Reichenberger Dániel • 2022. november 25. 17:30
Jelentősen megugorhat a nemteljesítő hitelek aránya a jegybank tegnap közzétett és részletesen bemutatott pénzügyi stabilitási jelentése szerint. Az adatok meglehetősen riasztóak, pedig azt eddig is tudtuk, hogy a magyarok egyre inkább elfordultak a hitelfelvételtől, de most úgy látszik, hogy a már felvett hitelek is bedőlhetnek. Megkérdeztünk szakértőket arról, mire kell számítani a bedőlt hitelek szegmensében, lehet-e egy újabb hitelkrach, mint 2008-ban volt, valamint arról is, milyen indikátorok növelik a hitelek nemfizetését?
Tegnap tette közzé pénzügyi stabilitási jelentését a Magyar Nemzeti Bank, melyet aztán sajtótájékoztatón magyaráztak meg pontról pontra - erről természetesen lapunk is beszámolt. A jegybank a jelentésben leszögezte: a romló gazdasági környezet a hazai gazdaságot is negatívan érinti, és érdemi kockázatot jelent a portfólióminőségre. A nemteljesítő hitelek aránya kis mértékben elmozdult historikus mélypontjáról, a lakossági szegmensben 4,2 százalékot, a vállalati szektorban pedig 3,9 százalékot tett ki a félév végén. A kiemelten sérülékeny hitelportfólió kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.
Becslésük szerint a 2022 őszéig megfigyelhető hatások együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett. Hozzátették, hogy a lakossági rezsiköltségek megugrásának hatására a hitelintézeti szektor jelzáloghiteleinek NPL-rátája 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére, az energiafogyasztásban történő alkalmazkodással azonban ez az emelkedés érdemben kisebb lehet.
Hogy állunk a bedőléssel?
A jóslatok némileg vészjóslónak hangzanak, így megkérdeztünk szakértőket arról, hogy szerintük valóban "csak" két százalékpontos növekedést mutat majd a nemfizető hitelek szegmense? Kíváncsiak voltunk arra is, lehet-e akkora bedőlés, mint a 2008-as gazdasági válság idején volt, illetve az is érdekelt minket, hogy az MNB jelzésein túl mi gyorsíthatja még a nemteljesítő hitelek növekedését?
Varga Dávid, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési igazgatója a Pénzcentrumnak azt mondta: nem tartják valószínűnek, hogy a két százalékpontnál komolyabb növekedés legyen a nemteljesítő jelzáloghitelek piacán. A cég álláspontja szerint az sem valószínű, hogy a 2008-as válsághoz hasonló hitelkrach köszöntsön be, mert a jogi szabályozás is alapvetően megváltozott az azóta eltelt csaknem másfél évtizedben.
Alapvetően nem számítunk arra, hogy az MNB pénzügyi stabilitási jelentésében foglaltaknál jelentősebb mértékben emelkedne a nemteljesítő jelzáloghitelek aránya, bár jelenleg még nem látható tisztán a rezsiköltségek emelkedésének hatása ezekre a tartozásokra. Nem számítunk a 2008-as válsághoz hasonló tömeges bedőlésére sem a piacon, mert jelenleg teljesen más makrogazdasági- és jogi környezet jellemzi Magyarországot, mint abban az időben. A törlesztőrészletek jövedelemarányosan oszlanak el, a devizahitelek pedig csak nagyon korlátozottan érhetőek el a lakosság számára. A kamatstop, és a moratóriumok intézménye, illetve az idén áprilisban megjelent MNB ajánlás (5/2022) fogyasztóvédelmi oldalról megközelítve szintén lassítja a nemteljesítővé válás folyamatát. Ez utóbbi alapján a pénzügyi intézményeknek a fokozatosság és a konstruktív együttműködés elvét kell követniük a fizetési késedelemmel érintett ügyfelekkel kapcsolatban
- válaszolta kérdéseinkre Varga Dávid. Az EOS Magyarország ügyvezetőjével nemrég részletesebben is beszélgettünk a hitelek bedőléséről és a 2008-as válságról, ezt az interjút itt tudod újra elolvasni:
Kevesebb a magyarok pénze
Nem kell tömeges hitelbedőlésre számítani, ám az is igaz, hogy a rezsiemelés miatti jövedelemcsökkenést sajnos máris érzi a piac - ezt már Palkó István, a Portfolio vezető elemzője mondta kérdésünkre. Palkó István hozzátette azt is, hogy szerinte sem jön el újra 2008, már csak azért sem, mert nincs pénzügyi válság, és a foglalkoztatási helyzet is jónak mondható Magyarországon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hitelek nem fizetésének elsődleges oka a korábbi válságok során a jövedelemvesztéssel járó állásvesztés (vagyis a munkanélküliség) és az adósságszolgálat (devizahitelek miatti) megemelkedése volt. Ezek azonban most - kis részben a kamatstop miatt is - nem fenyegetnek minket. A megélhetési költségek, köztük a rezsiköltségek sajnos azonban emelkednek, így ezek közvetett hatása biztosan érződni fog a hitelek törlesztésében a következő egy-két évben: nehéz azonban megmondani, mekkora mértékben
- elemezte a helyzetet lapunknak a Portfolio munkatársa. Hozzátette még, hogy az infláció és a megélhetési költségek növekedése azért növelheti a nemteljesítő hitelek arányát.
Látni kell, hogy egyrészt ez az aránynak, és nem az állománynak a növekedése, vagyis az állomány akár másfélszeresére-duplájára is emelkedhet a jelenlegi szintről. Másrészt ez csak a rezsiköltségek emelkedésének a hatása, ezen túl az infláció és a megélhetési költségek általános emelkedése további jelentős nem teljesítő hitelállományt is generálhat. Az MNB becslése kellően alátámasztottnak tűnik, de nem a teljes képet tartalmazza a nem teljesítő hitelek jövőjéről
- mondta a Pénzcentrumnak a Portfolio vezető elemzője. A hitelbedőlésekről és a lehetséges válságról egy másik követeléskezelői céggel is beszélgettünk korábban, ezt itt tudod újra elolvasni:
A Pénzcentrum nagy Boldogságtesztje 2022
Alig heverte ki a világ a pandémiát, februárban máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, emelkednek a vállalkozások és a háztartások energiaköltségei, nem mellesleg évtizedes rekordokat döntöget az infláció Magyarországon, egyes élelmiszerek pedig Európán belül nálunk emelkednek a leggyorsabban. Egy ilyen mozgalmas, kiszámíthatatlan év végén kíváncsiak vagyunk, hogy érzik magukat a magyarok, mi befolyásolja leginkább azt, hogy boldogok-e. Most elsősorban egy általános elégedettségi szintet értünk a fogalom alatt, kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum nagy Boldogságtesztjét!