Pénzcentrum • 2009. február 6. 05:55
Rendes felmondás, rendkívüli felmondás, végkielégítés, felmondási idő, felmentési idő...Ezek mind-mind olyan fogalmak, amikkel érdemes tisztában lennünk, különösen most, mikor munkahelyek ezrei szűnnek meg, nem csak itthon, de a világ szinte minden pontján. Kezdjük talán az anyagiakkal...
Minden, ami végkielégítés...
A végkielégítés eredeti célja, hogy a munkavállaló számára anyagi segítséget biztosítson, ameddig nem talál másik munkát, de egyfajta elismerése is a munkáltatónál eltöltött hosszabb időnek.
Végkielégítésre, a Munka Törvénykönyve szerint akkor jogosult a dolgozó, ha a munkáltató rendes felmondással elbocsátja, ha a munkahelye megszűnik, illetve ha a dolgozó rendkívüli felmondással hagyja el a munkahelyet. Nem jár azonban bánatpénz, ha a munkaviszony a munkáltató halála, vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnése, a próba idő alatti azonnali hatályú felmondás, vagy a próbaidő alatti munkáltatói rendkívüli felmondás miatt szűnik meg.
További jogosultsági feltétel a végkielégítésre, hogy a munkavállaló legalább 3 évet eltöltsön az adott munkahelyen, de nem tartozik bele a három évbe például a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama, kivéve ha azt 10 éven aluli gyerek gondozására vette igénybe a dolgozó.
Nem jár azonban végkielégítés, ha valaki a munkaviszony megszűnésének időpontjában már nyugdíjas, hiszen ilyenkor nincsen szociális funkciója, a munkavállaló valamilyen szintű anyagi biztonsága ilyenkor már biztosított. Ebből a szempontból az sem lényeges, hogy a dolgozó öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantnyugdíjat kap.
Más szabályok érvényesülnek azonban akkor, mikor a nyugdíjra benyújtott igény elbírálása még csak folyamatban van, vagyis határozat még nem született. Ilyenkor a munkáltató köteles fizetni.
Mennyi az annyi?
A kifizetett összeg alapvetően a munkában eltöltött időtől függ, aminek a törvény azonban csak a minimális összegét határozza meg, ettől tehát csak felfelé lehet eltérni. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkában eltöltött időtől függetlenül is kap a dolgozó végkielégítést, de akár abban is, hogy a nyugdíjas munkavállaló is kapjon végkielégítést.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az alkalmazott javára való eltérés esetén nem szükséges a megegyezést írásba foglalni, az elfogadható akkor is, ha szóban egyeznek meg a felek. Bár kérdéses, hogy ezt egy bírósági tárgyalás során hogyan bizonyítanák a felek.
Mikor jár több?
Egyes dolgozók esetében, akik a törvény szerint védett korban vannak, az elbocsátáskor emelt összegű végkielégítést kell fizetniük a munkáltatóknak, hiszen ők jóval kisebb eséllyel találnak új munkahelyet, így hosszabb ideig kell az utolsó fizetésből kihúzniuk.
A törvény szerint a végkielégítés mértéke 3 havi átlagkeresettel nő, ha a dolgozót az öregségi nyugdíj, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíj előtti 5 éven belül bocsátják el. Ez azonban csak egy alkalommal illeti meg a dolgozót, tehát nem jár a korengedményes nyugdíjkorhatár előtti öt évben, majd a nyugdíjkorhatár előtti öt évben is, ha ezekben az időintervallumokban megszűnik a munkavállaló munkaviszonya.
Mikor kapjuk meg a pénzt?
A végkielégítés összegét legkésőbb a dolgozó utolsó munkában töltött napján kell kifizetni. Ha munkaviszony rendkívüli felmondással szűnik meg, akkor legkésőbb a bejelentéstől számított harmadik napon köteles kifizetni a munkaadó a végkielégítés összegét, és egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.