Pénzcentrum • 2010. szeptember 25. 07:02
Átlagnyugdíj és átlagfizetés: két beszédes adat, amely sokat elmond egy adott megye, régió lakosságának helyzetéről. Vannak olyan területei Magyarországnak, ahol ez a két összeg nem is áll olyan messze egymástól. Veszprém megyében például alig 20%-kal kisebb az átlagnyugdíj, mint az átlagkereset. A lista másik végén a szabolcsi nyugdíjasok szerepelnek, akik átlagosan mindössze 68%-át kapják megyéjük -amúgy sem túl magas- átlagfizetésének.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2010. januárjában 2 millió 980 ezer személy részére összesen 249,4 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a népesség 29,8%-át tették ki, számuk 1,7%-kal csökkent a 2009. januárihoz képest, miközben a folyósított ellátások összértéke 4,1%-kal növekedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az ezredfordulóhoz képest kismértékű csökkenést mutat. A nyugdíjasok 58%-a (1,7 millió személy) öregségi nyugdíjas, részarányuk az utóbbi 3 évben 2 százalékponttal emelkedett.
A korbetöltött öregségi nyugdíjasok száma 1 millió 442-, a korhatár alattiaké 276,8 ezer, az előbbi 1,3%-kal több, utóbbi 10,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A másik népes csoport a rokkantnyugdíjasoké. A rokkantsági (korbetöltött és korhatár alatti) nyugdíjasok száma három év alatt (6,5%-kal) 750 ezer főre csökkent. A korbetöltött rokkant nyugdíjasok száma 2010 elején 371 ezer fő volt, 14,5 ezerrel több, a korhatár alattiaké 379 ezer fő, 43,4 ezerrel kevesebb, mint 2009. január 1-jén.
A nyugellátásban részesülők száma összesen 2 millió 730 ezer fő, több mint háromnegyede öregségi és öregségi jellegű nyugdíjas. Közülük az ellátottak három csoportját érintette jelentősebb változás 2009-ben. Legnagyobb mértékben (10,3%-kal) a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A korhatár alatti öregségi nyugdíjasok számában 10,1%-os csökkenés következett be, miután a 2008-ban megváltozott nyugdíjmegállapítási szabályok abban az évben az előrehozott nyugdíj fokozottabb (17,7-, nők esetében 25%-kal nagyobb) igénybevételét eredményezték.
Hozzátartozói nyugdíjat 3,2%-kal kevesebb, 234 ezer személynek folyósítottak, 57%-uk özvegyi nyugdíjat, a többiek árvaellátást kaptak. Az év elején mintegy 250 ezer fő részesült valamilyen járadékban vagy pótlékban, számuk az egy évvel ezelőttihez képest 5,5%-kal csökkent.
Nyugdíjak és fizetések: nem is olyan hatalmas a különbség?
A nettó keresetek átlaga 2009-ben országosan 124 ezer Ft, a nyugdíjak 2010. év eleji átlaga 83 689 Ft volt. A főváros és az egyes megyék alkalmazotti, illetve nyugdíjas járandóságai különbözően és jelentős mértékben eltérnek a nettó átlagkeresetek, illetve a nyugdíjak országos átlagától.
Az átlagnyugdíjaknak a helyi nettó keresetekhez viszonyított arányát vizsgálva azt láthatjuk, hogy a Veszprém megyei nyugdíjak közelítenek legjobban (81%) az ott dolgozók nettó keresetéhez, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legkevésbé (68%). Szabolcsban volt a legkisebb a nyugdíjasok havi ellátmánya (67 689 Ft), Budapesten (104 405 Ft) a legtöbb, és a nettó keresetek is ezen a két helyen képviselték a szélső értékeket. Érdekes az is, hogy éppen ezen a két helyen volt relatíve legkisebb a nyugdíjaknak a helyi nettó keresetekhez viszonyított aránya.
Ezért fontos több lábon állni
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A folyamatosan változó szabályok miatt nagyon nehéz előre látni, hogy a levont forintokért cserébe 10-20-30 év múlva mennyi nyugdíjat fogunk kapni. Éljünk bármely területén az országnak, az állami, a magán és az önkéntes nyugdíjpénztárak együttes használatával sokkal nagyobb biztonsággal készülhetünk fel nyugdíjas éveinkre.
Nyugdíjrendszerünk 2. pillérét az 1998. január 1- jén indult magánnyugdíjpénztárak képezik. A magánnyugdíjpénztárak - a társadalombiztosítással ellentétben - tőkefedezeti elven működnek.
Ez azt jelenti, hogy a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat a magánnyugdíjpénztár a TB (azaz állami) nyugdíjat kiegészítő nyugdíjjáradékot.
A rendszer harmadik pillére az önkéntes nyugdíjpénztár, amelynél a tagdíj mértékét önmagad határozhatod meg, az egyéni befizetések 30%-át az állam adóbevallásodban tett nyilatkozatod alapján adó-visszatérítésként a számládra utalja. A rendszer további előnye, hogy a magán-és önkéntes pénztárakban felhalmozott megtakarításodat nyugdíjasként akár egy összegben is felveheted, de kérhetsz havi nyugdíj-járadék fizetést is. (Egyösszegű kifizetés csak abban az esetben kérhető magánnyugdíjpénztár esetén, ha a tagsági jogviszony nem haladja meg a 180 hónapot.)
NYERJ egy TV-t!!!
Ha az alábbi kérdésre helyesen válaszolsz és regisztrálsz játékunkra, nyerhetsz egy hűtőmágnest vagy a 4db LG Blu-ray lejátszó egyikét, illetve fődíjként egy LG márkájú LH5020 FULL HD LCD televíziót!
a) felosztó-kirovó rendszer
b) tőkefedezeti rendszer
c) megtakarító rendszer
Kattints IDE, regisztrálj és nyerj! Sok szerencsét!