Pénzcentrum • 2019. január 22. 18:26
A harminc és ötven év közöttiek közül meglehetősen sokan váltottak munkahelyet 2017-ben, de sokan tettek így a 18 és 30 közöttiek is. Az 50 év felettiek ezzel szemben nem hajlamosak a váltásra. Meglepő, de gazdaságilag fejlettebb régiókban alacsonyabb volt a munkahelyet váltók aránya.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018. júliusi, tehát e törvényi változásokat megelőző, 1000 fős reprezentatív lakossági felmérése során rákérdezett arra, hogy a munkavállalók közül 2017-ben hányan és hányszor váltottak munkahelyet. A válaszoló aktív keresők mindössze huszada (5,5 százaléka) váltott egy év alatt munkahelyet. Azt feltételezhetnénk, hogy ahol több a munkalehetőség az adott településen vagy régióban, ott jelentősebb mértékű a munkahely-változtatás. Ez azonban nem igazolódott be.
A munkahelyet váltókon belül a legnagyobb arányt a 30-50 év közöttiek képviselték (58 százalék), majd a 18-30 év közöttiek (39 százalék). Előbbiek esetében a családalapítás okozta többletjövedelem-igény, míg utóbbiaknál a pályakezdés nehézségei, a szakmai és/vagy anyagi előmenetelt lehetővé tevő munkahely megtalálása lehet a fő motiváló erő. Legkevésbé az 50 fő felettiek tudnak, akarnak váltani.
A vizsgálat két részre osztotta az országot: egy fejlettebb (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl), valamint egy kevésbé fejlett részre. Meglepő, hogy a prosperáló területeken csak a munkavállalók 3 százaléka, a kevésbé tehetős területeken élőknek viszont 9 százaléka váltott munkahelyet 2017-ben. Utóbbiak magasabb aránya bizonyos mértékben magyarázható az ezen területeken inkább elterjedt időszakos foglalkoztatással (idénymunka) is.
A munkahely-váltókat a GKI kor és regionális megoszlás szerint is vizsgálta. A kor szerinti megoszlásból jól látható, hogy a fluktuáció leginkább az 50 év alatti réteget érinti. Bármilyen korosztályt is nézünk, a fejletlenebb régiókban élők közül jóval nagyobb arányban váltottak munkahelyet (ezen belül a 30 év alatti korosztályban közel minden tízedik dolgozó ment el más céghez). Ez arra enged következtetni, hogy ahol az átlagkereset alacsonyabb, s így jóval bérérzékenyebbek a munkavállalók, ott - érthetően - kisebb emelésért is inkább váltanak. A fejlett régiókban, ahol nagy a munkaerőhiány, a vállalkozások igyekeznek megfelelő "csomagot" összeállítani a munkavállalóiknak, azok megtartása érdekében, így ezekben a régiókban kisebb az érdekeltség a váltásra.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Összefoglalva: a 2010 óta végbement jelentős kivándorlás, valamint az elsősorban EU-forrásokon alapuló, átmenetileg gyors gazdasági növekedés hatására az ország egyes régióiban jelentős munkaerőhiány alakult ki - írja a szervezet. Ezeken a területeken a munkáltatók keresetemeléssel, béren kívüli juttatásokkal igyekeznek megtartani a meglévő munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony szintű. Ugyanakkor a közmunkával "elfedett", jelentős munkanélküliséggel jellemezhető régiókban az alacsony keresetek miatt jelentős a munkahelyek közötti mozgás.