Agrárszektor.hu • 2025. május 20. 13:44
A gazdaságban nincsenek csodák, a valódi költségek előbb-utóbb megjelennek az élelmiszerárakban - hangzott el a Portfolio Csoport AgroFood 2025 Konferenciáján. Az élelmiszeripar Magyarországon és Európában is kihívásokkal küzd, miközben a nemzetközi piacokon jelentős a bizonytalanság - tudósított az Agrárszektor.
A kecskeméti AgroFood 2025 Konferencián szakértők egyetértettek abban, hogy a következő időszakban a hazai és nemzetközi piacokon nyugalomra lenne szükség a helyzet rendeződéséhez. Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke kiemelte, hogy 2025 első negyedévében az árbevételnél enyhe csökkenés volt tapasztalható, miközben az értékesítés stagnált.
A szakember szerint a jövőben azok az ágazatok teljesíthetnek gyengébben, amelyeket közvetlenül érint a ragadós száj- és körömfájás, illetve a madárinfluenza. Hozzátette, hogy Magyarországon az élelmiszerekre rakódó központi terhek azért magasak, mert több mint egy évtizede a fogyasztási adók váltak a költségvetés bevételi oldalának meghatározó részévé, és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese mérsékelt optimizmusról számolt be, mivel belföldön a kiskereskedelmi forgalom 0,4%-kal, az élelmiszer-jellegű költések pedig 1,2%-kal növekedtek. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportja tavaly 13,8 milliárd forintot tett ki, míg az import 9,7 milliárd forint volt, ami több mint 4 milliárd forintos többletet eredményezett.
"És mivel Magyarország élelmiszer-külkereskedelme döntően az EU-ra fókuszál, az ottani gondok nálunk is megjelennek. Ilyenkor pedig az emberek jellemzően az olcsóbb élelmiszerek felé kezdenek fordulni" - mondta Giczi Gergely.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeriparnak komoly versenyképességi kihívásokkal kell szembenéznie, de szerencsére most a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben állnak rendelkezésre források a fejlesztésekre. "Az irányok egyértelműek: a magasabb hozzáadott értékű termékekre és a versenyképesség fokozására kell fókuszálni" - közölte.
Ruck János, a Gallicoop vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a pulykaágazatnál az első négy hónapban az előző év azonos időszakához képest nagyobb mennyiséget dolgoztak fel, és mind belföldön, mind exportra többet értékesítettek. Ugyanakkor rámutatott, hogy a madárinfluenza komoly gondokat okoz az ágazatnak, és ha fő termékeiket nem 66%-ban külföldre értékesítenék, akkor nehéz helyzetben lennének.
Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar lemaradásban van, és jelentős fejlesztésekre lenne szükség. "A következő időszakban nagyon fontos lesz a tudásátadás és a tudásszerzés. De összességében az alapokat kellene újra átgondolni" - tette hozzá.
Az integrációk jövőjével kapcsolatban Ruck János kiemelte, hogy a baromfiágazatban a madárinfluenza ellehetetleníti a kiszámítható működést. Éder Tamás szerint alapvető problémát jelent, hogy az elmúlt egy évben Magyarországon volt messze a legtöbb kitörés Európában. "Szervezett integrációk kellenek ahhoz, hogy tömegtermékek esetén eredményesen tudjunk fellépni. De az elmúlt 10 évben ezen a téren már történtek előrelépések" - mondta.
Az árrésstop hatásairól Ruck János úgy vélekedett, hogy az nem volt komolyabb hatással a fogyasztásra, inkább csak a kedélyeket borzolta fel. Éder Tamás szerint az intézkedés következtében teljesen nyilvánossá váltak a cégek árkialakítási stratégiái, ami konfliktusokat eredményezett. Emellett megnőtt az import iránti igény, illetve a brandelt termékek forgalma.
Giczi Gergely rámutatott, hogy bár tavaly az elmúlt 20 év legnagyobb reálbér-növekedése volt tapasztalható, ez nem jelent meg a fogyasztásban, mivel a lakosság elkezdett jelentősen spórolni. Egy inflációs sokknak 2-3 éves kifutása van, aminek mostanra talán már a végén járunk.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hazai és nemzetközi termékek arányával kapcsolatban Ruck János megjegyezte: "Azért egy valamire jó volt ez az árrésstop: kiderült, hogy a brand termékekre milyen mértékű árrést tesznek a kereskedők. Ezen a téren nagyobb fogyasztóvédelmi ellenőrzés kellene."
Éder Tamás szerint a helyzet normalizálódásához tartós reáljövedelem-növekedés és nyugalom szükséges, hogy az emberek el merjék költeni a pénzüket. Giczi Gergely is a nemzetközi piacok rendezését és az azokat felkavaró folyamatok elcsitulását tartja fontosnak.
Bár 2024-ben az élelmiszeripari termelés volumene 4 százalékos növekedést mutatott, a szakértők szerint ez nem elegendő a 2023-as történelmi mértékű visszaesés ellensúlyozására. Az idei év első negyedévében újabb 0,8 százalékos csökkenést regisztráltak, ami jelzi, hogy a kilábalás még távol van.
A válság mélységét mutatja, hogy 2023-ban az exportpiac sem tudta enyhíteni a veszteségeket. A legjelentősebb terhelést az árszabályozó intézkedések, kötelező akciózások, az árfigyelő rendszer és az EPR-díjak jelentették, amelyek nemcsak az árképzésre gyakoroltak nyomást, hanem jelentősen torzították a piacot is.
"Volt olyan termék, ahol a gyártói márkák árai átlagosan 100 százalékkal emelkedtek, míg a saját márkás termékeké csupán 23 százalékkal - az ársapkák eltörlése után ezek a különbségek egyértelműen kirajzolódtak" - hívta fel a figyelmet Éder Tamás.
Az iparági nehézségeket fokozza a munkaerőhiány és az emelkedő bérköltségek. Szinte minden élelmiszeripari szegmensben akut probléma a munkaerő megtartása, miközben a cégeknek folyamatosan fejleszteniük kellene technológiájukat a versenyképesség megőrzéséhez.
Éder Tamás szerint a hazai élelmiszeriparnak mindezek ellenére van lehetősége az erősödésre, ha sikerül a technológiai fejlesztéseket ösztönözni, és valódi versenyképességi előnyöket kialakítani. "Nemzetközi szinten is versenyképesek lehetünk, ha támogatjuk a fenntarthatósági célokat, és megfelelő méretű, hatékony üzemeket fejlesztünk ki."