Pénzcentrum • 2011. április 28. 04:44
Öt új adónem bevezetését tervezi a fővárosi önkormányzat. A legnagyobb falat az értékalapú, egységes ingatlanadó bevezetése lenne.
Megadóztatná a fővárosi önkormányzat az úthasználatot, a szórakozást, valamint az ingatlanok értékének növekedését. Emellett tűzoltási járulékot fizettetnének a biztosító társaságokkal a magasabb színvonalú tűzoltó tevékenység miatti hasznuk után. A főváros szeretné visszakapni az idegenforgalmi adó beszedésének és újraelosztásának jogát is. Mindehhez a parlament jóváhagyására van szükség, ezért az önkormányzat kezdeményezi a helyi adókról, illetve az önkormányzatokról szóló törvények módosítását.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén fogadta el az adórendszer átalakítási terveit is tartalmazó, 2014-ig tartó gazdasági programot. Az előterjesztést az MSZP nem támogatta, az LMP és a Jobbik képviselői pedig tartózkodtak. Az önkormányzat szerint Budapestnek vissza kell kapnia abból az előnyből, amelyet a lakosság bizonyos csoportjai, illetve a vállalkozások élveznek a főváros pénzéből létrehozott és működtetett szolgáltatások révén. A helyi iparűzési adón és az illetékeken kívül nincs más adójellegű érdemi bevétele a fővárosnak.
Két nyugodt évük van még a belvárosi autósoknak
Régi lemez már a dugódíj bevezetése, de még mindig csak ötletel a főváros. Teheti ezt mindaddig, amíg át nem adják a 4-es metrót, amire még évekig várni kell. Az Európai Unió ugyanis azzal a feltétellel adott támogatást a metró építéséhez, hogy az átadás idejére Budapest belvárosában be kell vezetni a behajtási díjat.
Tarlós István főpolgármester a közgyűlés szünetében annyit mondott, hogy leghamarabb 2013 végén, 2014 elején vezethetik be a dugódíjat. Továbbra sem lehet tudni, hol húznák meg a díjkivetési övezet határát. A főpolgármester arról sem tudott érdemben nyilatkozni, hogy kinek, hogyan és milyen mértékben kell fizetnie majd fizetnie. A dugódíjat csak azt követően lehetne bevezetni, hogy végre megépülnének a már régóta ígért P+R parkolók. Tarlós István korábban azt nyilatkozta: nem új adót vezetnének be, hanem a gépjárműadót alakítanák át úgy, hogy az abból származó bevételek a fővárosnál maradjanak, s a bevételt a közösségi közlekedésre lehessen fordítani.
Megadóztatnák a szórakozást
A vigalmi adó újbóli bevezetését is fontolgatja a fővárosi önkormányzat az 1930-as években alkalmazott adó mintájára. Az adót a belépési díjakra, belépőjegyekre vetették ki. Az 1938-as szabályrendelet szerint a bálokon, táncvigalmakon, önálló táncelőadásokon a belépődíjnak a 10, a mozijegyeknek pedig a 4-6 százaléka volt az adó. A belépődíj tartalmazta az adót, amivel a vállalkozónak havonta el kellett számolnia, és a következő hónap 15-ig be is kellett fizetnie - derül ki a Magyar Film 1939. június 3-i számából.
A jelenlegi fővárosi vezetés szerint az elvi alap most is megvan a vigalmi adó újbóli bevezetésére. A vállalkozások számos szórakozási lehetőséget azért hoznak Budapestre, mert a fővárosban él az ország lakosságának majdnem ötöde, és a vidékiek is viszonylag könnyen el tudják érni. A szórakoztató cégek jelentős hasznot húznak a főváros adottságaiból.
A biztosítókat is lehúzná a főváros
A tűzoltóság fővárosi támogatással fenntartott színvonala jelentősen mérsékli a tűzkárok kockázatát - véli az önkormányzat. Az alacsonyabb kockázat miatt a biztosítási díjak is alacsonyabbak, melynek csak egy részét engedi át a biztosító társaság az ügyfélnek. A főváros szerint megfontolandó, hogy a biztosító társaságoktól a tűzbiztosítási díjak megfelelő arányát járulékként elvonják mindaddig, amíg nem elegendő a feladat ellátásához a kapott állami normatíva.
A hazai biztosítók képviselői szerint a főpolgármester figyelmét vélhetően elkerülte, hogy a 180/1998. (XI. 6.) kormányrendelet már kötelezi a biztosítókat arra, hogy a nevesített kockázatokra beszedett biztosítási díjak 1,5 százalékát tűzvédelmi hozzájárulásként befizessék a költségvetésbe - írja a Napi Gazdaság. Ráadásul a "tűzadó" mértéke nem is olyan régen, 2007 januárjában emelkedett 1 százalékról 1,5 százalékra. Ennek következtében a hazai biztosítók − és rajtuk keresztül az ügyfelek, akik a veszélyközösséget képezik − éves szinten több mint 5 milliárd forintot fizetnek ezen a címen.
Tarlós nekimegy Rogánnak
Tavaly decemberben Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, fideszes képviselő javaslatára úgy módosította az Országgyűlés az önkormányzati törvényt, hogy a budapesti kerületek választhassanak: maguk szedik-e be az idegenforgalmi adót vagy átengedik azt a fővárosi önkormányzatnak. Ennek az lett az eredménye, hogy a főváros idegenforgalmi adóból az eredetileg tervezett 1,5 milliárd forintnak mindössze a tizedét, 150 millió forintot szed be. Rogán Antal - korábbi tájékoztatása szerint - a változtatással 600 millió forintot zsebelt be a hotelektől hemzsegő önkormányzata javára, a többi kerületnek pedig 800 millión kell osztoznia.
A fővárosi önkormányzat szerint a szabályozás rossz és igazságtalan, mivel az idegenforgalom növelésének feladatából a kerületek szinte semmit nem vállalnak. A vendégek egy része azért jön, mert Budapest színvonalas kikapcsolódási lehetőségeket biztosít, s a főváros pénzén létrehozott infrastruktúrát használják.
Bevasalnák az ingatlanfejlesztőkön az értéknövekedést
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Területfejlesztési megállapodáshoz kötné a főváros az építési engedély kiadását nagyobb projektek (például üzletközpontok, szolgáltatási központok) esetén az építési övezet megváltoztatásakor. A megállapodáshoz egyedileg ki kell számítani, hogy az átsorolással mennyit nő a konkrét terület értéke. Emellett számszerűsíteni kell azt is, hogy mennyiben nő a közszolgáltatások terhelése például egy üzletközpont megépítésével. Az értéknövekedés és a többlet terhelési hatás után egyfajta közteher bevezetését látja indokoltnak az önkormányzat, amely egy külön városfejlesztési alpba folyna be.
A fővárosi önkormányzat úgy véli, hogy a város-rehabilitáció, a közlekedési, szociális fejlesztések jelentősen hozzájárulnak az ingatlanok felértékelődéséhez. Mivel az értéknövekedés alapját a főváros teremti meg, indokolt lenne, ha az ingatlanok értékesítése után keletkező jövedelmet az adóelosztás során különválasztanák a mai helyben maradó személyi jövedelemadó alapjától, s Budapest száz százalékban megkapná az ebből eredő adóbevételt. Ezt a rendszert azért tartanák igazságosnak, mert a főváros olyan jövedelem utáni adóbevételhez jutna, melynek alapjait a saját költségvetéséből teremtette meg.
Cél az egységes értékalapú ingatlanadó
Jelenleg nagyon eltérően adóznak az egyes kerületekben a hasonló adottságú ingatlanok, ráadásul az alapterület nagyságán alapuló építmény- és telekadózás a forgalmi értékkel egyáltalán nem foglalkozik. A fővárosi önkormányzat szerint méltánytalan az adófizetőkkel szembeni, az eltérő kerületi szabályozások következtében fennálló különbségtétel.
A továbbfejlesztés egyik lehetséges iránya az egységes fővárosi, értékalapú ingatlanadó bevezetése. Ehhez az egyes ingatlanokat a visszterhes vagyonszerzési illetékezés adatai alapján értékövezetekbe kellene sorolni. Az ingatlan egyedi adottságait tükröző paraméterek a számított átlagértéket módosítanák. Az egységes szabályozás a kedvezmények és mentességek egységes érvényesítését is lehetővé tenné. Olyan forrásmegosztási technikát kellene kialakítani, amely mérsékelni képes a kerületek között lévő - az eltérő ingatlanállományból származó - bevételi különbségeket.
A szakértők szkeptikusak
Logikusan gondolkodik a fővárosi önkormányzat, amikor úgy véli, hogy a helyhatósági beruházásoknak van értéknövelő hatásuk - mondta a Pénzcentrum.hu kérdésére Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. Tény, hogy a városrehabilitációs programok befolyásolják a piaci árakat, ennek mértékét azonban nagyon nehéz forintosítani. Az adott környéken megvalósított fejlesztések, például bevásárló központok, bankok, különféle szolgáltatások megjelenése, is nagyban hozzájárulnak a környékbeli ingatlanok értéknövekedéséhez.
Kérdéses az is, hogy mikortól számítanák az értéknövekedést. A 4-es metró nyomvonalához közeli ingatlanok árába már évekkel ezelőtt beépült a kedvező közlekedési lehetőségnek a vonzereje. A minden ingatlanra kiterjedő műszaki kataszter kidolgozása mindenképpen üdvözlendő. Emellett azonban más értékbefolyásoló paramétereket is bele kellene építeni a rendszerbe. Nem mindegy például, hogy egy ugyanakkora, ugyanolyan műszaki felszereltségű lakás a Dunára néz vagy egy belső udvarra.
Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője szerint egyelőre ötletelés szintjén vannak a főváros adózásra vonatkozó elképzelései. Az új adók bevezetése mindenképpen szembehelyezkedik azzal a kormányzati törekvéssel, miszerint csökkenteni kívánják a vállalkozások adminisztrációs terheit. Az értékalapú ingatlanadózás bevezetésének ötlete pedig ellentétes a Fidesz korábbi hozzáállásával, amikor kategórikusan elutasította az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Ennek ellenére az ingatlanok értékalapú megadóztatása hosszú távon - kellő előkészítés után - alkalmas eszköz lehet arra, hogy az önkormányzatok adóbevételeit növeljék, illetve a láthatatlan jövedelmeket is valamilyen szinten bevonják a közteherviselés alá.
Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter kérdésünkre leszögezte: továbbra is azt vallja, hogy az értékalapú ingatlanadózást bármikor be lehetne vezetni Magyarországon. Mint ismeretes, az előző kormány központi adóval sújtotta volna a 30 millió forintnál (második ingatlan esetén a 15 millió forintnál) nagyobb értékű ingatlanokat. Az Alkotmánybíróság azonban tavaly januárban megsemmisítette a törvényt.
A taláros testület leszögezte: az adó és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes. Az viszont igen, hogy a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárult volna, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti. Vagyis meg lehetett volna bírságolni azt az adózót, aki jelentős mértékben eltért volna az adóhatóság által meghatározott forgalmi értéktől.
Oszkó meglepőnek tartja, hogy a korábbi kategórikus elutasítás után egyáltalán felmerült a Fidesz köreiben ez a kérdés. Úgy véli, hogy emiatt próbál a fővárosi önkormányzat első körben úgy plusz bevételhez jutni, hogy az ingatlanok eladása után befizetett személyi jövedelemadót szeretné egy az egyben visszakapni, s csak távlati célként említi az értékalapú adó bevezetését.