Pénzcentrum • 2012. november 21. 11:45
Újra kell éleszteni a korengedmény intézményét, az ugyanis jelentősen csökkentheti az időskorú munkavállalók kiszolgáltatottságát - ebben a kérdésben teljes az összhang a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek között. Az újfajta ellátás - a kormány törekvéseivel összhangban - nem nyugdíjként, hanem foglalkoztatáspolitikai eszközként működhetne a jövőben, és ahogy eddig sem, úgy ezután sem terhelné a nyugdíjkasszát. A szakszervezetek információi szerint a szociális államtitkárság is támogatja a felvetéseiket.
A jelenlegi munkavállalási lehetőségek ismeretében hatalmas az időskorú munkavállalók kiszolgáltatottsága, s bizonyított tény, hogy az 50 éves kor fölött állásukat vesztett munkavállalók újbóli elhelyezkedési esélye drasztikusan lecsökken. A nyugdíjkorhatár küszöbén állóknak meg kell teremteni azt az esélyt, hogy egy anyagi biztonságot nyújtó ellátásra megállapodást köthessenek munkáltatóikkal, ezáltal nem jelennek meg sem szociális ellátórendszerben, az álláskeresők, vagy a közmunkára várók, sem pedig a létbizonytalanságban élők között - érvel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a korengedmény újraélesztése mellett.
A szakszervezet által kidolgozott javaslatok figyelembe veszik a kormány azon törekvéseit is, mely szerint nyugdíjban csak azok részesülhetnek, akik betöltötték az öregégi nyugdíjkorhatárt. Így a korengedményt foglalkoztatáspolitikai eszközként működtetnék tovább. Vagyis a kiadás nem a nyugdíjkasszát, hanem például a foglalkoztatási alapot terhelné.
Az MSZOSZ szakértői által kidolgozott előterjesztés szerint a korengedmény az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt maximum 5 évvel a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján nyújtható ellátási forma lenne, amely a munkáltató egyösszegű befizetésével, választható kondíciók mellett valósulna meg. Kétféle forma, a rendelkezési, illetve a foglalkoztatói állományba történő helyezés közül lehetne választani.
Rendelkezési állományba helyezés esetén megmaradna a határozatlan idejű munkaszerződés, úgynevezett passziválás, rendelkezési állományba helyezés valósulna meg. Ennek előnye az lenne, hogy a munkavállalót időszakosan, ismételten aktív állományba lehetne helyezni.
A passzív időszakban az ellátás havi összegének alapja a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne. Ebből az összegből továbbra is le kellene vonni a munkavállalói nyugdíjjárulékot, illetve az egészségbiztosítási járulék természetbeli részét, valamint a munkaerő-piaci járulékot. Ellenben nem kellene megfizetni utána a személyi jövedelemadót, illetve a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót. Aktív időszakban a munkáltatónak meg kellene fizetni a munkakör szerint járó, éves béremelések mértékével növelt bért, illetve a különféle juttatásokat.
Élő munkaszerződés esetén a rendelkezési állományban töltött idő szolgálati időnek minősülne. A munkavállaló nem lenne jogosult pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, miután a járulékot sem vonnák az ellátásából. Passzív időszak alatt a munkavállaló a munkáltatótól egyéb díjazásra, juttatásra nem tarthatna igényt.
A rendelkezési állományba helyezett munkavállaló az ellátás folyósítása mellett részmunkaidőben, kereseti korlát mellett (minimálbér 150 százaléka) más munkáltatónál munkát vállalhatna akkor, ha a megállapodást aláíró munkáltató gazdasági érdekei az új munkaviszony létrehozásával nem sérülnek.
A javaslat szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kellene, ha az ellátásban részesülő személy másodállására tekintettel fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladná a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 18-szorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, vagy teljes munkaidőben 6 hónapot meghaladó időtartamban helyezkedik el. Ösztönzőleg hathatna a munkaerő-piacra való visszakerülésre, hogy az ellátás folyósítása melletti járulékalapot képező kereset, jövedelem alapján sem lenne jogosult pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra a más munkáltató által rendelkezési állományba helyezett munkavállaló.
Az ellátás megszűnne az érintett munkavállaló halálakor. A fel nem használt, kifizetésre nem került összeg azonban a folyósító szervnél létrehozott alapban halmozódna, és a munkavállaló irányadó nyugdíjkorhatárát megelőzően bekövetkezett halála esetén örökölhető lenne. Amennyiben az érintett munkavállaló eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, a hatályos törvények szerint automatikusan nyugdíjat állapítanának meg a részére.
A másik lehetőség az lenne, hogy a munkáltató foglalkoztatói ellátásba helyezi a dolgozót. Ebben az esetben közös megegyezéssel megszűnne a munkaviszony. Az ellátás havi összegének alapja szintén a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne. A munkavállaló választhatna, hogy az ellátásából vonjanak-e nyugdíjjárulékot vagy sem. Előbbi esetben az ellátás időtartama beleszámítana a szolgálati időbe, a második esetben viszont nem. Emellett csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellene megfizetni, így a dolgozó igénybe vehetné az egészségügyi szolgáltatásokat, pénzbeli ellátásra viszont nem lenne jogosult. A munkavállaló korlátozás nélkül vállalhatna munkát más munkáltatónál az ellátás folyósítása mellett is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az MSZOSZ mindkét modellt megvalósíthatónak tartja. A szakszervezet vezetése kezdeményezi a háromoldalú szakmai fórumok, bizottságok összehívását is e témában.
Felemás felmondási védelem
A július 1-től életbe lépett új munka törvénykönyve felemás védelemben részesíti a nyugdíj előtt állókat. Korábban az öregségi korhatárt megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben lehetett rendes felmondással megszüntetni valakinek a munkaviszonyát. A módosított rendelkezések szerint alapesetben ugyan továbbra is megmaradt a nyugdíj előtt állók védelme, azonban számos kitétel szerepel a törvényben, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók, ha meg akarnak válni az idősebb dolgozójuktól.
Először is a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is meg lehet szüntetni az érintettek munkaviszonyát. Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, hogy a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítsa.
Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a védett korban lévőknek, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Utóbbi kategóriába szinte bármi beleférhet.
Adókedvezmény az idősebb munkavállalók foglalkoztatása esetén
Jövő év januárjától részleges adókedvezményt lehet igénybe venni az 55 évnél idősebb munkavállalók foglalkoztatása esetén. A kormány munkahelyvédelmi akciótervében foglaltak megvalósítását szolgáló törvény szerint a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5 százalékával lehet csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy bruttó 100 ezer forint jövedelemig csak 12,5 százalék szocho-t kell megfizetni, a fölött viszont marad a 27 százalék.