Pénzcentrum • 2009. november 18. 10:02
Egy helyett előrelépett ugyan, de még mindig a korrupciós lista középmezőnyében található Magyarország - derül ki a Transparency International (TI) felméréséből.
A 46. helyen - hármas holtversenyben Bahreinnel és a Zöld-foki Köztársasággal - végzett Magyarország a TI korrupciós érzékelési index (CPI) rangsorában. Hazánk az országban dolgozó és nemzetközi üzletemberek, elemzők 0-10-ig terjedő pontozásából (ahol a "0" értéket a korrupciótól legfertőzöttebb ország kapja) összeállított mutató alapján 5,1-es értéket szerzett, és ezzel a középmezőnyben helyezkedik el. A szomszédos országok közül 6 hellyel megelőzzük például Csehországot, 10 hellyel Szlovákiát, és 100 hellyel a csupán 2,2 pontot elért Ukrajnát. Nyugati szomszédunk Ausztria ugyanakkor 30 pozícióval előttük 7,9 ponttal rangsorolódott.
Az európai viszonylatban rossznak mondható helyezésünk a TI szerint több különböző, de egymással összefüggésben álló tényezőnek köszönhető. A párt-és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya továbbra is. Az a tény, hogy korrupciós esetek csak rendkívül ritkán végződnek felelősségre vonással (és amelyek igen, azok nagyrészt a kisebb károkozással járó esetek) erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a válságból való kilábalás és a gazdasági növekedés gátjává váltak.
Alexa Noémi a TI magyarországi irodájának vezetője a kialakult korrupciós gyakorlatok visszaszorítása érdekében az üzleti szféra és a választópolgárok feladatát és felelősségét hangsúlyozza. Véleménye szerint a társadalomnak bátor és erőteljes lépésekkel kellene változtatásra kényszerítenie a döntéshozókat a korrupciót érintő kérdésekben.
Nemzetközi vonatkozásban elmondható, hogy a korrupciótól leginkább fertőzött országok azok, amelyeket súlyos fegyveres konfliktusok is terhelnek. Emellett Huguette Labelle, a világszervezet elnöke kiemeli, hogy a válság enyhítését célzó, mind gyakoribb pénzügyi csomagok és állami beavatkozások idején különösen fontos, hogy a korrupciót fékező módszereket a mainál szélesebb körben alkalmazzák a világon.