Pénzcentrum • 2025. augusztus 9. 10:28
Az Európai Bizottság friss jelentése szerint a 2014-2020-as uniós kohéziós politika jelentősen hozzájárult az EU gazdasági növekedéséhez és a regionális különbségek csökkentéséhez. Magyarország a kevésbé fejlett régiók között kiemelkedő kedvezményezett volt, egyes térségekben a támogatások a GDP több mint 4 százalékát tették ki - írja a Portfolio.
A 2014-2020-as időszakban mintegy 405 milliárd eurónyi forrás áramlott az uniós gazdaságba, beleértve a Covid-19 válságra reagáló közel 50 milliárd eurós REACT-EU programot is. Ez éves átlagban az EU GDP-jének 0,4 százalékát jelentette, ami különösen a kevésbé fejlett régiókban adott jelentős lendületet a gazdaságnak.
Az Európai Bizottság RHOMOLO modellje alapján készült elemzés szerint a támogatások elosztásánál elsődleges szempont volt az elmaradottabb térségek felzárkóztatása. A források 63 százaléka a kevésbé fejlett régiókba került, ahol az egy főre jutó éves támogatás átlagosan 292,8 euró volt, szemben a fejlettebb régiók 45 eurós értékével.
Magyarország a kohéziós politika egyik legnagyobb haszonélvezője volt: a forrásbevonás GDP-arányosan átlagosan 1,8 százalékot tett ki. Egyes magyar térségekben különösen magas volt a támogatási intenzitás: az Észak-Alföldön 4,1 százalék, a Dél-Dunántúlon 3,9 százalék, míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon egyaránt 3,6 százalék.
A programok hatásaként az EU GDP-je 2023-ig 0,56 százalékkal haladta meg a kohéziós politika nélküli szintet, miközben a foglalkoztatás 0,91 százalékkal emelkedett, ami 2,1 millió többletmunkahelyet eredményezett. A multiplikátorhatás különösen erős: hosszú távon, 2045-re minden elköltött euró 3,43 euróval növeli majd a GDP-t.
Magyarországon a kohéziós források GDP-növelő hatása 2023-ban régiónként 1,5 és 6,6 százalék között mozgott, ami európai összehasonlításban is kiemelkedő. A legerősebb hatások a keleti és déli megyékben jelentkeztek, amelyek az uniós átlaghoz képest alacsonyabb induló szintről gyorsabban tudtak növekedni.
A hazai forrásfelhasználás szerkezetében a közlekedési (17,3%) és egyéb infrastrukturális beruházások (33,7%) domináltak, míg a humán tőkébe 22,6 százalékot, kutatás-fejlesztésre 8,8 százalékot, vállalkozásfejlesztésre pedig 16,2 százalékot fordítottak. Ez a struktúra azt mutatja, hogy Magyarország elsősorban a fizikai infrastruktúra fejlesztésében látta a felzárkózás kulcsát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelentés hangsúlyozza, hogy ez hosszabb távon hátrányt jelenthet, mivel a fenntartható növekedést egyre inkább a tudás- és innovációintenzív ágazatok határozzák meg. A Bizottság szerint a kohéziós politika hozzájárult a regionális egyenlőtlenségek mérsékléséhez: a legszegényebb régiók GDP-je 2023-ban átlagosan 3,4 százalékkal volt magasabb, mint támogatások nélkül, míg a fejlettebb térségekben csak 0,2 százalékos növekedés mutatkozott.
Az elemzés rámutat, hogy a támogatások hatékonyságát nagyban befolyásolja az intézményi minőség és a forrásfelhasználás sebessége. Bár Magyarország abszorpciós rátája a programidőszak végére 96 százalék körül alakult, kezdetben több késlekedés volt tapasztalható.
A Bizottság értékelése szerint a kohéziós politika 25 éves távlatban évi 4 százalék körüli megtérülést biztosított. Ugyanakkor a pozitív hatások idővel csökkennek: 2045-re a GDP-növekedés már csak 0,25 százalékkal haladja meg az alapszcenáriót, mivel a támogatások által generált előnyök lassan leépülnek további beruházások nélkül.
A jelentés több tanulságot is levont: a legnagyobb hatás a legszegényebb régiókban érhető el; a források szerkezete kritikus fontosságú, mivel a hosszabb távú növekedést inkább az emberi tőkébe és a K+F-be való befektetések biztosítják; valamint kiemelkedő jelentőségű a források felhasználásának minősége, az intézményi kapacitások és az átláthatóság.