Pénzcentrum/MTI • 2010. augusztus 18. 09:32
Az uniós források felhasználása során a szabálytanul folyósított támogatások összege közel ötszörösére nőtt 2009-ben a 2008. évihez képest, és megközelítette a 9 milliárd forintot, a szabálytalanságok növekedése a programok zárásával és a kedvezőtlen gazdasági helyzettel függött össze - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből.
Az ÁSZ összegzése szerint Magyarország 2004-2009-ben 3.745 milliárd forint uniós és kapcsolódó hazai támogatást használt fel, az intézmények programonként elkülönülten számoltak be az Európai Bizottságnak a szabálytalanságokról, a visszafizetésekről, de nem készült valamennyi uniós programra átfogó, a korrekciókat is tartalmazó beszámoló.
Az ÁSZ ellenőrzése idején az uniós forrásokat hét költségvetési fejezet intézményei kezelték. Közülük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kezelte az uniós támogatások mintegy 90 százalékát.
A számvevők szerint az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság szabálytalanságnak ítélt pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tíz milliárd forint többlettel terhelték a hazai költségvetést. Ilyen volt például a közbeszerzési szabálytalanságok miatti közel 66,6 milliárd forintos pénzügyi korrekció. Az EU Bizottsága vitatta további 35 milliárd forint elszámolhatóságát. A számvevők megállapították: a nyilvántartási és beszámolási rendszer hiányosságai miatt sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós források felhasználásáról.
A NFÜ és az MVH, szabályozás szerint az Európai Csalásellenes Hivatal (az OLAF) nemzetközi szervezete számára a 10.000 eurót meghaladó szabálytalanságokról számolt be. A legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása, valamint a terület alapú támogatások túligénylése voltak.
Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől a szabálytalanságok miatt. Ennek több mint fele, 19,1 milliárd forint a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. Ezen túlmenően az EU Bizottsága Magyarországtól, mint tagállamtól követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005. és 2006. évekre vonatkozóan 3,6 milliárd forintot, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A követelések behajtási aránya programonként jelentősen eltért. Az NFÜ és az MVH szintjén átlagosan a követelések 40,7 százaléka térült meg, ami uniós összehasonlításban a 2008. évi romló tendenciát mutató uniós átlagot éri el. A hazai képet jelentősen ronthatja, hogy a Kohéziós Alap 19,1 milliárd forintos követelésének megtérüléséről nem volt adat az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idején.
A vizsgált folyamatok szabályozása alapvetően mindkét szervezetben megtörtént. Az NFÜ esetében a hazai szabályozás azonban még nem adott elégséges támpontot a gyakorlathoz. Bizonytalanságot eredményezett, hogy a szerződéskötés és a szerződéstől való elállás polgári jogügylet, a támogatás visszakövetelése közigazgatási hatósági eljárás, de a két jogviszonyból adódó feladatot nem rendezte jogszabály. A hazai közbeszerzési törvény előírásai és az uniós szabályozásnak az NFÜ-vel szembeni elvárásai nem álltak összhangban a közbeszerzési szabálytalanságok meghatározásában. Az MVH a közigazgatási eljárás szabályai szerint járt el, az attól eltérés megfelelő törvényi szinten szabályozott volt. A követeléskezelés eredményességét rontotta, hogy a támogatások behajtására, végrehajtására egyaránt jogosult MVH és APEH között a kommunikáció időigényes, az információcsere pedig lassú volt.