Pénzcentrum • 2011. augusztus 29. 12:03
Több ezer, a frankhitelt a jelenlegi szinten is pontosan fizető ügyfél ragadt az ingatlanában, pedig költözne, ha tehetné.
A mindenki által látható problémát, amely a teljes gazdaságra kiterjed a rosszul, vagy fizetni egyáltalán nem tudó Frankhitelesek okozzák. Ezt orvosolni kell és az elmúlt hónapok eseményei bizonyítják, hogy a kormány mindent megtesz, hogy enyhítse a bajt. Indokolt lépés volt a CHF jelzáloghitel tiltása abból a megfontolásból, hogy csökkentse a Frank, mint menekülő deviza kilengés okozta kitettségét a lakosságnak. A tűzoltásnak azonban van olyan hozadéka, amivel eddig senki nem foglalkozott, mégpedig az, hogy azok a csendes, pontosan fizető Frankhitelesek, akik szívesen költöznének, "bent ragadtak" az ingatlanjukban. Az ok egyszerű: csak nagyon körülményes jogi procedúrával, némi szerencsével és számtalan bizalmi tényező beiktatásával lehet új ingatlanra átvinni a hitelfedezetet, vagyis szinte sehogy.
A jelenleg létező jogi megoldást is kevesen ismerik, még ügyvédi körökben is. Nyilván az ügyfél a problémájával elsőnek a bankjához fordul, ahol nem feltétlenül ismerik a lehetőségeket, s valljuk be nem is igazán áll érdekükben a folyamat, hiszen új hitelfelvétel nem történik, csak fedezetcsere.
Nézzük, hogy kisebb és nagyobb lakásba költözésnél mi volna a logikus eljárás. Ha egy tulajdonos kissebbe költözne költségracionalizálás céljából, akkor az értékesítés és vétel közti különbözetet befizetné a banknak, aki az új lakásnak megfelelő, már csökkentett fedezettel vezetné tovább a csökkentett hitelt.
Nagyobb lakásba költözés esetén, ha rendelkezik a tulajdonos a többlettel,(amennyivel többe kerül a nagyobb lakás,) akkor a bank ugyanazt a hitelt egy másik, immáron magasabb ingatlanra terhelhetné át. Az adós költözhetne egy nagyobb lakásba, szabad tőkét felhasználva úgy, hogy nagyobb kockázatot nem vállalna a hitelével, a bank pedig nagyobb fedezetet kapna ugyanarra a hitelre.
A Duna House és Dr. Orbán András ügyvéd a következő lehetőséget ajánlja a problémára. Az ügylet kettő adásvételből áll össze: a meglévő lakást is el kell adni, illetve az újat megvásárolni. Az első lakás eladásánál azonnal felmerül a kérdés: hogyan kerüljön sor a tehermentesítésre? Az első lakás vevője számára ugyanis biztosítani szükséges a jelzálogjog törlését a kifizetés esetére, a második adás-vétel esetében pedig az eladó szeretné biztonságban tudni, hogy a vételárat megkapja. A problémát elsősorban az okozza, hogy a jelenlegi törvények szerint csak úgy van lehetőség fedezetcserére, ha a tulajdonos nevén van az a két lakás, amelyek közt a fedezetcserét szeretné lebonyolítani. Kevés adósnál áll elő az a lehetőség, hogy önerőből vegyen egy másik lakást és utána átterhelje a fedezetet, mielőtt a régit eladná. Mégis jelen lehetőségek között valahogy azt az ideális állapotot kellene elérni, hogy az eladandó lakás még-, a megvásárolandó pedig már a költözni vágyó tulajdonában legyen. Ez jelenleg csak nagyon körülményes jogi procedúrával (és rengeteg papírmunkával) kiküszöbölhető probléma.
Mindkét adásvételben szereplő feleket először is ajánlott egy asztalhoz ültetni és a két tranzakciót egy jogi körben kezelni, mert ha a rendszerben bármilyen hézag keletkezik, valakinek hatalmas kockázatot kell vállalnia. Lehetőség szerint az első adásvételi szerződés vevője a teljes vételárat helyezze ügyvédi letétbe, melyből a második adásvételi szerződés vételára annak eladóját illeti meg. (Fontos, hogy a letétbe helyezett összeg elérje a második adásvételi szerződés vételárát, ellenkező esetben a második adásvételi szerződés vevője - aki egyben az első adásvételi szerződés eladója - ki kell, hogy egészítse azt.) Ezen túlmenően az ügylet másik alapköve a bank, mint a jelzálogjog jogosultja. Neki kell nyilatkozni arról, hogy a megvásárolandó ingatlan alkalmas a fedezetcserére és ha a megvásárolandó ingatlanra a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerül, akkor a terhet átjegyzi az új lakásra.
A szükséges összeg letétbe helyezése, illetve a banki nyilatkozat megléte esetén a második adásvételi szerződés vevőjének (aki egyben az első adásvételi szerződés eladója) tulajdonjoga a megvásárolandó ingatlanra bejegyzésre kerül, mely esetre - a fent említett banki nyilatkozat alapján - a bank átvezeti a jelzálogjogot az első lakásról a második lakásra. Ezt követően kerülhet bejegyzésre az első lakás vevőjének is a tulajdonjoga. Az ügyvédi letétből ezt követően szabadul fel a második adásvételi szerződés eladója javára az őt megillető vételár. Amennyiben a tulajdonjog, illetve jelzálogjog átjegyzése elmaradna, a letétbe helyezett összeg az első adásvételi szerződés vevőjének visszajár, vagy a jelzálogjog törlésére fordítható.( Arra is van példa, hogy a hitelező pénzintézet különíti el a tehermentesítéshez szükséges összeget egy óvadéki számlán.)
Arra a nem várt esetre, ha a második lakáson a tulajdonjog átvezetésre kerül, azonban az eladó a vételárát mégsem kapná meg, javasolt egy olyan speciális tartalmú adásvételi szerződés felbontásáról szóló megállapodás aláírása és az aláírással egyidejű letétbe helyezése, mely alapján a második lakás tulajdoni viszonyai visszaállíthatóak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jelentősen bonyolítja a fent vázolt folyamatokat, amennyiben a teljes vételár letétbe helyezésére nincs lehetőség, vagy a második lakás is terhelt, illetve az első lakás vevője részben banki hitel igénybevételével kívánja megfizetni a vételárat.
És ez még csak a jogi része a problémának, ugyanis nem vettük bele azt a gyakorlati nehézséget, hogy mindez akkor hajtható végre, ha az adós egyszerre talál vevőt a lakására és találja meg a számára ideális másik ingatlant, amibe költözne. Ez önmagában is egy alig teljesíthető gazdasági feltétel!
A gyakorlatban alig ismert a fenti eljárás, de az sem volna meglepő, ha valakit elriasztana a procedúra jogi vagy gazdasági nehézsége. A fenti folyamatból jól látszik, hogy nagyon körülményes a mostani jogi helyzet és nem ad valós megoldást azoknak, akik beragadtak az ingatlanjukba. Többféle, a fentinél egyszerűbb eljárás is elképzelhető. Az egyik kézenfekvő ezek közül áthidalja a problémát, hogy ne kelljen egyszerre, egy időben a két tranzakciót tető alá hozni, hiszen ez óriási gátat szab a lehetőségeknek. Ha az adós úgy adhatná el az ingatlanját, hogy a vételár a bankjánál egy "ideiglenes fedezeti számlára" kerülne, akkor a bank is biztosítva maradna, ameddig az újonnan megvett lakásra áthelyezi a fedezetet. Vagyis bevezetésre kerülne egy készpénz fedezetes (akár maximalizált) időszak a két ingatlanfedezet között. Ez a lépés például nagyban könnyítene a probléma gazdasági feltételein és minden bizonnyal a jogi eljárást is egyszerűsítené.
Hogy mennyire élő a probléma: az egyik, eddig mindent pontosan fizető ügyfelünk arról panaszkodik, hogy gyermeket vállalnának, de addig nem vágnak bele, amíg nem tudnak nagyobb lakásba költözni. A "csapda" miatt azonban képtelen lépni. A több ezer így beragadt családok egy része tehát más, nem várt következményt is eredményez. Ha nem is jelentős, de később akár kimutatható demográfiai csökkenéshez is vezethet.
Talán illene foglalkozni a nehéz körülmények ellenére is pontosan, elmaradás nélkül fizetőkkel. Sokan vannak: a bankszektor 90 napon túl lejárt hitelállományának aránya 8,57-ről 10,54 százalékra emelkedett június végére az előző negyedévihez képest, ennek a 63,4 százaléka (1.193,124 milliárd forint) deviza alapon nyújtott hitel volt. Az ügyfelek közel 90%-a tehát pontosan fizet. Ha a törvények lehetővé tennék, hogy a jó ügyfelek - mintegy jutalom gyanánt - a meglévő CHF alapú hiteleiknél egy könnyített eljárás keretében ingatlanfedezetet tudnának cserélni, akkor a kormány céljai úgy tudnának teljesülni, hogy akár családbővítés okán, akar költségracionalizálásból, de mégis képesek lennének a tulajdonosok könnyen továbblépni.