Pénzcentrum • 2011. december 9. 17:32
Bár még csak három-négy éve vették fel hitelüket, máris törlesztési árfolyamuk duplázódását könyvelhették el egyes devizahitelesek. Nem a frank, és nem is az euró alapon eladósodottakról van szó, hanem a jenhitelesekről, akiknek a többsége még így is kevesebbet törleszt, mint a velük egyidejűleg lakást vásárló frankhitelesek. Alábbi cikkünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy reagált a törlesztőrészlet a jen árfolyamának duplázódására, és hogy a frank-, az euró-, a forint- vagy a jenhitelesek döntését igazolta-e eddig az élet.
A
jenhitelek folyósítására rendkívül kedvezőtlen időzítéssel döntően a
válság miatti nagyarányú jenerősödést megelőzően került sor. Becsléseink
szerint átlagosan 1,55 forintos jenárfolyam mellett adósodott el a
körülbelül 25-30 ezer magyarországi jenhiteles. Teljes tartozásuk a
jelenlegi árfolyamon közel 190 milliárd forint, ami a teljes hazai
jelzáloghitel-állomány több mint 3 százaléka. Három hazai nagybank, az
OTP, a K&H és a Raiffeisen nyújtott egykor jenhitelt Magyarországon a
többi devizahitelénél is jóval alacsonyabb kamatszint mellett.
Jenhitelként megismert négydevizás (euró, japán jen, svájci frank,
forint) világhitel termékét 2007. szeptember 3-án vezette be az OTP,
2008. október 16-ától 2009. december 14-éig már csak privátbanki
ügyfeleinek nyújtotta, majd pedig teljesen felfüggesztette e termék
forgalmazását. A K&H a jenalapú ingatlanfedezetű hiteleket
másodikként, 2007 novemberében vezette be, ám 2008. szeptember elsején
itt is megszüntették ezek folyósítását. A Raiffeisen jenhitelezési
tevékenysége nem volt számottevő.
A
jenhitelek népszerűsége e termékek alacsony kamatszintjében rejlett.
Kérdésünkre az OTP-nél elmondták: 2007 szeptemberében 2,5 százalék volt
náluk a jenhitelek kamatszintje (ehhez még akciót is nyújtottak),
jelenleg 3,25-3,45 százalék. Erre még 2,04 százalékos kezelési költség
rakódik. E jenhitel kamatszintje mintegy 2,8 százalékponttal kedvezőbb a
magyarországi frank alapú lakáshitelek, és közel 4,2 százalékponttal az
euró alapú lakáshitelek jelenlegi átlagkamatánál, a forinthitelekkel
szemben pedig csaknem 8 százalékpontos az előny. Márpedig a
törlesztőrészletek szempontjából a kamat döntő jelentőségű tényező.
A
forintban számolt törlesztőrészlet nagyságát ugyanakkor nem közvetlenül
a kamat, hanem a hitel teljes (jobbára kezelési költséget is magába
foglaló) költsége határozza meg. A kamatszinthez hasonlóan ebben is
voltak az elmúlt időszakban elmozdulások. A jenhitelek hiteldíja az
OTP-nél jelenleg is csak mintegy 5,3%, szemben a forinthitelek átlagos
hazai 13, a frankhitelek 8,1 és az euróhitelek 9,5 százalék körüli
becsléseink szerinti teljes költségével.
Devizahitelek
esetében a kamat, illetve a hiteldíj mellett a hitelfelvétel óta
megfigyelt árfolyamalakulás is meghatározza az aktuális törlesztőrészlet
nagyságát. A kezdeti törlesztőrészlethez képest emiatt valóban a
jenhitelesek jártak a legrosszabbul, hiszen esetükben az árfolyam akár
duplájára is nőhetett a felvételkorihoz képest. A 2007 szeptembere (a
jenhitelezés kezdete) óta tapasztalt elmozdulás a jen esetében jelenleg
több mint 80, frank esetében közel 60, az euró esetében 20 százalék, a
forintnál pedig természetszerűleg nem beszélhetünk ilyenről.
Az
alábbi ábrán látható, hogy alakult volna egy 2007 szeptemberében húsz
évre felvett, 8 millió forintos lakáshitel törlesztőrészlete az elmúlt
években attól függően, hogy melyik fizetőeszközben adósodott el valaki.
Mint látható, bár az elején a jenhitel törlesztőrészlete volt a
legalacsonyabb, ma már ezé a második legmagasabb. A frankhitelesek a
magasabb kamatszint miatt a futamidő szinte teljes eddigi szakaszában
rosszabbul jártak, az euróhiteleseknél vegyes a kép. Bár a futamidő
kezdetén úgy tűnt, nem éri meg piaci alapon forinthitelt felvenni, ma
már ennek törlesztőrészlete is alacsonyabb a frank- vagy a jenhitelénél,
ha az átlagos kamatértékekkel számolunk.
A
fenti ábra egyetlen időpontban mutatta négy különböző hitel
törlesztőrészletét, az alábbi ábrák azonban más logikát követnek. Az
első ábra azt mutatja, mennyi volt az adós kezdeti törlesztőrészlete
attól függően, mikor vette fel a hitelt. Ebből a szempontból az
alacsonyabb hiteldíjt választó devizahitelesek (amíg lehetett, a
jenhitelesek) döntöttek legjobban, a hitelfelvételi döntést azonban
korántsem a kezdeti törlesztőrészlet alapján érdemes meghozni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Sokkal
jobban érdekli a devizahiteleseket, hogy áll ma a törlesztőrészletük.
Mint látható, ez is attól függ elsősorban, mikor vette fel a hitelt
valaki. Ha például 2008 nyarán, akkor ma nagy valószínűséggel magasabb a
törlesztőrészlete, mint ha ugyanakkor forinthitelt vett volna fel, a
válság kitörése után eladósodott (kisebb számú) devizahiteles azonban
még most is kevesebbet fizet, mintha forinthitelt választott volna.
Érdemes
visszatekinteni a futamidőből eddig eltelt időszakra. Az alábbi ábra
arról tanúskodik, hogy akármikor is adósodott el valaki, átlagos eddigi
törlesztőrészlete még mindig devizahitel mellett volt alacsonyabb. A
jenhitelesek általában még mindig azok között találhatók, akiknek az
adott időszakban (2007 őszétől 2008 őszéig) eladósodottak között a
legkevesebb törlesztőrészletet kellett eddig kifizetniük.
Bár általában nem a jenhitelesek fizetik ma sem a legmagasabb
törlesztőrészletet, ennek emelkedése a kezdetihez képest náluk a
legnagyobb, akár jelentősen meghaladhatja az eredeti törlesztőrészlet
dupláját is. Az átlagos eddigi törlesztőrészlet is náluk haladja meg
leginkább a kezdetit, ennek ellenére úgy hírlik (bár erről nyilvános
statisztika nincs) náluk alacsonyabb a késve fizetők aránya, amire a
törlesztőrészlet alacsonyabb abszolút szintje lehet a magyarázat.
Érdekes
kérdés lehet, hányan végtörlesztenek majd kedvezményesen a jenhitelesek
közül, hisz esetükben mindenki másnál nagyobb csatát vívhat egymással
két szempont: a forint a jennel szemben gyengült eddig a leginkább, így
az árfolyamkockázattól menekülve racionális döntés lehet a
forinthitelből történő végtörlesztés. Ez ellen szól azonban, hogy a
kamatkülönbözetből származó törlesztőrészletnövekedés náluk lehet a
legnagyobb. Ezért is lehetséges, hogy bár szinte minden jenhiteles
jogosult a végtörlesztésre (2 forintos árfolyam alatti felvételkori
árfolyam), a végtörlesztési "kedv" nagyjából a fele (közel 3% élt vele) a
frankhitelesekéhez képest.