Pénzcentrum • 2011. április 5. 15:05
Nem kell megfizetniük a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót a parlamenti képviselőknek - véli az Országgyűlés Hivatala (OH).
Mindez úgy derült ki, hogy az OH egyszerűen nem szolgáltatott adatokat március 31-ig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak arról, hogy a végkielégítést kapó parlamenti képviselőknek mekkora adóalap után kellene megfizetniük a különadót. Információink szerint az adóhatóság is a hírekből értesült erről.
Hiába fizetjük tehát az adóforintokból az országgyűlési képviselőket, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint például a professzorokra, az orvosokra, a minisztériumi, önkormányzati közszolgákra, az állami vállalatok vezetőire. A képviselőknek nem kell megfizetniük a végkielégítések utáni 98 százalékos különadót. Az Országgyűlés Hivatala a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen a következő indoklást adta:
"Az országgyűlési képviselőket - az Alkotmány, az országgyűlési képviselők jogállásáról illetve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján - nem érinti a különadó fizetési kötelezettség, illetve maga az Országgyűlés sem tekinthető különadóval kapcsolatban érintett szervezetnek."
A közlemény hozzáteszi: "Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve: az Alkotmány szerint nem tekinthető költségvetési szervnek, és jogi személynek sem, mivel nem felel meg ezen utóbbiakra vonatkozó törvényi feltételeknek."
"Az országgyűlési képviselő nem áll munkaviszonyban, illetve foglalkoztatási jogviszonyban, mert az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény indoklása szerint a képviselői tevékenység nem munkaviszony alapján, hanem sajátos államjogi jogviszony alapján végzett tevékenység." A jogviszony egyik oldalán tehát a képviselő áll, míg a másik oldalán nem az Országgyűlés, hanem a választópolgárok közössége - amely közösség azonban nem rendelkezik jogalanyisággal - magyarázzák.
Kell adózni a képviselőknek
Hangsúlyozta: a Fidesz szándéka az, hogy mindenféleképpen vonatkozzon a képviselőkre is a különadó-fizetési kötelezettség.
A közlemény megjegyzi: "Az, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében a képviselői megbízás időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít, nem azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselők munkaviszony keretében végeznék tevékenységüket, hanem csupán társadalombiztosítási szempontból tekintjük őket munkaviszony keretében dolgozó személynek."
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kirúgott minisztereknek fizetniük kell
A magánszemély akkor köteles megfizetni a 98 százalékos különadót, ha költségvetési szerv vagy állami, önkormányzati vagyonból, közalapítványi forrásból gazdálkodó szervezet foglalkoztatta. Általános esetben az így megszerzett jövedelemből a 3,5 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó alapját. Nem vonatkozik ez azokra, akik a jogviszonyuk megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat kapnak.
Ha az országgyűlési képviselő egyben állami vezetőnek - miniszternek, államtitkárnak - is minősül, akkor e tisztség megszűnésére tekintettel megszerzett jövedelmét már érintheti a különadó fizetési kötelezettség. A törvény ugyanis az állami vezetők esetében a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben megszerzett bevételnek a 2 millió forintot meghaladó részét tekinti a különadó alapjának.
Az Országgyűlés Hivatala 2006-ban114 fő részére fizetett ki 6 havi juttatást, aminek összege egy esetben sem haladta meg a 3,5 millió forintot. 2010-ben 178 fő részére történt kifizetés, ami néhány esetben vlt több 3,5 millió forintnál. A kifizetett összegekből a hatályos szabályoknak megfelelő adóelőleget ugyan az Országgyűlés Hivatala a kifizetéskor levonta, tekintettel azonban arra, hogy tevékenységük nem munkaviszony, utólagos, a különadóra vonatkozó bevallást nem nyújtott be.