HelloVidék • 2025. október 31. 10:45
A „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényre hivatkozva három település – Kajdacs, Bonyhádvarasd és Sárszentlőrinc – helyi rendeletben szabályozza, kik és milyen feltételekkel vásárolhatnak ingatlant a faluban. A döntés célja a települések kulturális és társadalmi karakterének megőrzése, ám a kritikusok szerint könnyen visszaélésre is lehetőséget adhat.
A július 1-jén életbe lépett „helyi önazonosság védelméről” törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják a betelepülés feltételeit, sőt elővásárlási joggal is élhetnek bizonyos esetekben. A szabályozás szerint az adásvételi szerződéseket először a jegyzőnek kell benyújtani, aki nyolc napon belül megvizsgálja, megfelel-e az „önazonosság védelme” szempontjainak. Más szóval: ha valaki házat venne ezekben a falvakban, előfordulhat, hogy az önkormányzat vagy a szomszéd megelőzi, és megvásárolja előle az ingatlant.
Tolna vármegyében már három település – Kajdacs, Bonyhádvarasd és Sárszentlőrinc – élt is az új lehetőséggel. Mindhárom helyen október elejétől hatályos az új rendelet. A kezdeményezés valószínűleg nem marad egyedi: a Teol. hu információi szerint több környező község is fontolgatja hasonló szabályozás bevezetését, miután a helyiek aggódnak az ingatlanpiac felpörgése és a „kívülről érkezők” miatt.
Nem kirekesztésről, hanem önvédelemről szól?!
A három település közül Bonyhádvarasdon a polgármester, Csibi Zsolt vállalta, hogy nyilatkozott a lapnak döntésről:
"Még az önkormányzati rendelet elfogadása előtt sokat beszélgettünk a helyiekkel, akik arra ösztökéltek minket, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. Jelenleg 440 lakosa van a településnek, és nagyon összetartó közösségről beszélünk." – mondta a polgármester, majd hozzátette, "a rendelet elfogadásával nem az volt a célunk, hogy bárkit kizárjunk. Az elővásárlás sorrendje nálunk: önkormányzat, szomszéd, helyben lakó."
Csibi szerint a döntés nem kirekesztésről, hanem önvédelemről szól: „meg akarjuk őrizni a falu arculatát, hagyományait és közösségét.”
Kik élveznek mentességet?
A törvény pontosan meghatározza, kikre nem vonatkozik a korlátozás. Előnyt élvez, aki:
- helyben lakó hozzátartozója,
- a településen született, vagy bizonyítani tudja, hogy gyermekkora idején legalább egy évet ott élt,
- az önkormányzatnál vagy állami szervnél dolgozik,
- CSOK-kal vagy más lakáscélú állami támogatással vásárolna,
- egyházi alkalmazott, tanár, hallgató vagy diák a településen.
Más szóval: a helyieknek és a helyhez kötődőknek elsőbbségük van az ingatlanvásárlásban.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Papírmunka és hirdetmény: így működik a gyakorlatban
Az adásvételi szerződés beérkezése után a jegyző értesíti az önkormányzatot és a szomszédokat, akik élhetnek elővásárlási jogukkal. A közlés akkor is joghatályos, ha valaki nem veszi át az értesítést. A hirdetményt legalább 15 napra ki kell függeszteni a település hirdetőtábláján, és egyre több helyen az önkormányzat honlapján is megjelenik. A dokumentum tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, árát, tulajdoni arányait és funkcióját.
A jogvédelmi eszközként bevezetett önazonosság-védelem új korszakot hozhat a vidéki ingatlanpiacon – de kérdés, milyen hatással lesz a települések jövőjére. Támogatói szerint a szabályozás megóvja a kis falvak hagyományait és közösségi életét, bírálói viszont attól tartanak, hogy könnyen diszkriminatív gyakorlat alakulhat ki belőle. Egy biztos: mostantól, ha valaki házat néz Tolna megyében, nem elég az ingatlanhirdetésre kattintani – a döntést a falu közössége is beleszólhat.
Így válogatnak a települések a beköltözők közül
Az első három hónap tapasztalatai alapján a legtöbb településnek nem az a célja az önazonossági rendelettel, hogy megakadályozza a túlnépesedést, sokkal inkább a közbiztonságot erősítenék, a közösséget védenék az intézkedéssel - legalábbis ez derül ki a 24.hu széleskörű adatgyűjtéséből. A lap kutatása arra is rávilágított, hogy az ország mely részein alkalmazzák leginkább a szigort, illetve az érintett helyekre pontosan milyen feltételekkel lehet beköltözni.
Az e-ingatlanugyvedek.hu rendszeresen frissülő listája szerint október 21-ig 95 településen alkottak önazonossági rendeletet, ezekben a beköltözést korlátozzák valamilyen formában az önkormányzatok. Az eddig alkalmazott feltételek nagyjából tíz nagyobb csoportra bontathatók az alábbiak szerint:
- betelepülési hozzájárulás megfizetése;
- a betelepülőnek büntetlen előéletűnek kell lennie;
- megszabják, hogy az ingatlanban legkevesebb hány négyzetméternek kell jutnia egy főre;
- valamilyen végzettségi elvárást fogalmaznak meg;
- adótartozás-mentességet kérnek;
- elvárás a biztosított jogviszony;
- a betelepülőknek meghallgatáson kell részt venniük a képviselő-testület előtt;
- tudni kell legalább társalgási szinten magyarul beszélni;
- aki jogtalanul létesít lakcímet, azt pénzbírságra kötelezhetik;
- illetve elővásárlási joggal élhet az önkormányzat.