Pénzcentrum • 2026. augusztus 18. 19:33
A Duna tartósan alacsony vízállása miatti paksi termeléskiesés drasztikusan megnövelte a hazai villamosenergia-rendszer üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Mivel a hiányzó tiszta energiát elsősorban szennyező hazai és importált fosszilis forrásokból kell pótolni, a hálózat esti karbonintenzitása a többszörösére ugrott, ami komoly visszalépést jelent az áramtermelés klímasemlegességi céljainak elérésében - írja elemzésében a Portfolio.
Alapesetben a Paksi Atomerőmű a kiterjedt hazai naperőmű-hálózattal kiegészülve kulcsszerepet játszik abban, hogy a magyar áramtermelés tisztasága az európai középmezőnybe tartozzon. Normál üzemmenet mellett az atomerőmű biztosítja a hazai termelés mintegy 40 százalékát és a fogyasztás harmadát. Mivel a nukleáris energia karbonintenzitása a legalacsonyabb a jelentős áramtermelő technológiák közül – életciklusra vetített kibocsátása még a szél- és napenergiánál is kedvezőbb –, a paksi blokkok működése elengedhetetlen a tiszta energiamix fenntartásához.
A július vége óta tartó alacsony vízállás miatt azonban a paksi termelést vissza kellett fogni. Nappal a hiányt a naperőművek még képesek kompenzálni, a késő délutáni óráktól reggelig tartó időszakban viszont drasztikusan megváltozik a helyzet. Bár a hazai akkumulátoros energiatárolók teljesítménye időszakosan már eléri a mintegy 500 megawattot, ez önmagában kevés az esti fogyasztási csúcs fedezésére.
Amint a napenergia-termelés alábbhagy, a hiányzó kapacitást hagyományos, nagymértékben környezetszennyező erőművek veszik át. Ilyenkor jelentősen felpörög a hazai gázerőművek és a lignittüzelésű Mátrai Erőmű termelése, de kisebb ipari gázmotorok és helyi fűtőerőművek is bekapcsolódnak a rendszerbe. Ezzel párhuzamosan Magyarország napközbeni nettó áramexportőri pozíciója estére jelentős, esetenként az 50 százalékot is meghaladó importba fordul át, amelyet jórészt cseh, balkáni és ukrán szénerőművek szolgálnak ki.
Mindezek hatására a magyar villamosenergia-rendszer napi átlagos szén-dioxid-kibocsátása július végétől meredeken emelkedni kezdett. Míg egy átlagos nyári hétköznapon a hálózat karbonintenzitása korábban 200 g CO2e/kWh (gramm szén-dioxid-egyenérték/kilowattóra) alatt maradt, augusztus első felében már megközelítette a 300-as értéket. A hétvégék – amikor a kisebb ipari fogyasztás miatt a rendszer hagyományosan zöldebb – szintén komoly romlást mutattak, hiszen az ilyenkor megszokott 100 körüli érték helyett augusztus első két hétvégéjén 232 és 258 közötti adatokat mértek.
A napon belüli ingadozás még szembetűnőbb. Napsütéses időben, a déli órákban a mutató 90 g CO2e/kWh környékére süllyed, napnyugta után viszont 400 közelébe ugrik meg. Bár augusztus 10-én a Duna vízszintjének enyhe emelkedése lehetővé tette, hogy a paksi teljesítményt a 170 megawattos mélypontról 420 megawatt közelébe emeljék, az esti órákban tapasztalható kibocsátási ugrást ez sem tudta megakadályozni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A helyzetet tovább rontja a közel-keleti konfliktusok miatt megugró földgázár is. A megdrágult gáz miatt a régiós országok az export során inkább a legszennyezőbb, de olcsóbb szénalapú energiatermelést részesítik előnyben.
Bár a jelenlegi krízis a fosszilis energiahordozók felé tolta a rendszert, a hosszú távú stratégiai célok nem változtak. A tervek szerint a hazai áramtermelés 2030-ra 90 százalékban, 2050-re pedig teljes egészében karbonsemlegessé válik, amit a villamosenergia-hálózat fejlesztésével, az energiahatékonyság növelésével, valamint a megújuló, energiatároló és nukleáris kapacitások további bővítésével kívánnak elérni.