Pénzcentrum • 2026. augusztus 2. 10:32
Átfogó ajánláscsomagot tett közzé a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) az energiaválság kezelésére. A szervezet szerint a gazdaság működőképességét fokozatos, arányos és előre tervezhető intézkedésekkel lehet megőrizni, miközben a vállalkozásoknak is aktív szerepet kell vállalniuk az energiafelhasználás csökkentésében. A javaslatok külön kitérnek a kereskedelmi, szolgáltató és ipari szektorra, de országos intézkedéseket is sürgetnek. Az MKIK a csomagot eljuttatta a gazdasági és energetikai miniszternek is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmazott meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.
Az MKIK a területi kamarák országos hálózatán keresztül tudja aktívan elérni a vállalkozásokat és bevonni őket a javaslatok megvalósításába. A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tett az energiaválság lehetséges enyhítésére.
Kamara lényegesnek tartja a kormányzat, a vállalkozó szféra által megfogalmazott elvek betartását:
- Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
- Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
- Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
- A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
- A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.
A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szoláltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.
Kereskedelmi szektor
- Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
- Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása – nagyobb igénybevétel a nappali, alacsonyabb a 17–22 órás csúcsidőszakban,
- Reklám- és díszvilágítás korlátozása: éjszakai időszakban, különösen csúcsidőben, a nem létfontosságú világítás kikapcsolása,
- Kirakatvilágítás mérséklése: a túlzott világítás csökkentése, időzített működtetés bevezetése,
- Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
- Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.
Szolgáltató szektor
- Irodai fogyasztás csökkentése: központi szabály a fűtési és hűtési hőmérsékletre, világítási időzítésre és lift-használat korlátozására.
- Ügyfélfogadási rend módosítása: időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás.
- Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása.
- Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása: adatfeldolgozás és nagy energiaigényű digitális folyamatok áthelyezése kevésbé terhelt időszakokra.
- Home office ösztönzése: a nem ügyfélkiszolgáló munkakörökben a távoli munkavégzés előnyben részesítése, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik,
- Közszolgáltatások példamutatása: állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.
Ipari szektor
- Műszakrend átszervezése: a termelés csúcsidőn kívülre helyezése, éjszakai vagy hétvégi termelés ösztönzése.
- Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztése: előre rögzített kompenzációval a hálózat számára lekapcsolható kapacitások biztosítása.
- Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítása: a kevésbé sürgős vagy nagy energiaigényű termelési szakaszok ideiglenes szüneteltetése,
- Energiaintenzív technológiák célzott kezelése: az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára külön vészhelyzeti protokoll,
- Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása: aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazása,
- Újraindítási terv kötelező elkészítése: minden nagyfogyasztó számára legyen előre kidolgozott leállítási és visszaindítási protokoll.
Érezhető, hogy a válságkezelésbe szélesebb körben is be kívánnak kapcsolódni a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, illetve a civil szervezetek. Ez utóbbira példa az ipari szektor tekintetében a Mechwart András Iparfejlesztési Testület, akik felajánlották, hogy segítik a kkv-szektor önkorlátozási intézkedéseinek kidolgozását és megvalósítását, ezáltal védve a vállalkozások és a lakosság biztonságát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az összefogás minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kamara már a hétfői nap folyamán egyeztetést kezdeményez velük és az együttműködni kívánó szervezetekkel.
A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:
- Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
- Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
- Gyors kompenzációs alap létrehozása,
- Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
- Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
- Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
- Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
- Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra
Az összefoglaló javaslatokat a Kamara elküldte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is.