Pénzcentrum • 2025. július 7. 09:16
Az elemzői konszenzus szerint a magyar kormány nemcsak az idei, hanem a jövő évi költségvetési hiánycélt is el fogja véteni, miközben a 2026-os választásokhoz közeledve a gazdasági növekedés ösztönzése egyre inkább felülírja a fiskális fegyelmet- jelentette a Portfolio.
A szakértők egybehangzó véleménye szerint a kormány költségvetési tervei egyre kevésbé tűnnek reálisnak. Bár a jövő évi költségvetést nemrég fogadták el, a gazdasági elemzők már várják a frissített makrogazdasági prognózist, mivel a jelenlegi 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzés 2025-re túlzottan optimistának tűnik.
A legtöbb elemző mindössze 1% körüli növekedést tart reálisnak az idei évre, míg a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentésében csupán 0,8%-os GDP-bővülést prognosztizált. A gyengébb gazdasági teljesítmény két jelentős következménnyel jár: egyrészt az idei költségvetési hiány a vártnál is nagyobb lehet, másrészt a már elfogadott 2026-os költségvetés alapjai is meggyengülnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium már most is 4,1%-os hiányvárakozásról beszél az eredetileg tervezett 3,7% helyett, de egyes számítások szerint akár 4,8%-ra is emelkedhet az idei deficit. A lassuló gazdasági növekedés miatt a kormány várhatóan minden eszközt bevet majd a gazdaság élénkítésére, különösen olyan intézkedésekkel, amelyeket a lakosság közvetlenül is érzékel.
Figyelemreméltó fejlemény, hogy az NGM bejelentése szerint a jövő évi költségvetésben a Védelmi tartalékot átnevezik Gazdaságfejlesztési keretté, és ezen keresztül többletkiadásokat terveznek 2026-ban. A minisztérium nyíltan elismerte, hogy "a gazdaság fejlesztése érdekében kihasználja az így keletkező mozgásteret", bár hozzátették, hogy továbbra is elkötelezettek az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett.
A közelgő 2026-os parlamenti választások fényében a fiskális lazítás politikai szempontból is érthető, különösen mivel a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok hátrányban vannak a legnagyobb ellenzéki erővel szemben. A kormány már most is számos olyan intézkedést hozott, amelyek javítják a lakosság jólétét, de terhelik a költségvetést.
Ezek között szerepel az anyák szja-mentessége, a gyes és csed szja-mentessége, a nyugdíjasoknak tervezett élelmiszerutalvány, az új kormánytisztviselői béremelések, a kkv-knak szóló beruházásélénkítő támogatások bővítése és a 3%-os kedvezményes lakáshitel. Emellett vannak olyan intézkedések is, amelyek nem közvetlenül az államkasszát terhelik, mint az árrésstopok vagy az önkéntes árcsökkentések.
A szakértők szerint a választási osztogatás már elkezdődött, és a fiskális fegyelem ismét alulmaradt a növekedés támogatásával szemben. A megnövekedett finanszírozási igényt a kormány legutóbb extra devizakötvény-kibocsátással fedezte.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az elemzői előrejelzések egyre borúlátóbbak a költségvetési kilátásokat illetően. A Raiffeisen Bank 2025-re 5,5%-os, 2026-ra 4,7%-os GDP-arányos deficitet vár, míg az ING Bank 2025-re 4,6%-os hiányt prognosztizál. Az MNB is 4,1-4,4%-os deficitet tart reálisnak 2025-re a hivatalos 3,7%-os céllal szemben.
Az OTP elemzői elismerik, hogy a kormány a korábbi 7-8%-os hiányt 2024-ben 4,9%-ra csökkentette, ami régiós összehasonlításban már átlagosnak számít. Ugyanakkor idén szerintük is 4,8% körül alakulhat a deficit, és változatlan gazdaságpolitika esetén 2026-ra akár 5,2%-os hiánnyal is számolnak.
Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az új túlzott deficit eljárás szabályai miatt kisebb a nyomás a kormányon a költségvetés kiigazítására. A fő korlátot a csökkenő adósságráta elvárás jelenti, bár a jegybank szakértői szerint idén emelkedni fog az államadósság a GDP arányában.
Összességében a szakértők arra számítanak, hogy a következő hónapokban további, a fiskális fegyelem lazulását jelző bejelentések várhatók, amennyiben a nemzetközi környezet és a piaci finanszírozás ezt lehetővé teszi. Ez a stratégia azonban kockázatos: a magas adósságszolgálati költségek elszívják a forrásokat más célok elől, és kedvezőtlen nemzetközi helyzetben a finanszírozási csatornák beszűkülhetnek.