Pénzcentrum • 2011. december 12. 11:30
A cégek háromnegyede egyáltalán nem kívánja emelni jövőre a dolgozók fizetését - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. A kutatás annak ellenére sokat sejtet a vállalkozások pesszimista hangulatáról, hogy a felmérés még azelőtt készült, hogy konkrétumokat lehetett volna tudni az adójóváírás eltörlése miatti keresetcsökkenés kompenzációját szolgáló elképzelésekről. Mindenesetre tovább főhet a kormány feje, milyen eszközökkel tudja valóra váltani ígéretét, hogy jövőre senkinek ne csökkenjen a nettó keresete.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. októberben felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében, amelyek a foglalkoztatottak létszámát tekintve 63 százalékban (1 millió 300 ezer fővel) reprezentálják az összes hazai vállalkozást. Az 1200 cégvezető többek között arra válaszolt, hogy 2012-ben a jelentősen emelkedő minimálbér következtében bocsát-e el minimálbéren bejelentett alkalmazottat, illetve mekkora emelést tervez a minimálbérnél magasabb bérek esetében.
Kiderült: a munkáltatók nem a legalacsonyabb kereseti kategóriákba tartozókon kívánnak spórolni, a magasabb jövedelműek lesznek az adóváltozások nagy vesztesei. A jövőre elvárt 18 százalékos minimálbéremelés miatt cégek mindössze 4 százaléka tervez a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó alkalmazottat elbocsátani, a legnagyobb (7 százalék körüli) a hajlandóság erre a 100 és 200 fő közötti vállalkozásoknál. A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor a munkáltatók 79 százaléka nem emel bért, 8 százalékuk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére.
A létszám növekedésével párhuzamosan emelkedik a béremelést tervezők aránya, de még az 500 fő feletti cégek 68 százaléka is azt válaszolta, hogy nem emeli a béreket a minimálbér feletti kategóriákban. A felmérés szerint azok a munkáltatók sem teljesítenék a kormány által elvárt béremelést, amelyek az inflációnak megfelelő mértékben növelnék a kereseteket, a munkavállalók túlnyomó többségénél ugyanis az nem elegendő ahhoz, hogy ne csökkenjenek a nettó jövedelmek.
A kormány kényszerítő eszközökkel, az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzési eljárásokból történő kizárással próbálja meg rávenni a cégeket arra, hogy emeljék a dolgozóik bérét. Az elvárás azonban nagyon szigorú: az alkalmazottak kétharmadának a fizetését olyan mértékben kell emelni, hogy jövőre ne csökkenjen a nettó keresetük.
A válaszadó cégek negyede vett már részt sikerrel közbeszerzésen és/vagy kapott közvetlen állami támogatást. A jövőben a cégek egyharmada tervez közbeszerzésen indulni vagy állami támogatásért folyamodni. Azok körében, akik kénytelenek elbocsátani, magasabb azok aránya, akik sikerrel vettek részt állami közbeszerzésen vagy kaptak közvetlen állami támogatást, illetve azoknál is, akik a jövőben kívánnak élni e lehetőségekkel.
Vagyis ők formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, de ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit. A létszám növekedésével párhuzamosan fokozatosan emelkedik a jövőbeli közbeszerzésen való szándék, illetve az állami támogatás igénybevételi szándék aránya.
Azoknak a cégeknek a 82 százaléka nem tervez béremelést a minimálbér feletti jövedelmi kategóriákban, amelyek nem kívánnak részt venni közbeszerzési pályázaton, és állami támogatást sem igényelnek. Azok között is 73 százalékos a béremelés elmaradása, akik fontolgatják az állami forrásbevonás lehetőségét.
Különösen romlik azoknak a munkavállalóknak a jövedelmi helyzete, akiknek a munkáltatója leépíti a cafetéria-rendszert is amiatt, hogy jövőre - az eddigi személyi jövedelemadóztatás mellett - 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni a természetbeni juttatások után.
Nagyvonalú bérkompenzáció, végtelenül bonyolult szabályok
Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mekkora béremelést vár el a kormány a munkáltatóktól. A jövő évi adótörvény-csomagban elfogadott bérkompenzációs rendszer mellett ugyanakkor csak 5 százalékos béremelés terheit kellene magukra vállalniuk a munkáltatóknak. A nettó keresetek csökkenésének megakadályozásához szükséges további keresetemelés terheit ugyanis az állami költségvetés fedezi. A munkáltatók a jövőre szociális hozzájárulási adóvá alakuló 27 százalékos járulékfizetési kötelezettségből ugyanis pontosan annyi kedvezményt vehetnének igénybe, hogy egyetlen jövedelmi sávban sem kellene 5 százaléknál nagyobb béremelés terhét viselniük - számol Angyal József okleveles adószakértő.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A munkáltatók összes kiadásának megközelítően a 40 százalékát teszi ki a bérköltség. Az 5 százalékos béremelés, amelyet jövőre a munkáltatóknak magukra kell vállalniuk, az összes költségüknek mindössze a 2 százaléka. Az adószakértő szerint ez annyira kis terhet ró a munkáltatókra, hogy mindenképpen érdekeltek lennének a bérek emelésében.
A bérkompenzáció igénybe vételéhez azonban nem elég a dolgozók kétharmadának a fizetését emelni olyan mértékben, hogy ne csökkenjen a nettó bérük. A törvény szerint csak az a munkáltató élhet az adókedvezménnyel, amelyik valamennyi dolgozójánál teljesíti ezt a követelményt.
KATTINTS! bővebben a bérkompenzációs szabályokról: Így lehet több a fizetésed jövőre
A gond az, hogy a kompenzációs rendszerre vonatkozó szabályok még nem jelentek meg. A híradások szerint olyan rendszert próbálnak meg kidolgozni, amely a bérpótlékokat is figyelembe veszi és a teljesítménybérezés esetén is össze lehet vetni a kereseteket. Angyal József úgy véli, minél több szempontnak kell megfelelni a bérek összehasonlításakor, annál nehezebb lesz a cégeknek betartaniuk a követelményeket, és annál nagyobb tere lesz az ellenőrző hatóságoknak, hogy szabálytalanságokat tárjanak fel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács mai ülésén tárgyal a 2012-ben alkalmazandó minimálbérről és garantált bérminimumról, továbbá a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés mértékéről. Az egyeztetés eredményéről várhatóan délután 1/2 4 körül tájékoztat Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.