Pénzcentrum • 2010. április 8. 11:18
Az Alkotmánybíróság előtt heverő nyugdíjtörvény több sebből is vérzik, a legnagyobb probléma, hogy kötelező átalakulásra kényszerítették volna rá a pénztárakat, miközben önkéntes alapon is meg lehetne ezt valósítani, úgy hogy a járadékszolgáltatás ne kerüljön veszélybe. Elviekben volt egyeztetés a jogalkotó és a pénztárak, szakmai szervezetek között, azonban ezek homályosak és a független pénztárak alulreprezentáltak voltak a tárgyalásokon- véli Pellei József, a VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője. Az ügyvezető szerint a Stabilitás Pénztárszövetség által tavaly javasolt változtatásokkal egy jobban működő törvényt kapnánk. A járadékszabályozás összekötése az intézményi formaváltással a VIT Magánnyugdíjpénztár szerint elhibázott volt, hiszen a sürgető járadékszabályozást az intézményi forma váltás nélkül is meg lehetett volna valósítani - mondta el Pellei József, a VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője. A törvényjavaslat gyenge pontja például az volt, hogy igaz a jogalkotó szerint volt a szakmai egyeztetés, elviekben volt egy munkacsoport, azonban Pellei József szerint ennek a munkacsoportnak még most is homályos az összetétele, a független (munkáltatói, ágazati) pénztárak képviselete pedig nem volt megoldott. Mi azt hallottuk, hogy az előző kormány azért erőltette ezt a törvényt át, mert volt egy olyan félelem, hogy egy másik kormány drasztikusabb lépésekhez folyamodna. Itt például fel lehetne hozni a Lengyelországban még a mai napig meglévő félelmet, a kormány ugyanis a magánpillérbe utalt járulékok csökkentését tervezte, ami természetszerűen mérsékelte volna az államra nehezedő terheket. A járadékszabályozás és az intézményi formaváltás együttes kezelése azért is kérdéses, mivel a független, munkáltatói pénztáraknál működik az önkormányzati forma, és ezzel együtt a non-profit működési forma is. Ezt meghaladóan olcsóbbak is lehetnek a pénztárak, hiszen nincsen olyan csoportfüggés, mint a nagy intézményi befektetőknél (például versenyeztetik a vagyonkezelőket). Saját szervezetben végzett vagyonkezelés például adminisztratív okok miatt is olcsóbb, mivel a külső vagyonkezeléssel ellentétben nem lehet annyi költséget levonni. A Stabilitás nem tudott már változtatni
A Stabilitás közös javaslata az volt tavaly a jogalkotóknak, hogy önkéntes legyen az intézményi formaváltás, miközben a jogszabályba már azt láthattuk, hogy kötelező átalakulást írtak elő. Azért is lenne létjogosultsága az önkéntes átalakulásnak, mert az azonos tevékenységet végző intézmények esetében ma is van példa a többféle intézménytípusban történő működésre, így például bank-szövetkezeti, vagy biztosító - biztosító egyesületeknél.
A javaslatban az is szerepelt, hogy a pénztári formában maradó intézményeknél legyen szintén megfelelő tőkekövetelmény előírva, aminek többek között már ma is 8-ból 7 pénztár meg is felel. Pellei József szerint profitérdekelt háttéralkuk alapján született meg nagy gyorsasággal a törvény, ami jelenleg alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybíróság előtt hever.
A járadékszolgáltatás esetén egy alternatíva lehetne, hogy a felhalmozási és járadékszolgáltatási szakaszt két részre bontanánk, a nem profitérdekelt pénztárak ennek megfelelően egy külső szolgáltatótól (tipikusan biztosítótól) vásárolnák meg a járadékot. Persze meg lehet érteni azokat a szereplőket is, akik tiszta vizet akarnak önteni a pohárba, és egy csoporton belül akarják a profitot realizálni, azonban ez még nem zárja ki azt, hogy legyenek olyan szereplők, akik intézményi formaváltás nélkül is el tudnák látni a feladatukat.