Pénzcentrum • 2026. május 6. 19:31
Bár 2025-ben a közép- és kelet-európai térségben összességében stabilizálódtak a fizetésképtelenségi mutatók, a magyar piacon is érdekelt Coface legfrissebb elemzése széttagolt képről tanúskodik: a különböző régiós országok között egyre markánsabb különbségek figyelhetőek meg, amelyeket az eltérő makrogazdasági környezet alakít. Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben a fizetésképtelenségi eljárások száma, éves szinten közel 18 százalékkal. A szektorok közül az építőipar és a szállítmányozás számít a legrizikósabbnak. Magyarország kedvezőbb eredményt ért el, hiszen 6,6 százalékkal csökkent a fizetésépképtelenségi eljárások száma az elmúlt két év rekordmagas szintjei után.
A közép- és kelet-európai térségben tavaly 46 161 fizetésképtelenségi eljárás indult, ami az előző évhez (46 043) képest gyakorlatilag stagnálást jelent. A kedvező eredmény több tényezővel, köztük az infláció mérséklődésével, a kamatkörnyezet fokozatos enyhülésével, az energiapiacok stabilizálódásával, valamint a bérköltségekre nehezedő nyomás csökkenésével magyarázható. Így a vállalatok jövedelmezősége is javult a Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzése szerint, amely a régiós piacokat vizsgálta a fizetésképtelenségi kockázatok szempontjából.
A részletes kép jóval árnyaltabb
Mateusz Dadej, a Coface regionális közgazdásza az eredményeket kommentálva azt mondta, hogy bár az összkép első látásra kedvező, a pozitív makrogazdasági fejlemények ugyanakkor nem eredményeztek egységes vállalati fellendülést a régió egészében.
„A főbb mutatók stabilizációra utalnak, ugyanakkor az alapfolyamatok ennél lényegesen összetettebb képet mutatnak. Az országok közötti eltérések tovább erősödnek, miközben a fizetésképtelenségi trendeket egyre inkább a nemzeti sajátosságok határozzák meg: így többek között a szabályozási környezet, a fiskális politika alakulása, valamint a külső keresletnek való kitettség mértéke” - tette hozzá.
Az országok szintjén 2025-ben markánsan eltérő tendenciák bontakoztak ki a fizetésképtelenségi eljárásokat nézve a közép- és kelet-európai régióban. Míg egyes gazdaságokban két számjegyű csökkenés volt megfigyelhető, addig más országokban hasonló mértékű növekedést regisztráltak.
Lengyelország szerepelt a legrosszabbul, hiszen 17,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma egy év alatt. A Coface szakértői szerint ez a jelentős növekedés elsősorban az átszervezési eljárások egyre szélesebb körű alkalmazásának tudható be, és nem a gazdasági aktivitás hirtelen romlását tükrözi. Nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma Szlovéniában is, mégpedig 12,9 százalékkal. Szerbiában ezzel párhuzamosan 9,6, Csehországban 8,7, Romániában pedig 3,8 százalékos emelkedés következett be. Ezekben az országokban a fiskális szigorítások, a politikai bizonytalanság, a visszafogott külső kereslet, valamint a fizetési fegyelem romlása együttesen járult hozzá a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedéséhez.
Az említett országokkal szemben Horvátországban 18,6, Szlovákiában 14,5, Litvániában 13, Lettországban 7,4, Bulgáriában 6,2, Magyarországon pedig 6,6 százalékkal csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma a Coface-elemzés szerint. Ez a folyamat az érintett piacokon, így a magyar gazdaságban is a korábbi évek kiugró értékeit követő fokozatos normalizálódás jeleként értelmezhető, amely elsősorban az energiaválság hatásainak lecsengéséhez, a szabályozási környezet stabilizálódásához, valamint a pandémia időszakában bevezetett rendkívüli intézkedések fokozatos kivezetéséhez kapcsolódik.
Tartós nyomás a ciklikus ágazatokban
A különböző ágazatokra jellemző fizetésképtelenségi tendenciák a régió egészében egységesebb mintázatot mutattak. A vállalati fizetésképtelenségek legjelentősebb növekedése a feldolgozóiparban, az építőiparban és a szállítmányozási ágazatban volt megfigyelhető, ami e szektorok fokozott érzékenységét tükrözi mind a finanszírozási feltételek alakulására, mind a külső kereslet ingadozásaira.
Bár az alacsonyabb kamatkörnyezet és az infláció mérséklődése átmenetileg enyhítette a vállalatokra nehezedő nyomást, a korlátozott árazási erő, valamint a korábbi költségsokkok elhúzódó hatásai továbbra is jelentős terhet rónak a likviditásra. Ez különösen a kisebb méretű vállalkozások esetében jelent fokozott kockázatot.
Milyenek a kilátások? Az energiapiaci volatilitás újrarendezi a kockázati környezetet
A jelenleg tapasztalható stabilizáció várhatóan nem lesz fenntartható 2026-ban a Coface előrejelzése szerint. A szakértők arra számítanak, hogy a fizetésképtelenségi kockázatok Közép- és Kelet-Európában a következő év során erősödni fognak, mivel egy újabb energiapiaci sokk egyaránt nyomást gyakorol a háztartásokra és a vállalati szektorra. Az olaj- és földgázárak jelentős emelkedése már most is megjelenik a növekvő inputköltségekben, ami számottevően szűkíti a vállalati árréseket. A vállalatok egyre gyakrabban kényszerülnek arra, hogy a költségnövekedés terheit részben belsőleg elnyeljék, részben pedig továbbhárítsák, mindezt egy továbbra is törékeny keresleti környezetben. A régió nettó energiaimportőri pozíciójából fakadóan különösen kitett az energiapiaci kilengéseknek.
Az olyan kockázatmérséklő intézkedések, mint az üzemanyagár-stopok vagy az adóterhek csökkentése, rövid távon hozzájárulhatnak a háztartások költségvetési terheinek enyhítéséhez. Ugyanakkor e lépések jelentős fiskális terhekkel járnak, és egyben azzal a kockázattal is fenyegetnek, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezzel párhuzamosan Németországban – a KKE régió legfontosabb kereskedelmi partnerénél – emelkedő fizetésképtelenségi esetek növelik a tovagyűrűző hatások kockázatát, a kereskedelmi kapcsolatokon és az ellátási láncokon keresztül.
„A kilátások között megjelennek támogató tényezők is, többek között az uniós források elérésének felgyorsulása, valamint a külső kereslet várható élénkülése 2026 második felében” – emelte ki Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régióért felelős vezérigazgatója. „Ezek a kedvező tényezők azonban várhatóan nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozzák az energiapiaci volatilitásból és a külső környezetből fakadó kockázatokat. Ahogy a működési feltételek ismét szigorodnak, a vállalatok számára kulcsfontosságúvá válik a likviditás tudatos menedzselése, a költségek fegyelmezett kontrollja, valamint a partnerkockázatok következetes kezelése.” A Coface előrejelzése szerint 2026-ban jelentősen növekedhet a vállalati fizetésképtelenségek száma Közép- és Kelet-Európában, mivel az újból felerősödő költségnyomás, a külső gazdasági függőségek és a gazdaságpolitikai bizonytalanság együttesen teszik próbára a régió vállalatainak alkalmazkodóképességét és pénzügyi stabilitását.
Magyarországi kilátások
A 2025‑ös adatok alapján Magyarországon a felszámolási eljárások száma ugyan mérséklődött, ám továbbra is tartósan magas szinten maradt. Az eljárások száma közel 7%-kal csökkent az előző évhez képest, ugyanakkor az összkép azt mutatja, hogy a felszámolások száma strukturálisan továbbra is magas, még annak ellenére is, hogy az ágazatok közel kétharmadában visszaesés volt tapasztalható. Az ágazati megoszlás lényegében változatlan maradt: az építőipar, valamint a nagy‑ és kiskereskedelem továbbra is az esetek mintegy felét adja, miközben az aktív vállalkozások számához viszonyított kockázati szintek ezekben az ágazatokban sem csökkentek érdemben.
A felszámolási trendeket nemcsak az ágazati sajátosságok, hanem a vállalatméret tekintetében is széles érintettség jellemezte. 2025-ben több jelentős, nagy árbevételű feldolgozóipari vállalat fizetésképtelensége is rávilágított arra, hogy a pénzügyi nehézségek nem kizárólag a kisebb vagy szerkezetileg gyengébb cégeket érintik. Mindez arra utal, hogy a vállalati kockázatok alakulását egyre inkább a tágabb gazdasági, finanszírozási és üzleti környezet határozza meg.
A Coface szakértői az áprilisi magyar választások eredménye apropóján külön is foglalkoztak a magyar gazdaság helyzetével és kilátásaival.
A hitelbiztosítónál úgy látják, Magyarország új politikai és gazdasági szakaszba lép az áprilisi 12-ei országgyűlési választásokat követően. Érdemi fordulópontot jelenthet az új kormányzás, az Európai Unióval fenntartott kapcsolatrendszer, valamint a befektetői megítélés szempontjából.
A jövőben rövidebb távon a teljes magyar GDP 9,5 százalékának megfelelő, 17-18 milliárd eurós uniós forrásra számíthat a gazdaság, ha Magyarország teljesíti az előírt feltételeket. Ha ezek segítségével tartós fejlődési pályára áll a gazdaság, akkor jelentősen csökkenhetnek a kockázatok. A Coface elemzői szerint további forrásokkal számolhat Magyarország a későbbiekben: az Európai Unió SAFE újrafegyverkezési programja keretében elérhető, kedvező feltételekkel elérhető kondíciójú védelmi hitelekkel együtt Magyarország rövid– és középtávon megközelítőleg 35 milliárd eurónyi pénzügyi forrásból részesülhet. Mindezek a források pedig nagy szerepet játszhatnak abban, hogy tartós fejlődési pályára állhasson a magyar gazdaság és csökkenjenek a kockázatok az üzleti szférában.