Pénzcentrum • 2026. május 20. 19:29
Újabb fordulat történt Budapest és az állam között zajló szolidaritási hozzájárulási vitában. A főváros hatvan napos haladékot kapott a 7,5 milliárd forintos befizetés teljesítésére, így egyelőre elkerülhető az inkasszó és a közszolgáltatások veszélyeztetése. A háttérben továbbra is komoly jogi és politikai konfliktus húzódik, amely évek óta feszültséget okoz a kormány és az önkormányzat között, írja a Telex.
Hatvan napos haladékot kapott Budapest önkormányzata az új kormánytól a szolidaritási hozzájárulás egyik, 7,5 milliárd forintos részletének befizetésére. A döntést az Államkincstár hozta meg, így a főváros júliusig mentesül az összeg befizetése alól.
Kiss Ambrus Telexnek elmondta, hogy május 13-ával véget ért a vészhelyzet okozta különleges jogrend, így az Államkincstár beszedhetőnek ítélte meg az összeget. A fővárosi önkormányzatnak viszont lehetősége volt megállapodnia a kormánnyal, anélkül hogy inkasszózásra kerülne sor.
Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak továbbra is be kell fizetniük a szolidaritási hozzájárulást, ugyanakkor széles körű egyeztetést ígért az érintett településekkel.
A szolidaritási hozzájárulás körüli vita évek óta húzódik Budapest és az állam között. A korábbi kormány februárban rendeleti úton próbálta lezárni az önkormányzatok által indított pereket, azonban az Alkotmánybíróság május elején több rendelkezést is megsemmisített.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a döntés azt jelezte, hogy a korábbi szabályozás sértette az önkormányzati autonómiát és az igazságszolgáltatás függetlenségét is.
Bár az Alkotmánybíróság magát a szolidaritási hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek, Budapest továbbra is vitatja az elvonás mértékét és jogszerűségét.