Portfolio • 2025. november 17. 08:30
A KSH szegénységi statisztikáinak felülvizsgálata jelentősen átrajzolta a magyarországi szegénységről alkotott képet. A revízió során egyes években több mint 150 ezer fővel nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők száma, miközben a gyerekszegénység és a romák körében mért szegénység aránya is drasztikusan emelkedett - írja a Portfolio.
Áprilisban két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András hívta fel a figyelmet a KSH szegénységi statisztikáiban tapasztalható anomáliákra. Megfigyelésük szerint 2018 és 2022 között szokatlanul sok ember jövedelme került éppen a szegénységi küszöb felé. A KSH először visszautasította a manipuláció vádját, majd szeptemberben lezárta az adatbázis felülvizsgálatát.
Bár a hivatal hangsúlyozta, hogy "a felülvizsgálat megerősítette az EU–SILC-adatok és a módszertan megbízhatóságát", a relatív jövedelmi szegénységi ráta jelentősen módosult. Egyes években, mint például 2020-ban, a gyerekszegénység mértéke a korrekció után megduplázódott.
A felülvizsgálat eredményei alapján úgy tűnik, hogy a 2010-es évek második felében korántsem volt olyan mértékű szegénységcsökkenés, mint amit a korábbi statisztikák mutattak. Az utolsó megbízhatónak tekintett év (2012) és az első felülvizsgált év (2018) szegénységi mutatója között jóval kisebb a különbség a revízió után.
A KSH kommunikációja szerint a szegénység komplex mutatója, a "szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya" nem változott érdemben. Azonban a kutatók szerint ez félrevezető, mivel ők mindvégig a relatív jövedelmi szegénység adatsoraival kapcsolatos problémákat vetették fel, és éppen ez a mutató módosult jelentősen.
Olyan ez, mintha az almatermésre vonatkozó statisztikai adatokat problematizáltuk volna, amit valamilyen módon javítottak, ám utána arról beszélnének, hogy összességében vizsgálva a gyümölcstermelés adataiban nincs is nagy változás a revízió után
- érzékeltette a helyzetet Tátrai Annamária.
A gyermekes háztartások esetében különösen nagy változásokat hozott a felülvizsgálat. A szegénységben élők aránya az egyes években 10-85 százalékkal lett magasabb. A nagycsaládosok relatív szegénységi rátájában 2019-ben 2,8-szoros növekedés következett be. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete javult a revíziónak köszönhetően.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A részleges felülvizsgálat okozta strukturális törés miatt a 2017-ig tartó és az azt követő adatok nem összehasonlíthatók – ezt a KSH is elismeri. A jelentős törés azonban ellentmond a KSH kommunikációjának, miszerint csupán módszertani finomhangolás történt, és a felülvizsgálat előtti adatok továbbra is megfelelő alapot nyújtanak a szegénység monitorozásához
– értékelte az adatsort Krekó Judit, az ötfős kutatócsoport tagja.
A felülvizsgálat talán a romák helyzetét mutatta a legrosszabbnak. Míg korábban úgy tűnt, hogy 2019-ben nagyjából harmaduk (31%) élt súlyos anyagi vagy szociális deprivációban, a revízió után ez az arány 57,4 százalékra emelkedett. 2024-ben a romák 52,3 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.
A revízió következtében jelentősen átíródott a hazai szegénységről alkotott képünk. Egyrészt a felülvizsgálat olyan töréseket hozott a relatív jövedelmi szegénység adatsoraiban, amelyek lehetetlenné teszik a 2018 előtti és utáni adatok összehasonlítását, másrészt a szegénységben érintettek köre is teljesen megváltozott.
Ez azért is problematikus, mert a 2010 utáni kormányzati szociálpolitika hatásainak elemzéséhez elengedhetetlen lenne az adatok összevethetősége. A szakértők szerint a felülvizsgálati időszakot ki kellene terjeszteni a többi problémás évre is, a fennmaradó kérdések tisztázásában pedig csak a KSH tudna segíteni.