkalmazottaktól elvárják a lojalitást, ők maguk ezt nem minden esetben viszonozzák. Ám a cég hosszútávú sikeressége is veszélybe kerülhet a hibás vezetés következtében. Ha a munkavállalót pótolható beosztottként kezelik, ő sem lesz lojális, és ha adódik egy jobb lehetőség, fel fog mondani. "Sok munkavállalóval beszélgettem az utóbbi hetekben-hónapokban, és még középvezetők is érezték, érzik úgy, hogy szinte rabszolgaként bánnak velük, és a válsághelyzet remek lehetőség arra, hogy egyes cégek még jobban kihasználják az alkalmazottakat. Papíron csökkentett fizetések és munkaidő, de valójában ugyanannyi munka, mint korábban, vagy létszámleépítés és átszervezés, aminek következtében kivitelezhetetlen a munka mennyisége."
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bizalom és felhatalmazás
Reménykeltő ugyanakkor, hogy bár egyelőre még kis számban, de vannak olyan vállalkozások, amelyek a fenti gyakorlatokkal ellentétben egy emberségesebb úton indultak el. Felismerték, hogy minőségi munkát és ezzel együtt profitot akkor lehet előállítani, ha a munkavállalóikkal szemben lojálisak, igazságosak és jóindulatúak, és nem alaptézisük, hogy a beosztottak lusták és felügyelet nélkül munkavégzésre alkalmatlanok. Ezeknél a cégeknél a járvány okozta nehézségek leküzdése és az esetleges kellemetlenségek elviselése is gördülékenyebben ment, mivel nemcsak a cég vezetője számára volt fontos a fennmaradás, hanem a munkavállalóknak is, mert nem akartak elveszíteni egy olyan munkahelyet, ahol örömmel dolgoznak. Így mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről megvolt az a rugalmasság, ami egy válság kezeléséhez szükséges - például a kollégák tudtával és beleegyezésével született döntés a fizetéscsökkentésről, vagy önmenedzselő módon átütemezték a munkavégzést, és váltott műszakokban dolgoztak.
"Nagyon nem mindegy, hogy az ember teljes érdektelenséggel megy be a munkahelyére, és minden mindegy neki, csak kapja meg a fizetését, vagy örömét leli abban, amit csinál és jól érzi magát ott, ahol dolgozik. Hozzuk be az igazságosságot, felhatalmazást, jóindulatot a munkahelyekre és az élet összes többi területére is, mert nagy hiányunk van belőle."
Összeségében tehát két út van kibontakozóban. Vagy megértik és elfogadják a vezetők, hogy a munkavállalók bevonása nélkülözhetetlen egy jövőbiztos szervezet működéséhez, vagy ragaszkodva a hatalom alapú hierarchiához megkockáztatják azt, hogy nagy lesz a fluktuáció, a minőségi munkaerő elvándorol tőlük, és a szakmájukban kiemelkedő tehetségek inkább olyan munkahelyet keresnek, ahol megbecsülik és értékelik őket, és ahol felelős szabadságban végezhetik a munkájukat.