Pénzcentrum • 2012. július 24. 11:29
Áder János köztársasági elnök aláírta, így tegnap este közzétették a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. Az illetéktől jövőre 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak, amiből 123 milliárd forintot fizethetnek be a bankok. Mivel az illeték felső határa 6 ezer forint, a bankoknak várhatóan lehetőségük lesz a gyakorlatban a teher döntő részének továbbhárítására, bár a fizetési kötelezettség jogilag őket terheli.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki. A törvény hatálya nem terjed ki az MNB-re, kivéve az alábbiakban említett eseteket. Az illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Alapja jellemzően az az összeg, amellyel a fizető fél fizetési számláját megterhelik, készpénzátutalás esetén a megbízásban szereplő pénzösszeg, a postai készpénzbefizetés esetén az átutalt összeg. A devizában zajló tranzakciókat ilyenkor az MNB aznapi hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani.
Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. Kivétel az egynapos lejáratú jegybanki betét lekötése, amelynél 0,01 százalék a kulcs. Az illeték megfizetésére kötelezetteknek (jellemzően bankoknak) a számlakivonaton tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az illeték összegéről. A pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítják meg.
Illetékköteles (zárójelben az illetékfizetésre kötelezett személye):
- az átutalás (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a beszedés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a posta útján kezdeményezett készpénzbefizetés (posta)
- a készpénzkifizetés fizetési számláról (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a készpénzátutalás (a készpénzutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató)
- az okmányos meghitelezés, akkreditív (a nyitó pénzforgalmi szolgáltató)
- a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása (MNB)
- az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet (MNB)
-
minden olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet
esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a
fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a
fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti (a fizető fél
pénzforgalmi szolgáltatója)
Nem illetékköteles:
- ugyanazon ügyfél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlái közötti művelet
-
az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán
végrehajtott fizetési művelet, ha a befektetési szolgáltatást a
pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési
vállalkozás nyújtja, és a fizető fél, valamint a kedvezményezett
személye megegyezik
- a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási
rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya
alá tartozó fizetési művelet
- csoportfinanszírozás, ha a csoport tagjainak számláit ugyanaz a pénzforgalmi szolgáltató vezeti
- pénzforgalmi szolgáltatók (és egyes pénzügyi szervezetek) közötti fizetési művelet
- tb pénzügyi alapjainak ellátási és családtámogatási fizetési műveletei
- jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletek
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Költségvetési bevétel
A kormány először az április végén bemutatott konvergencia programban vetette fel a tranzakciós illeték bevezetését, akkor 130-228 milliárd forintos bevétellel számolt. A június közepén beterjesztett 2013-as költségvetési törvényjavaslatban viszont már 283 milliárd forintos bevételi előirányzat szerepelt. A költségvetés kitekintő fejezetéből pedig kiderült, hogy valójában 322 milliárd forintos éves bevételt remél a kormány a tranzakciós illetékből. A következő két hétben pedig többször is alapjaiban változott meg a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel kormányzati terve. Matolcsy György június 28-i szavaiból az volt kiolvasható, hogy a kormány már 380 milliárd forintos bevételt remél a tranzakciós illetékből. Elmondása szerint ebből 140 milliárdot a kereskedelmi bankok (a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében, hatezer forintos felső határ mellett), 120 milliárdot az MNB és további 120 milliárdot az államkincstár fizetne be a költségvetésbe. Ez utóbbi tételek kerültek a munkahelyvédelmi akcióterv mögé fedezetként.
Két héttel később érkezett a költségvetési törvényjavaslathoz egy olyan módosító javaslat, amely a tranzakciós illetékből származó bevételi előirányzatot a Matolcsy György által említett 380 milliárd forintról 239 milliárdra csökkentette különösebb indoklás nélkül. Ebből csak az derült ki, hogy 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetéseiből adódik(pénzforgalmi szemléletben).
A Portfolio.hu érdeklődésére Banai Péter, a tárca helyettes államtitkára hétfőn elmondta: a jegybanktól 120 milliárd forintos, az államkincstártól 10 milliárd forintos tranzakciós illetékbevétel befizetését várja jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium eredményszemléletben.