Pénzcentrum • 2009. november 6. 08:32
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint a válságot megelőző időszakban a lakosság devizában történő eladósodása (ami a GDP-hez mérten nem jelentős szintű) a reálkonvergencia alapján reálisnak tűnhetett, de a hektikus árfolyammozgás lehetőségére csak kevesen készültek fel - írja a Napi. Az MNB a közelmúltban úgy döntött, hogy megpróbálja szabályozni ezt a kockázatot.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke (Forrás: Napi)
A Magyar Lízingszövetség konferenciáján előadó alelnök szerint a jelen piaci helyzetben nincs komoly hatása az általuk javasolt devizahitel-plafonnak, mivel mind a hitelkereslet, mind a banki hitelkínálat számottevően szűkült. A mostani lépés a piacnak szánt üzenet, ami azt jelzi, a kockázatot nem engedik eszkalálódni. Karvalits szerint amennyiben a magyar költségvetésnek sikerülne fenntartható pályára állnia, úgy csökkenne az infláció, esnének a kamatok és így reális alternatívává válna a forintfinanszírozás.
A forint- és devizahitelek közötti különbség egyre szűkül, az eurókamatok 8-8,5 % körül forognak, miközben már 10 % alatt is lehet forinthitelhez jutni. Az alelnök az alapkamat várható alakulása kapcsán megjegyezte, hónapról hónapra újra kell gondolni, hogy lehet-e folytatni a csökkentést.
A lízingtársaságok képviselői másként látták a kérdést, szerintük az MNB-limitek a felére zsugorítanák a piacot. A szigorítás pontosan azokat zárná ki az autólízingből, akik első, alsó kategóriás kocsijukat szeretnék megvásárolni.
Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke kifejtette, lehetne olyan előírást hozni, mely szerint, ha egy szintet meghaladnak a hitelezésben a pénzintézetek, akkor számottevően megnő a tőkekövetelmény. Innentől árazási és költségkérdéssé válna a limit feletti hitelezés. Farkas elmondta, napirenden van a közvetítői szektor, vagyis az ügynökök szabályozása is, a képzési szinttől a jutalékrendszerek megalkotásáig.