Pais-Horváth Szilvia • 2026. június 6. 11:05
A legjobb falatok sokszor nem az előre megtervezett, szakácskönyvből gondosan kiválasztott receptekből születnek, hanem abból, amit épp a konyhában találunk. Nálatok is előfordul, hogy a vasárnapi rántott hús után a megmaradt tojás és prézli gondolkodás nélkül a kukában végzi? Pedig kár érte – a legegyszerűbb, és talán legfinomabb maradékmentés épp a panír újrahasznosítása. És ha már vasárnapi maradékmentés, hozunk még néhány hasonló, egyszerű ötletet a nagyi konyhájából…
Nagyanyáink konyhájában ez teljesen természetes volt: semmi sem ment kárba, inkább kitalálták, mi készüljön belőle. A szikkadt kenyérből fokhagymás pirítós vagy levesbetét lett, a maradék főtt húsból laktató melegszendvicskrém, a tegnapról megmaradt krumpliból pedig nagyanyám friss tócsnit sütött. Akkoriban még nem hívták ezt zero waste-nek vagy pazarlásmentes főzésnek, de nem is a név a lényeg, hanem a szemlélet. A legtöbb konyhai maradék ugyanis valóban megmenthető – csak tudni kell, hogyan nyúljunk hozzá.
Ráadásul mintha maga az élet is így rendezte volna: nem vettétek észre, hogy sok ételnek másnapra még jobb lesz az íze? A pörkölt összeérik, a töltött káposzta karakteresebb lesz, a rakott ételek pedig szinte új életre kelnek. Nagyanyáink ezt pontosan tudták, és a maradékot nem problémának, hanem lehetőségnek látták.
A legtöbb maradék valahogy menthető – csak nem mindegy, hogyan
Hogy néhány beszédes adattal is alátámasszuk mindezt: Magyarországon évente mintegy 230 ezer tonna élelmiszer végzi a kukában, ami fejenként nagyjából 21,5 kilogramm kidobott ételt jelent. Döbbenetes számok ezek, mögöttük azonban egy nagyon egyszerű kérdés húzódik: miért könnyebb kidobni valamit, mint időben újragondolni a sorsát? Miért nem tanulunk inkább nagyanyáinktól, akik szinte semmit sem hagytak veszendőbe menni? Persze vannak helyzetek, amikor nincs mérlegelés: ha az étel romlott, penészes vagy kellemetlen szagú, annak a szemetesben a helye. De ha csupán kiszáradt, egy-két napos, vagy egyszerűen csak „ottfelejtődött” a hűtőben, még bőven lehet belőle egy ízletes vacsora, tartalmas leves vagy akár egy teljesen új fogás. Sokszor csak egy kis kreativitás kell hozzá – pontosan az a fajta leleményesség, amely nagyanyáink konyháját is jellemezte.
Régi időkben ez nem volt kérdés:
- a sült húsból másnap melegszendvics vagy rakott étel készült
- a szikkadt kenyérből bundás kenyér, zsemlemorzsa, kruton vagy kenyérleves lett
- a párolt zöldségekből krémleves, rakottas vagy zöldséges omlett született
- a főtt krumpliból, főtt tésztából pedig saláta vagy épp tócsni került az asztalra.
A konyhában sül a rántott hús, az illatok pedig betöltik a lakást – de mi legyen a maradék panírral?
A megmaradt tojás és prézli nálatok is gondolkodás nélkül a kukában végzi? Pedig kár érte. A legegyszerűbb – és sokszor a legfinomabb – maradékmentési trükk épp a panír újragondolása. A mami konyhájában ez magától értetődő volt. Egy kevés tojás, egy marék prézli, és máris készült valami ropogós, frissen sült falat, ami sokszor legalább olyan jó lett, mint maga a főfogás. Nem volt benne semmi bonyolult: csak egy kis lelemény, és az a fajta szemlélet, hogy ami még jó, azt nem dobjuk ki.
Ami kell hozzá:
- megmaradt tojás (felvert vagy tojáslé)
- maradék prézli vagy zsemlemorzsa
- kevés só, ha szükséges
- olaj a sütéshez
- reszelt sajt
Ha maradt felvert tojás vagy tojáslé a rántott hús készítése után, ne öntsd ki – ez lesz az alap a panírozáshoz. Ha több tojás is megmaradt, keverd össze egy tálban, és enyhén sózd meg. Ha szeretnéd még ízesebbé tenni, keverhetsz bele egy kevés reszelt sajtot is – ettől krémesebb, gazdagabb ízt kap a panír. A prézlit tedd egy lapos tálba, és ha szükséges, morzsold finomabbra. A natúr vagy enyhén fűszerezett prézli egyaránt jól működik, de itt is adhatsz hozzá egy kevés reszelt sajtot, ha karakteresebb, ropogósabb végeredményt szeretnél.
Forrósíts olajat egy serpenyőben közepes hőfokra. A kisebb falatokat – legyen az kenyérdarab, maradék hús, sajt vagy akár zöldség – először forgasd meg a tojásos-sajtos keverékben, majd hempergesd meg a prézliben.
Ezután mehetnek az olajba. Süsd őket aranybarnára mindkét oldalukon, majd szedd ki papírtörlőre, hogy leitassa a felesleges olajat. Frissen, ropogósan a legjobbak – a sajttal megbolondítva pedig még inkább visszahozzák a vasárnapi konyha hangulatát.
Tippek, variációk:
- Ha nincs elég tojás, egy kevés víz vagy tejföl segíthet, hogy elegendő „panír” legyen.
- A prézlihez mehet egy csipet fokhagymapor vagy pirospaprika is.
- Kis darab kenyér is bepanírozható így, gyors, olcsó nassolnivaló lesz belőle.
Öntött perec – a nagypapa kedvence
Nagyapám nagy kedvence volt, ő csak görhének hívta. Ha szikkadt kiflit talált a kenyértartóban, reggelire magának készítette el – egyszerűen imádta, és bennünket, gyerekeket is ezzel kínált. Semmi más nem kellett hozzá, mint szikkadt perec, de a harmadnapos bolti zsemle is tökéletesen megfelelt. A világ egyik legegyszerűbb és legspórolósabb étele volt: sem recept, sem nagybevásárlás nem kellett hozzá.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hagyományos falusi portákon ugyanis mindig akadt hagyma és disznózsír. Nagyapám felkockázta a hagymát, zsírban megpirította, majd a kockára vágott zsemlét is megforgatta benne. Ezután tejjel és tejföllel locsolta meg – ennyi volt az egész. A sót még ki is lehet felejteni, de egy csipetnyi nagyon jól áll neki.
Így is elkészíthető modernebb változatban is: olajjal vagy olívával, akár friss zöldségekkel kiegészítve is működik, így egy könnyedebb, böjti reggeli is lehet belőle.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem az a görhe, amit Palócföldön így neveznek. Ott egy édes ízvilágú, kukoricalisztből készült tésztát hívnak így, amelyet gyakran szilvalekvárral fogyasztanak. Zalában is ismert ez a tepsiben sült, desszertnek is beillő fogás, ott málé néven emlegetik.
Sok családban elképzelhetetlen volt, hogy egy süteményből bármi is megmaradjon
A szikkadt péksüteményekből a háziasszonyok mindig is rengetegféle finomságot készítettek: a mákos vagy diós guba hagyományosan is száraz kifliből készül, a szikkadt zsemle pedig remek alapja lehet egy gyümölcsös kenyérpudingnak, míg a kiszáradt kalácsból a legfinomabb máglyarakás születik.
A túl kemény mézeskalácsot – amit január végén már senkinek sem volt kedve elrágcsálni – vagy a kekszet egyszerűen össze lehet törni mozsárban vagy késes robotgépben. Így máris kész az alap egy réteges pohárkrémhez, de akár egy New York-i sajttorta kekszes alapjához is kiváló. És ha valami igazán egyszerűre vágyunk, ezekből készülhet klasszikus kókuszgolyó is: egy kis kakaóporral, tejjel és kókuszreszelékkel összegyúrva pillanatok alatt nosztalgikus, házi édességet kapunk.
Desszertnek süssünk mákos bobájkát
A mákos bobájka hagyományos magyar desszert, amely nemcsak a hasat tölti meg, hanem a hiedelem szerint ha karácsony tájá sütjük, szerencsét is hoz az új évre. Lényegében az eredeti mákos guba továbbgondolt változata, amely régen kelttésztából készült – de ma már nyugodtan helyettesíthetjük szikkadt kiflivel is.
A tészta alapja liszt, cukor, vaj, élesztő, tojás, vanília és citromhéj, amelyet gondos dagasztás után kelesztenek, majd rudakká formázva újra pihentetnek és megsütnek. A frissen sült tésztát hagyják kissé kiszáradni, hogy jobban magába szívja a későbbi ízeket.
A desszert lelke a vaníliasodó, amely tojássárgájából, tejből, cukorból, lisztből és vaníliából készül, lassan besűrítve krémes állagúra. A felkarikázott tésztát ezzel locsolják meg, majd darált mákkal és porcukorral rétegezve készül el a klasszikus, szaftos édesség. A részletes receptet pedig egy régebbi Gasztromesénkben, ITT találjátok hozzá!