Pénzcentrum • 2026. április 29. 09:42
Több mint nettó 115 millió forintot költöttek parkolóhelyek bérlésére a fővárosi cégek, költségvetési szervek és alapítványok. Bár a helyek egy részét albérletbe adták, ebből mindössze 15,6 millió forint folyt vissza a kasszába. A jelentős kiadások miatt elrendelt belső ellenőrzés nyomán komoly vita alakult ki. Kérdésessé vált ugyanis, mennyire indokolt drága belvárosi parkolókat fenntartani akkor, amikor a városvezetés a tömegközlekedést részesíti előnyben - írta a 444.hu.
A Fővárosi Közgyűlés még tavaly októberben rendelt el ellenőrzést az ügyben. A vizsgálatot az az eset váltotta ki, amikor kiderült: az azóta megszűnt Budapest Brand vezetőinek havi 125 ezer forintért béreltek helyeket a Kempinski Hotel mélygarázsában, miután a Városháza udvarát lezárták. A Főpolgármesteri Hivatal az elmúlt két évre visszamenőleg ellenőrizte a bérleti szerződések pénzügyi és jogi szabályszerűségét. A beszerzések körülményeit nem vizsgálták, de a jelentés megállapította, hogy a fizetett egységárak nem számítanak kiugrónak.
Az érintett intézmények és gazdasági társaságok különféle okokkal magyarázták a külső parkolók szükségességét. Főként a telephelyek környékén tapasztalható parkolóhiányra, valamint a szolgálati járművek biztonságos tárolására és logisztikai célokra hivatkoztak. Emellett felmerült a vendégek, a partnerek, a vezetők, illetve az agglomerációból ingázó dolgozók parkolási igénye is.
A legtöbb helyet a Fővárosi Vízművek bérli. A vállalat negyven parkolót tart fenn az irodaházi dolgozók és a vendégek autóinak, tízet pedig a teherjárműveknek. Emellett egy száz gépkocsi befogadására alkalmas területet is bérelnek a hivatali járművek és a munkavállalók számára. A második legnagyobb bérlő a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A cég az irodabérleti szerződése részeként 63 hellyel rendelkezik, amelyből tizenhetet a dolgozók térítés ellenében használhatnak.
A Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Bizottságában azonban megkérdőjelezték ezt a gyakorlatot. A vita középpontjában a belvárosi irodaházakban működő cégek parkolása állt, hiszen ezek az épületek kiváló tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. Felmerült a kérdés: valóban szükség van-e a külvárosi áraknál jóval drágább parkolóhelyek bérlésére? A probléma különösen annak fényében éles, hogy a jelenlegi városvezetés kifejezett célja a belvárosi autós forgalom csökkentése.