Pénzcentrum • 2012. április 4. 15:10
A Pénzcentrum.hu által korábban felvetettek nyomán módosította az Országgyűlés az alacsony keresetűek esetében elvárt béremelés teljesítéséhez kötődő adókedvezményre vonatkozó szabályokat. Mint azt január közepén megírtuk, a még pár napig hatályos rendelkezések szerint a táppénzen, fizetés nélküli szabadságon lévő, valamint az adott hónap közepén távozó dolgozók után nem vehetik igénybe a munkáltatók a béremeléshez járó kompenzációt. A törvénymódosítás nyomán viszont részkedvezményt lehet majd érvényesíteni.
A jelenleg még hatályos szabályok szerint csak azon dolgozók esetében érvényesíthetnek kedvezményt a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból (szha), akik után a hónap egészében meg kell fizetniük az adót. A törvény szerint ugyanis az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön állapítja meg.
Az Országgyűlés március 26-án fogadta el az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár (mint ismert, Schmitt Pál távozása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke látja el az államfői feladatokat). Ebben egyebek között változnak a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményre vonatkozó szabályok is.
A parlament által megszavazott törvénymódosítás nyomán lehetővé válik, hogy azon munkavállalók béremelése után is igénybe vehessék a munkáltatók az adókedvezményt, akiknek az adott hónapban akár egyetlen napnyi biztosításból kieső jövedelmük van. Őket ugyanis mostanáig kizárta a törvény. Ilyen eset, ha a dolgozó táppénzre megy, vagy a hónapközepétől terhességi gyermekágyi segélyt, gyedet, gyest kap, vagy fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Csak az éves szinten legfeljebb 15 napos betegszabadság idejére járt az adókedvezmény, lévén, hogy erre az időszakra a munkáltatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos szha-t - magyarázta korábbi cikkünkben Angyal József okleveles adószakértő.
A törvénymódosítás szerint, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az így megállapított teljes havi jövedelemre ki kell számítani a kedvezményt, majd a kapott összeget meg kell szorozni az adott hónapban a kifizetőtől kapott, illetve a teljes havi jövedelem hányadosával.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)