Pénzcentrum • 2009. szeptember 15. 06:20
Országok szintjén már évek óta működik a széndioxid-kvótákkal való kereskedelem, ahol egy kvóta egy tonna széndioxid kibocsátására jogosítja tulajdonosát. Egy brit cég azonban munkavállalói szinten is igyekszik környezettudatosságra nevelni: több tízezer forintnyi jutalom, vagy épp birság formájában.
Az EU-ban 2005-ben került bevezetésre az úgynevezett kvótakereskedelmi rendszer, melyben az egyes tagországok, maximum a számukra kiosztott mennyiségű kvótának megfelelő üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki, ellenkező esetben birságra számíthatnak. Természetesen a "takarékos", vagyis környezetkímélőbb országok el is adhatják felesleges kvótáikat, esetleg fedezetként használhatják különféle zöldberuházásokhoz felvett hitelekhez, vagy átcsoportosíthatják következő évre - de csak a négy éves cikluson belül.
Nagy-Britanniában egy egyedülálló munkavállalói-programot terveznek bevezetni, melynek két évig tartó próbaszakaszát már sikeresnek is titulálták. A program lényege az egyes munkavállalók ökológiai lábnyomának, vagyis széndioxid-kibocsátásának nyomon követése, melyet adott esetben birsággal, vagy épp jutalommal honorálnának.
A próba levezénylése a WSP Group nemzetközi technikai és menedzsment-tanácsadó konszern nevéhez fűződik, amely 80 brit munkavállalója körében hirdetett versenyt, méghozzá meglehetősen jó eredményeket produkálva. Az első évben több mint 10 százalékkal csökkent ugyanis a dolgozók ökológiai lábnyoma.
A dolgozók környezetvédelmi teljesítményértékelése során - hasonlóan az ökológiai lábnyom meghatározásánál, ahol azt számítják ki, hogy mekkora föld, vagy vízterületre van szüksége az egyénnek ahhoz, hogy adott életszínvonalát fenn tudja tartani - többek között figyelembe veszik otthoni energiafogyasztásukat, benzinfogyasztásukat, hogy mennyit utaznak, és ezek során milyen közlekedési eszközt használnak, milyen ételeket fogyasztanak, és így tovább.
Mivel minden egyes dolgozó számára éves szinten rögzítik a megengedett széndioxid-kibocsátást, így ehhez képest kell gazdálkodniuk "kvótáikkal": azok akik rendszeresen utaznak nagyobb távolságokra, vagy nem korszerű fűtési rendszerrel rendelkeznek otthon, nyilván más területen kell, hogy visszafogják kibocsátásukat, például energiatakarékos izzók használatával, vagy akár kerékpározással.
A munkavállalók negyedévente számolnak be fogyasztásukról, és saját maguk határozzák meg azt is, hogy mennyivel szeretnék egy év alatt széndioxid-kibocsátásukat csökkenteni. Aki túllépi a megengedett mennyiséget, kilogrammonként bírságot fizet, pontosabban az összeget levonják a fizetéséből, de ugyanennyit jóvá is írnak év végén a dolgozó számláján, ha a kvótájánál kevesebbet fogyaszt. A birság felső határát 100 fontban határozták meg, de ha szélesebb körben is bevezetésre kerül a program, ezen emelni fognak.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A WSP pilotprojektje során a résztvevő dolgozók háromnegyede jutalomban részesült, egynegyedük - többek között a cég igazgatója is - azonban bírságot kapott. Stuart McLachlan megpróbálta ugyan lecsökkenteni ökológiai lábnyomát azáltal, hogy minden nap kerékpárral járt be munkahelyére, ami otthonától közel 20 kilométerre található, továbbá energiatakarékos villanykörtéket is vásárolt lakásába, azonban még ezzel sem tudta ellensúlyoznia afrikai hazaruccanásának környezetszennyező hatását.
A WSP tervei között szerepel, hogy a programot jövőre 3000 munkavállalóra terjeszti ki, azonban országonként eltérő mennyiségű kvótákat határozna meg, az adott ország átlagos széndioxid-kibocsátásához mérten. Nagy-Britanniában az idei célt fejenként 5,5 tonnában határozták meg, amely egy tonnával több, mint a lakások fűtéséhez és a közlekedéshez szükséges nemzeti átlag. Az amerikaiaknak hozzávetőleg ennek duplájára van szükségük.
A magyarországi átlagos ökológiai lábnyom egy emberre vetítve - a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint 2008-ban 3,5 hektár volt, vagyis átlagosan ekkora földterületre volt szükségünk ahhoz, hogy a mostani fejlettségi szintünk mellett, a jelenlegi életszínvonalunkat fenn tudjuk tartani. Ezzel szemben az afrikaiaknak átlagosan 1,4 hektárra van szükségük, ami azt jelenti, hogy az ő erőforrásaikat is mi, illetve a fejlettebb, és környezetszennyezőbb országok használjuk. Összehasonlításképp az USA egy főre vetített ökológiai lábnyoma 9,4 hektár, Németországé 4,2, Ausztráliáé 7,8, Kínáé 2,1.
Ha valaki kíváncsi lett, hogy a hazai átlaghoz képest környezetszennyezőbben él-e, vagy épp ellenkezőleg, az interneten megtalálható számos kalkulátor bármelyikével kiszámolhatja saját ökológiai lábnyomát, amit ha összevet a hazai 3,5 hektáros átlaggal, megtudja, hogy a fent vázolt rendszer hazai bevezetésével vajon jutalomra, vagy bírságra számíthatna-e.