Pénzcentrum • 2025. december 22. 09:52
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nemrégiben megerősítette a kormány korábbi célkitűzését, miszerint Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé szeretne bekerülni. A nemzetközi felmérések adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy ehhez még jelentős előrelépésre lenne szükség mind a szubjektív életminőség-mutatók, mind a komplex fejlettségi indexek terén.
A G7 szerint a gazdaságilag kedvezőbb időszakokban a magyar kormány merészebb célokat tűzött ki maga elé, mint a 2020 utáni években. Hosszú ideig az szerepelt az ígéretek között, hogy hazánk eléri Ausztria gazdasági színvonalát. 2018–2019 folyamán azonban Orbán Viktor miniszterelnök egy nehezebben számszerűsíthető ambíciót emelt ki: eszerint Magyarország 2030-ig az EU azon öt tagállama közé kerülne, "ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni".
Hosszabb szünet után a közelmúltban Navracsics Tibor vette elő újra ezt a témát. A Mandinernek adott decemberi interjújában hangsúlyozta, hogy a célkitűzés továbbra is érvényben van. Hivatkozott egy, a Századvég által készített tanulmányra is, amely szerinte vegyes képet mutat. A miniszter úgy látja, hogy egyes területeken – például a családtámogatásoknál – kifejezetten kedvező a helyzetünk, míg másokban, így az egészségügyben és az általános közérzet tekintetében, komoly lemaradásban vagyunk.
Navracsics értékelése szerint az objektív adatok alapján Magyarország helyzete nagyjából átlagosnak mondható az unióban, a szubjektív megítélés azonban "tragikus". Ugyanakkor szerinte bizakodásra ad okot, hogy kormányzati döntés alapján évente készül majd átfogó élhetőségi jelentés. Ez reálisabb képet adhat az ország állapotáról, és akár mérsékelheti is a hazai közhangulatra jellemző pesszimizmust.
Bár a hivatkozott tanulmány nem érhető el nyilvánosan, számos nemzetközi intézmény évek óta publikál olyan összetett mutatókat, amelyek a puszta gazdasági teljesítménynél árnyaltabban mérik a társadalmi haladást. Ezek segítségével már most is megbecsülhető, mennyire vagyunk messze a kitűzött céltól.
Érdemes egy olyan szubjektív indikátorral kezdeni az elemzést, amelynél a miniszter szavai alapján kedvezőtlen eredményekre számíthatunk. Az Eurostat adatai megmutatják, hogyan változott az uniós országok lakosságának élettel való elégedettsége 2013, 2018 és 2024 között. A tízfokozatú skálán a 10-es érték a teljes elégedettséget, a 0 a teljes elégedetlenséget jelenti.
Az adatok szerint a 2013–2018-as időszak kedvezőbben alakult, mint a 2018–2024 közötti hat év. Az első periódusban 22 tagállamban javult az életminőség szubjektív megítélése, míg a másodikban már csak 13-ban. Az EU-átlag 2013-ban 7 pont volt, 2018-ra 7,3-ra emelkedett, majd 2024-re 7,2-re mérséklődött.
Magyarország esetében kettős kép rajzolódik ki. Egyfelől a hazai lakosság elégedettségének növekedése az európai élbolyhoz tartozott. Másfelől még így is az unió kevésbé elégedett népességei közé soroljuk magunkat.
Számszerűen 2013 és 2024 között 1 ponttal javult a magyarok élettel való elégedettsége. Ennél nagyobb előrelépés csak Bulgáriában, Cipruson és Portugáliában történt. Ennek ellenére 2024-ben csak a német, a lett, a görög és a bolgár lakosság bizonyult kevésbé elégedettnek életkörülményeivel, mint a magyar. A német eredmény kapcsán fontos kiemelni, hogy szubjektív mutatóról van szó, amelyet nagyban befolyásol, hogy az emberek mihez viszonyítva értékelik saját helyzetüket.
Érdekes fejlemény, hogy a hazai érték 2022 és 2024 között 6,9-ről 7,1-re emelkedett, miközben az infláció időszakában a közvélemény általában kedvezőtlenebbül látta a gazdasági körülményeket. Úgy tűnik, az élet egészével való elégedettséget nem kizárólag a rövid távú gazdasági hangulat határozza meg.
A gazdasági megtorpanás ugyanakkor más mutatókra érezhetően hatott. Az ENSZ 2012 óta teszi közzé boldogságindexét, amely összetett módszertannal, objektív és szubjektív elemek kombinációjával méri a társadalmak jóllétét. Matolcsy György jegybankelnök 2019-ben célul tűzte ki, hogy az emberi fejlettségi index mellett ezt a mutatót is duplájára növeljük 2030-ig.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A boldogságindex értékét többek között az egy főre jutó GDP, az egészségesen várható élettartam, a korrupció észlelt szintje és a szabadság érzete befolyásolja. Mivel ez a mutató objektív tényezőket is figyelembe vesz, elvileg közelebb kellene állnunk az európai középmezőnyhöz. Az eredmények azonban mást mutatnak: míg a tisztán szubjektív elégedettségi mutató szerint négy tagállamot előzünk meg, addig a boldogságindex alapján már csak hármat. 2024-ben az EU 27 tagja közül Magyarország a 24. helyen állt, megelőzve Horvátországot, Görögországot és Bulgáriát.
Ez különösen kedvezőtlen annak fényében, hogy 2012 és 2019 között a régióban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az index értéke. 2019 és 2024 között viszont – Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan – Magyarországon is csökkenés következett be. A térségben 2024-ben Litvánia (6,8), Szlovénia (6,8) és Csehország (6,8) számított a legboldogabb országnak. A rangsor végén Észak-Macedónia (5,5), Bulgária (5,6) és Albánia (5,4) szerepelt. A régió 17 állama közül ötben volt alacsonyabb a boldogságindex értéke a magyar szintnél.
Globális összevetésben Magyarország 2012-ben a 118. helyen állt, 2019-re az 53. pozícióig jutott előre, 2024-re azonban visszacsúszott a 69. helyre. A boldogságindex alapján tehát komoly erőfeszítésekre lenne szükség ahhoz, hogy 2030-ig az unió élmezőnyéhez zárkózzunk fel.
Kedvezőbb képet mutat egy másik ENSZ-mutató, az emberi fejlettségi index (HDI). Ez az egy főre jutó nemzeti jövedelem mellett a várható élettartamot és az oktatásban töltött évek számát veszi figyelembe. A világranglistán Magyarország 2023-ban a 46. helyet érte el. Uniós összehasonlításban ugyanakkor itt is gyengén teljesítünk: csak Románia és Bulgária áll mögöttünk.
A HDI esetében ráadásul nem látszik olyan dinamikus felzárkózás, mint a boldogságindexnél vagy a szubjektív elégedettségi mutatóknál. Ennek egyik oka az lehet, hogy a HDI kevésbé összetett mutató, és erősen függ az oktatás és az egészségügy színvonalától. Magyarország pedig éppen ezeken a területeken szerepel gyengén az európai mezőnyben.
A bemutatott három nemzetközi felmérés alapján az látható, hogy bár több mutató szerint is jelentős javulás történt az elmúlt évtizedben, az európai élvonalba kerülés a 2030-ig hátralévő néhány évben rendkívül nehezen teljesíthető célnek tűnik.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme hazai élhetőségi jelentéseket készíteni. A módszertan kidolgozásánál azonban kulcsfontosságú lesz elkerülni azt a csapdát, hogy olyan mutatószám-rendszer szülessen, amely kedvezőbb képet rajzol Magyarországról, mint a nemzetközileg elfogadott indexek. Ha a hazai mérés tartalmilag eltávolodik a nemzetközi sztenderdektől, akkor a közpolitikai döntéshozatalt is félrevezetheti.