Pénzcentrum • 2026. október 8. 09:20
Súlyos versenyhátrányt jelent a magyar gazdaság számára az elöregedett, elmaradt beruházásokkal küzdő és jelentős importra szoruló hazai energiarendszer, így a következő négy év fókuszában az olcsóbb, tisztább és önállóbb ellátás megteremtése áll. Tótth András energetikáért felelős államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján tartott mai előadásában hangsúlyozta, hogy a célok elérése érdekében a kormány átalakítja az eddig adóként funkcionáló Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert, meghosszabbítja a paksi atomerőmű üzemidejét, 4 gigawattnyi új szélenergia-kapacitást épít ki, továbbá felgyorsítja a hálózatfejlesztést és ösztönzi a vállalatok önellátását - számolt be a Portfolio.
A magyar energetika jelenleg komoly kihívásokkal küzd, hiszen a tűzifát leszámítva az ország energiaimport-függősége meghaladja a 80 százalékot, ami rendkívül kiszolgáltatottá teszi a hazai gazdaságot a geopolitikai sokkoknak. Különösen súlyos szerkezeti probléma, hogy bár a napenergia-kapacitás gyorsan – de sokszor nem piaci alapon – közel 9 gigawattra bővült, ezt nem követte az energiatárolók és a rugalmas erőművek fejlesztése.
Emiatt a déli órákban a megtermelt áramot az ország gyakran nyomott áron kénytelen exportálni, míg az esti csúcsidőszakban drága importra szorul. A legfrissebb adatok jól mutatják ezt a végletességet, hiszen míg napközben átlagosan 81 eurós áron exportáljuk a villamos energiát, addig az esti órákban 183 euróért kényszerülünk behozni azt, ami európai viszonylatban is kiugróan magas felárat jelent. Ezt a sérülékenységet a nyári aszályos időszak is egyértelművé tette, amikor a Duna alacsony vízállása miatt a paksi erőmű visszafogott teljesítménnyel működött, és az ellátásbiztonságot csak az import, valamint a fogyasztás önkéntes korlátozása garantálta - számolt be a Portfolio.
A magas árak és a rendszerproblémák költségeit elsősorban a vállalatok fizetik meg. A cégek versenyképességének javítása érdekében a kormányzat első lépésként átalakítja az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR).
A konstrukció az elmúlt években eredeti céljától eltávolodva lényegében egyfajta büntetőadóként nehezedett a vállalkozásokra, ugyanis a befizetett 80–100 milliárd forintnyi hozzájárulásból mindössze 15–30 milliárdot fordítottak tényleges fejlesztésekre, így a pénz jelentős része a bonyolult adminisztrációs és igazolási hálóban veszett el. Az új szabályozás célja, hogy az EKR-t visszaterelje az eredeti medrébe, és szigorúbb ellenőrzés mellett valódi energiahatékonysági beruházásokra, vagy más projektekből származó megtakarítások megvásárlására ösztönözze a piaci szereplőket.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az áramárak tartós mérséklését a szakpolitika a megújuló kapacitások további bővítésétől várja, hiszen a hagyományos, gáztüzelésű erőművek építése hosszú éveket vesz igénybe. Minél több az alacsony határköltségű zöldenergia a rendszerben, annál kevésbé van szükség a drágább technológiákra. A napenergia piaci alapú térnyerése mellett a kormányzat elengedhetetlennek tartja legalább 4 gigawattnyi új szélenergia-kapacitás kiépítését, valamint a hálózat és a tárolási lehetőségek jelentős fejlesztését. Hagyományos oldalon az ország legfontosabb és legolcsóbban megvalósítható stratégiai lépése a paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítása.
A makroszintű függetlenedés mellett a következő időszak energiapolitikájának kulcseleme a vállalati önellátás támogatása. A technológiai fejlődés ma már megengedi, hogy a cégek saját energiamixet alakítsanak ki, helyi zöldberuházásokat indítsanak, vagy beszálljanak más termelői projektekbe. A termelés és a fogyasztás helyi összehangolásával a vállalatok kiszámíthatóbbá tehetik saját működési költségeiket és csökkenthetik nemzetközi kitettségüket, ami végső soron a teljes magyar villamosenergia-rendszer stabilitására és áraira is kedvező hatással lesz.