Pénzcentrum • 2011. november 24. 11:30
Az utolsó pillanatban további engedményt adott a kormány a jövő évi béremelésekhez nyújtott adókedvezményben: azok után is igénybe vehetik a munkáltatók, akik több munkahelyen dolgoznak egyszerre. Megkötés ugyanakkor, hogy nem számít új alkalmazottnak az, aki korábban akár egy napig is az adott munkáltató kapcsolt vállalkozásában dolgozott. A minisztérium szerint a bérkompenzáció 100 milliárd forintot visz el a költségvetésből, az adószakértő viszont úgy számol, hogy ennek legalább a duplájába kerül, ha egyértelmű szabályok mellett minden munkáltató él a lehetőséggel.
A zárószavazás előtt több ponton átírta a jövő évi adótörvény-csomagot az Országgyűlés számos módosító indítvány elfogadásával. Az utolsó előtti pillanatban is változtak egyebek között a jövő évi személyi jövedelemadó rendszer átalakításához kapcsolódó bérkompenzációra vonatkozó szabályok.
az Országgyűlés
Az előző Fidesz vezette kormány idején (1998-2002) azonban a parlament Ügyrendi Bizottsága olyan állásfoglalást adott ki, amelynek lényege, hogy ha az alkotmány- és igazságügyi bizottság (illetve adott esetben a költségvetési bizottság) a zárószavazás előtti módosító javaslatról érdemben állást foglalt, akkor az egyúttal azt is jelenti, hogy a módosító javaslatot a bizottság házszabályszerűnek ítélte. A házszabály a bizottság e döntésének vitássá tételét nem teszi lehetővé. Vagyis teljesen mindegy, mi van a Házszabályban, az említett bizottságok bármikor felülbírálhatják az abban foglalt rendelkezést.
Mint azt korábban a Pénzcentrum.hu megírta, az eredeti elképzelések szerint nem járt volna kompenzáció azon munkavállalók után, akik több helyen is munkaviszonyban állnak. Ezt a rendelkezést könnyedén ki lehetett volna játszani, mivel a kedvezmény első igénybe vétele előtt kellett volna a munkavállalóknak nyilatkozniuk arról, hogy máshol nem állnak munkaviszonyban. Vagyis az érintettek megtehették volna, hogy az év végén felmondják a másodállásukat, majd februárban újra szerződést kötnek. A kormány úgy tűnik, ez esetben megfogadta Angyal József okleveles adószakértő javaslatát, és a zárószavazás előtt kivetette a törvényből ezt a megkötést, amely hátrányosan érintette volna például azokat, akiket két munkahelyen részmunkaidőben alkalmaznak.
A végszavazás előtti döntésből következik ugyanakkor az is, hogy trükközés nélkül kedvező helyzetbe kerülnek például azok is, akik két munkahelyen bruttó 150-150 ezer forintot keresnek. Ők az idei évben nem vehetnek igénybe adójóváírást, mivel az legfeljebb bruttó 260 ezer forint jövedelemig jár. Jövőre viszont mindkét munkáltatójuk igényelhet adókedvezményt, ha a kormány által elvárt mértékben emeli a bruttó bérüket.
Az eredetileg tervezett szabályozás szerint béremelési megkötés nélkül igénybe vehette volna az adókedvezményt az a munkáltató, aki 2012. január 1-jét megelőzően nem foglalkoztatott munkavállalót. Az utolsó előtti pillanatban azonban belekerült a törvénybe az a megkötés, hogy az előbbi engedmény csak abban az esetben érvényes, ha az említett időszakban a munkáltató egyetlen kapcsolt vállalkozása sem foglalkoztatott természetes személyt munkaviszonyban. E rendelkezés alkalmazását természetes személy kifizető esetében kizárja különösen, ha saját maga vagy közeli hozzátartozója (egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között), vagy olyan egyéni cég, amelynek ő vagy közeli hozzátartozója a tagja, foglalkoztatott munkaviszonyban természetes személyt.
Az adókedvezmény szabályait egyértelműen rendezi a törvény
Az újfajta adókedvezmény lényegében azt jelenti, hogy a nettó bérhez kötődő adójóváírás helyett a bruttó béremeléshez kapcsolódó kompenzációt lehet igénybe venni. Ezt a 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékot felváltó szociális hozzájárulási adóból lehet majd leírni.
A kedvezmény mértéke a 2012. évre 75 ezer forintig a bruttó bér 21,5 százaléka, legfeljebb 16 125 forint lehet. Bruttó 75 ezer forint fölött viszont már csak elfogyó mértékben lehet igénybe venni. Ha a bruttó bér meghaladja a 75 ezer forintot, akkor a 21,5 százaléknak megfelelő összegnek a 14 százalékát meghaladó részét lehet adókedvezményként érvényesíteni.
Ez lényegében azt jelenti, hogy 10 ezer forinttal magasabb bérnél 1 400 forinttal csökken a kedvezmény mértéke. Vagyis bruttó 85 ezer forintnál már csak 14 725 forint adót lehet visszatartani. A kedvezmény bruttó 190 ezer forintnál fogy el teljesen.
LÁSD A KORÁBBI CIKKÜNKBEN közölt számítás! Újabb adomány a gazdagoknak: a bérkompenzációval is jól járnak
A kedvezményt azok a nem állami foglalkoztatók vehetik igénybe, amelyek valamennyi folyamatosan alkalmazott munkavállaló esetében végrehajtják a később megjelenő kormányrendeletben előírt béremelést. Az adókedvezményt attól a hónaptól lehet érvényesíteni, amelyikben valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesül az említett feltétel.
A nagy kérdés: milyen mértékben kell emelni a béreket?
Az elvárt béremelést rendeletben írja majd elő a kormány. Angyal József szerint ahhoz, hogy teljesüljön a kormány ígérete, jövedelemsávonként differenciált mértékű emelést kell majd előírni. Ugyan az adókedvezményről szóló kitételek között az szerepel, hogy a kormány a 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést írja majd elő rendeletben, bruttó 216 800 forint fölött már egyáltalán nincs szükség béremelésre ahhoz, hogy ugyanannyit kapjanak kézhez a munkavállalók, mint az idén.
A számítások azt mutatják, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban is teljesül az a kormányígéret, hogy a munkáltatóknak csak 5,1 százalékos bérköltség-növekedést kell magukra vállalniuk, a többit adókedvezmény formájában visszatarthatják a fizetendő szociális hozzájárulási adóból - magyarázza az adószakértő. A munkáltatók összes kiadásának megközelítően a 40 százalékát teszi ki a bérköltség. Az 5 százalékos béremelés, amelyet jövőre a munkáltatóknak magukra kell vállalniuk, az összes költségüknek mindössze a 2 százaléka. Ez annyira kis terhet ró a munkáltatókra, hogy mindenképpen érdekeltek lesznek a bérek emelésében.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Igaz ez akkor is, ha szintén a zároszavazás előtti módosító javaslattal kiszavazta az Országgyűlés a törvényből azt az engedményt, hogy a munkáltatók a kormány által meghatározott mértékben béren kívüli juttatás formájában is teljesíthették volna az elvárt béremelést.
A végleges törvényszöveg szerint az adókedvezmény csak akkor jár jövőre, ha a munkáltató valamennyi folyamatosan foglalkoztatott dolgozója esetéebn teljesíti a későbbi kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló az, aki 2011-ben a november 1-jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt. Az is folyamatosan foglalkoztatottnak számít, aki november 1. után az adókedvezményt érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával — akár csak egyetlen napig — munkaviszonyban állt.
Hol van mégis a buktató?
A kormánynak részletes szabályokat kell kidolgozni arra vonatkozóan, mikor teljesíti a munkáltató száz százalékban az elvárt béremelést. Az elfogadott rendelkezések ugyanis nem adnak egzakt választ arra, mit is jelent ez. Konkrétan meg kellene határozni azoknak a dokumentumoknak a körét, amelyekkel esetleges adóellenőrzés során a munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy valamennyi dolgozójuknál végrehajtották az elvárt béremelést.
Egyelőre nem definiálták pontosan, hogy mihez képest kellene szinten tartani a nettó jövedelmet. Gondot okozhat például az, ha valaki az idei évtől eltérő munkarendben dolgozik jövőre, vagy önmagában az is, hogy a Munka törvénykönyve tervezett módosítása szerint 2012 júliustól megszűnik a délutáni műszakpótlék.
A látszólag nagyvonalú bérkompenzáció sokba kerülhet a vállalkozásoknak, ha az adóhatóság konkrét támpontok nélkül, gyakorlatilag bármely cégnél megállapíthatja, hogy nem tett eleget a törvényi előírásoknak. Ebben az esetben ugyanis meg kell fizetni a teljes igénybe vett kedvezményt. Ráadásul a 2012-ben hatályos szabályok szerint akár az adóhiány 200 százalékának megfelelő bírságot is kiszab az adóhatóság.
Mennyibe kerül az átalakított bérkompenzáció?
Angyal József számításai szerint akár 250 milliárd forint is hiányozhat a jövő évi költségvetésből a bérkompenzáció miatt, feltéve, ha egyértelműsítik a szabályokat, és a munkáltatók igénybe merik venni az adókedvezményt. Ráadásul nemcsak a nettó bér szinten tartásához szükséges bérfejlesztésnél lehet mérsékelni az adókötelezettséget, hanem akkor is, ha a munkáltató az elvárt szint fölött emeli a bért, vagyis akkor is, ha ahhoz is hozzájárul, hogy a munkavállaló fizetésének a reálértéke is növekedjen.
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak adott interjújában ugyanakkor azt mondta, hogy "ha mindenki teljeskörűen belép a rendszerbe, és végrehajtja a szükséges béremelést, akkor ennek a költsége maximum 100-105 milliárd forint lehet".
Az államtitkár az interjúban azt is ígérte, hogy nem hagyná magukra a kormány azokat sem, akiknek a bérét nem emelik a szükséges mértékben a munkáltatók, így jövőre csökkenne a nettó fizetésük. Ahogy fogalmazott: "tervben van egy munkavállalói kompenzáció kiépítése is. Amolyan biztonsági intézkedésként, hogy akiknek valóban alacsony a jövedelmük, azoknak a béremelés esetleges elmaradása mellett se csökkenjen a nettó bérük. A részletek kidolgozása folyamatban van".