Pénzcentrum • 2013. július 16. 17:15
Elkezdődtek az elbocsátások a rezsicsökkentésben érintett vállalkozásoknak beszállító cégeknél. A szolgáltatók ugyanis sorra állítják le a beruházásokat, ami hátrányosan érinti a velük kapcsolatban álló vállalkozásokat. Egyes vállalkozásoknál pedig január elsejéig visszamenőlegesen csökkentették a cafetéria összegeket. Fontos munkahelyvédelmi beruházások maradhatnak el - osztotta meg a szolgáltatókkal folytatott egyeztetések tapasztalatait Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Láthatóan egyáltalán nem érdekli a kormányzatot a rezsicsökkentés foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása - ecsetelte a szakszervezeti vezető kedvezőtlen tapasztalatait újságírók előtt. A legnehezebb helyzetben azok a munkavállalók vannak, akik önkormányzati kézben lévő víziközmű-szolgáltatónál dolgoznak. Leépítésekhez vezethet az is, hogy a gázkészülékek és a gázvezetékek átvizsgálásának költségeit a szolgáltatóknak kell viselniük. Emellett óriási tehernövekedést jelent a vállalatok számára a tranzakciós illetékek emelkedése. Mindezeknek a intézkedéseknek a foglalkoztatásra gyakorolt konkrét hatása egyelőre még nem ismert, mivel - legalábbis az ágazati szereplők ismeretei szerint - nem készült részletes hatástanulmány erről a kérdésről. Két évvel ezelőtt megszűnt az érdemi párbeszéd is arról, milyen hatással vannak a gazdaság adott szegmensére a kormányzat által tervezett intézkedések.
Idén ősszel megalakulhat az új szakszervezeti konföderáció az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) egyesülésével. Az Autonóm Szakszervezetek célja olyan konföderáció létrehozása, amelyben a köz- és a versenyszféra munkavállalói erőteljesebb érdekvédelmet kapnak, s minél szélesebb munkavállalói réteget tudnak képviselni. A tömörülés több mint a kétharmadát képviseli majd a jelenlegi 400-420 ezer dolgozót számláló szakszervezeti tagságnak, s lefedi a teljes ipart, a teljes közszférát, beleértve az állami tulajdonban lévő közüzemeket, illetve a versenyszférában a közszolgáltatás területén dolgozókat is.
Székely Tamás fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy az új tömörülés nyitott szervezetként kíván működni, tehát folyamatosan várják azoknak az érdekképviseleteknek a jelentkezését, amelyek első körben nem kívánnak csatlakoznak. A szakszervezeti vezető abban bízik, hogy a konföderáció jobban tudja majd érvényesíteni a dolgozók érdekeit. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a versenyszféra és a közszféra érdekképviselet közötti kapocs az elmúlt időszakban erőteljesen meggyengült. Arra kívánnak törekedni, hogy ha a jövőben hátrányos helyzetbe kerülnek például egy gumigyár dolgozói, akkor azt a pedagógusok is ugyanolyan problémának érezzék, mintha őket érintené, és fordítva.
Mi lesz a korengedményes "nyugdíjjal"?
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A szakszervezetek értetlenül állnak azelőtt, hogy a kormányzat évek óta nem hajlandó tárgyalni a korábban megszüntetett korengedményes nyugdíj bármilyen foglalkoztatáspolitikai eszköz formájában történő újraélesztéséről. Ez a fajta ellátás egyáltalán nem terhelné a költségvetést, sőt, még akár nyerni is lehetne vele. A korengedményes nyugdíj lényege ugyanis, hogy a munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig előre kifizeti az államnak a nyugdíjjárulékot, valamint az ellátás folyósításának postaköltségét, a dolgozó pedig rendszeres havi ellátást kap (ez a státusz korábban hasonló jogokat biztosított, mint az öregségi nyugdíj). Vagyis az állam a munkahelyvédelmi akciótervhez képest összességében még nyer is ezzel a lehetőséggel, mivel egyetlen pluszfillérjébe sem kerül a költségvetésnek. A vegyipari vállalatok között végzett felmérés tanúsága szerint a munkáltatók majdnem száz százaléka azt nyilatkozta, hogy alkalmazná ezt a foglalkoztatás-politikai eszközt, amennyiben meglenne az ahhoz szükséges törvényi háttér.