Pénzcentrum • 2026. május 12. 04:03
Az elmúlt évek gazdaságpolitikai vitáiban visszatérő kérdés, hogy a magyar gazdaság versenyképessége érdemben javult-e, és ez ténylegesen közelebb hozta-e az országot az EU fejlettebb gazdaságaihoz, vagy a lemaradás továbbra is fennmaradt. Magyarország gazdasági teljesítménye az elmúlt 15 évben több ágazatban is érdemben javult. Ugyanakkor ez a fejlődés – ahol az uniós átlagnál gyorsabb volt – nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy széles körű felzárkózás történjen az EU-hoz képest, írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.
A 2025-ös adatok alapján a mezőgazdaság emelhető ki, ahol a hazai termelékenység kissé meghaladja az EU átlagát (104%). Ennek oka, hogy sokan vállalkozóként dolgoznak, így a vállalkozói jövedelmek is növelik az egy főre jutó termelékenységet. Emellett a nagy táblás, kevésbé intenzív termelés alacsony munkaerőigényű, miközben az uniós támogatások az alacsonyabb keresetek miatt arányaiban nagyobb súlyt képviselnek a bevételekben. Az „egyéb szolgáltatások” (pl. javítás, háztartási és kisebb személyi szolgáltatások) közepes szinten teljesítenek (EU átlag 60%-án). A legnagyobb lemaradás az ingatlanügyletekben látszik (az EU átlag 36%-a). A feldolgozóipar és az információs-kommunikációs szektor is gyenge pozícióban van (az EU átlag 40–42%-a), ami különösen fontos, mivel ezek a magasabb súlyú ágazatok közé tartoznak.
A 2010 és 2025 közötti időszakban több ágazatban is érdemi előrelépés történt. A legerősebb javulás a pénzügyi szektorban látszik, ahol a termelékenység 46 százalékkal nőtt (az EU átlag +8%), ezt követte a kereskedelem és turizmus (+42%, szemben az EU +11%-ával), a szakmai szolgáltatások (+33%, EU átlag: +11%) és az információ és kommunikáció (+32%, EU átlag: +37%). A szolgáltató szektor egyes részei azért tudtak gyorsabban növekedni, mert rugalmasabban alkalmazkodtak a változásokhoz (pl. internetes megoldások, újabban AI alkalmazása), így csökkenő létszám mellett is növelték a hozzáadott értéket. A mezőgazdaságban is volt fejlődés (+19%, EU átlag: +50%), de jóval visszafogottabb ütemben. Ezzel szemben az iparban és más tőkeigényes ágazatokban gyakorlatilag nem történt érdemi változás (-0,4%, EU átlag: +16%), az építőiparban pedig csak mérsékelt növekedés látszik (+4%, EU átlag: -10%).
A számokból az is látszik, hogy a magasabb növekedés önmagában nem garancia a jobb pozícióra. Magyarország több ágazatban is gyors fejlődést mutatott, mégis csupán csak közelíteni tudta az EU-átlagot. Ennek oka részben az alacsony bázis. Ez azt jelenti, hogy a felzárkózáshoz tartósan magasabb termelékenység növekedési ütemre van szükség. S az is látszik, hogy a kiemelkedő állami támogatást kapó szektorok termelékenysége nőtt a legkevésbé, ami erős piactorzulást jelez (ipar, építőipar). Miközben az autó- és akkumulátoripar közel ezermilliárd forint állami támogatásban részesült 2020 óta, az ipari termelékenység az elmúlt 15 évben visszaesett.
Magyarországon egy célzott szektoriális politika lenne indokolt: ott érdemes beavatkozni, ahol egy ágazatnak van felzárkózási esélye, de a piac önmagában nem oldja meg a beruházási, technológiai vagy munkaerőpiaci akadályokat. Ilyen lehet például a tudásintenzív szolgáltatások, az ipari modernizáció vagy az exportképes hazai feldolgozóipari területek célzott, ellenőrzött és visszamért támogatása.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Összességében Magyarország több területen is érdemi fejlődést ért el 2010 óta a termelékenységben, ugyanakkor közel sem sikerült még felzárkóznia az EUs átlaghoz. A hazai gazdaság egyes ágazatai képesek voltak gyorsabban nőni az uniós átlagnál, de továbbra is jelentős a lemaradás. A következő időszak legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy ez a fejlődés képes-e tartósan megmaradni, és közelebb vinni Magyarországot az uniós szinthez.