Pénzcentrum • 2012. április 20. 11:40
Átlagosan 34 300 fővel kevesebb munkavállaló állt alkalmazásban január-februárban, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Ezt az adatot már a Nemzetgazdasági Minisztérium sem tudta pozitívumként beállítani. Három héttel korábban ódákat zengett a tárca arra a hírre, hogy a foglalkoztatottak száma 51 ezerrel nőtt a tavalyi év első hónapjaihoz képest. Márpedig az alkalmazásban állók száma sokkal inkább tekinthető mérvadónak a valódi munkahelyek felmérésekor, mint az egy hét alatt 1 órányi munkavégzést is regisztráló foglalkoztatottsági adat.
Idén január-februárban a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 798 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ez 29 600 fővel kevesebb az előző év hasonló időszakában mértnél. A költségvetési szférában 696 ezren dolgoztak, ami 8200 fővel kevesebb, mint tavaly január-februárban. Még tovább árnyalja a képet, hogy közülük átlagosan 32 ezren közfoglalkoztatás keretében dolgoztak. A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma átlagosan 21 700 fő volt, ami a két és félszerese az egy évvel korábban mértnek.
A megfigyelt nonprofit szervezetek 103 ezer főt alkalmaztak 3500 fővel kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Január-februárban átlagosan 34 300 fővel csökkent a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - alkalmazásban állók száma. Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában (azaz, heti átlagban mindössze minimum 15 órában) munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.
Az alkalmazásban állók csökkenő tendenciát mutató adatát nem kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezzel szemben ódákat zengett a három héttel korábban megjelent, 2011. december-2012. februári időszak foglalkoztatottsági mutatójáról, amely szerint 51 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest. A 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma az említett időszakban 3 millió 794 ezer fő volt szemben az egy évvel korábbi 3 millió 743 ezerrel.
A hurráoptimizmus több szempontból is megtévesztő lehet. Egyfelől a foglalkoztatási adat a legkevésbé sem tükrözi a valódi munkahelyek számának változását. Foglalkoztatottnak számít ugyanis az is, aki az adott héten akár csak 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett. Másfelől az 51 ezer fős növekedés csak az előző év hasonló időszakához mérten tekinthető előrelépésnek. A 2011. november-2012. január között mért 3 millió 816 ezer főhöz képest 22 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A tavalyi évben április óta folyamatosan meghaladta az adat a 3 millió 800 ezer főt.
Mindenesetre tény, hogy a 2010-es választások előtt a következő 10 évre beígért 1 millió új munkahelyből két év alatt szinte semmit nem sikerült megvalósítani. A Fidesz választási programjának meghirdetésekor, 2010 márciusában összesen 2 millió 644 ezren álltak alkalmazásban, s a februári 2 millió 616 ezer fős adat is magasabb az ideinél. A foglalkoztatottsági adatot nézve sem sokkal jobb a helyzet. 2010. február-áprilisban 3 millió 731 ezer foglalkoztatott volt, ennél mindössze 63 ezerrel több a 2011. december-2012. február között mért adat.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora szerint sincs realitása, a 10 év alatt meghirdetett egymillió munkahelynek. Az előző Orbán-komány gazdasági minisztere egy csütörtöki konferencián elhangzott beszédében hangsúlyozta: amíg nincs gazdasági növekedés, alig nő a foglalkoztatás és az adórendszer a szétesés jeleit mutatja, addig nincs esély a versenyképesség javítására.