Pénzcentrum • 2025. június 11. 09:02
Magyarország gazdasági teljesítménye az elmúlt években jelentősen elmaradt a régió más országaitól, különösen a külső sokkok idején - írta Bod Péter Ákos. A hitelminősítők és nemzetközi szervezetek értékelése szerint hazánk fokozatosan a déli, kevésbé fejlett országok csoportja felé csúszik, miközben a visegrádi partnerek előrébb tartanak.
A magyar gazdaság helyzetének megítélése nagyban függ a választott viszonyítási ponttól. A hivatalos kommunikáció előszeretettel hasonlítja teljesítményünket az uniós átlaghoz vagy korábbi időszakokhoz, ami kedvezőbb képet mutat. Az Eurostat adatai azonban rendre az EU-rangsorok végén helyezik el Magyarországot az egy főre jutó GDP, a tényleges lakossági fogyasztás, a bérszint vagy a munkatermelékenység tekintetében - írta a Portfolión megjelent véleménycikkében Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök.
Kifejtette: az ország fokozatos pozícióvesztése jól nyomon követhető a nemzetközi besorolásokban. A Nemzetközi Valutaalap klasszifikációiban Szlovákia már a fejlett gazdaságok között szerepel az euróövezet tagjaként, Csehország az "egyéb fejlett" kategóriában, míg Magyarország az európai feltörekvő (emerging) piacok között található. A globális pénzpiaci szereplők is így tekintenek ránk.
Friss és tanulságos ügy a Fitch Ratings minapi közleménye országkockázati besorolásunk (BBB) megerősítéséről. Tanulságos az ahhoz fűzött kommentár, nem kevésbé a BBB besorolási listán rajtunk kívül szereplők névsora: Bulgária, Indonézia, Kazahsztán, Peru, Fülöp-szigetek, Uruguay. (Az EU-ban mögöttünk már csak Románia található a Fitch-nél BBB- ratinggel)
- ismertette Bod Péter Ákos.
Emlékeztetett: a hitelminősítők értékelésében előttünk áll már Horvátország (különösen az euróövezeti belépése óta), valamint a többi térségi állam, függetlenül attól, hogy használnak-e eurót vagy sem.
Ez a pozícióvesztés azt jelzi, hogy bár továbbra is indokolt a visegrádi csoport mércéjét alkalmazni viszonyaink megítéléséhez, az uniós átlag vagy az osztrák szint utolérése már nem reális célkitűzés - tette hozzá.
Az elmúlt két évtized gazdasági folyamatai világosan mutatják, hogy a nagy sokkok – mint a 2007-2010 közötti pénzügyi válság, a 2020-as világjárvány vagy a 2022 februárja utáni orosz-ukrán háború – idején a magyar gazdasági teljesítmény esett vissza leginkább a visegrádi térségben. Ugyanez volt megfigyelhető az euróövezeti válság idején, 2012 körül is.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel (és 100 ezer forint jóváírással) a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank 69 937 forintos törlesztőt (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ez a minta arra utal, hogy a magyar gazdaság fordulatkövető képessége viszonylag gyenge. A hivatalos narratíva – miszerint "kanyarban fogunk előzni" – nem igazolódott be, az összehasonlító adatok ennek ellenkezőjét mutatják. Legfeljebb azokban az átmeneti időszakokban láthattunk kiemelkedő növekedési negyedéveket, amelyeket a többieknél mélyebb visszaesés előzött meg.
A Fitch értékelésében több problémát is azonosított. A BBB besorolású országok mediánjához képest túlságosan nagy Magyarország államadóssági hányada, nehezen értelmezhető ("unortodox") a gazdaságpolitikai gyakorlat, és a gazdaság nagymértékben ki van téve a külső sokkoknak. Emellett a kormányzati működést minősítő jelzőszámok az utóbbi években hozzáromlanak a BBB-besorolású országok átlagához - sorolta.
Magyarország így egy sajátos csapdahelyzetbe került: úgy lett "emerging market" jellegű gazdaság, hogy osztozik azok pénzügyi, kereskedelmi kitettségében, de messze nem annyira dinamikus. Az uniós átlaghoz mért – egyébként meglehetősen szerény – fejlettségi felzárkózás csak addig ellenérv a magyar teljesítményt kritizálókkal szemben, amíg eltekintünk az új tagállamok átlagos növekedési teljesítményétől.
A kilátások sem biztatók Bod Péter Ákos szerint. Az Európai Bizottság idén májusban közzétett prognózisa szerint a magyar GDP-növekedési ütem elmarad a világátlagtól, a térségi átlagtól, és különösen a kevésbé fejlettnek számító társakétól. Míg a régió többi országa – különösen Lengyelország és a déli tagállamok – dinamikus pályán halad, Magyarországon egyedüliként immár három éven keresztül tart a recessziós-stagnáló szakasz.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy míg a többi tagállam számára rendelkezésre állnak a reziliencia-alapok és a szokásos felzárkóztatási források, Magyarország jelentős mértékben elesik ezektől az ösztönző-dinamizáló elemektől, mégpedig olyan időszakban, amikor immár több éve nem tud növekedési teljesítményt felmutatni.