Nem marad bevetetlenül a magyar ugar? Fontos EU-döntés született: ennek most örülhetnek a gazdák

Emlékeztettek: több tagállam is nagyobb fokú rugalmasságot kért, hogy hatékonyabban reagálhasson az uniós mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokra. Azok a mezőgazdasági termelők, akik szántóterületük 4 százalékának parlagon, illetve hasznosítatlanul hagyása helyett a szántóterületük szintén 4 százalékán nitrogénmegkötő növényeket, például lencsét, borsót vagy lóbabot, illetve úgynevezett köztes kultúrákat termesztenek, úgy tekintendők, mint akik teljesítik a vonatkozó követelményt.

A közlemény részletezte: köztes kultúrák olyan növények, amelyeket két fő növénykultúra között termesztenek, és takarmányként vagy zöldtrágyaként szolgálhatnak. A nitrogénmegkötő növények és a köztes kultúrák alkalmazása számos környezeti előnnyel jár a talajegészség szempontjából, többek között a talaj biológiai sokfélesége és a tápanyag-kimosódás csökkenése terén. A KAP környezetvédelmi törekvéseinek fenntartása érdekében a növényeket növényvédő szerek nélkül kell termeszteni - írták.

Akik szeretnék, továbbra is teljesíthetik az előírást a terület parlagon vagy hasznosítatlanul hagyásával - közölték.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti szinten kívánják alkalmazni az eltérést, erről 15 napon belül értesíteniük kell az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb megkapják a szükséges tájékoztatást. A rendelet megfelelő egyensúlyt teremt egyrészt a válságokkal küzdő mezőgazdasági termelők megfelelő támogatása, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között - emelték ki. A rendelet február 14-én lép hatályba, és visszamenőleges hatállyal, egy évig, azaz 2024. december 31-ig alkalmazható.

Magyar gazdák is élhetnek a könnyítéssel

"Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdálkodók számára könnyítést jelentő átmeneti szabály alkalmazása mellett, ezért élni fogunk az uniós jog adta lehetőséggel, és megtesszük a szükséges kiigazításokat a végrehajtáshoz elengedhetetlen nemzeti jogszabályainkban. Mindez természetesen nem elegendő eredmény az adminisztrációs terhek csökkentése terén, ezért hazánk számos új javaslattal fog élni ezen a területen” – mondta el Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán a döntés kapcsán.

A kiharcolt derogáció – melynek jogi szabályozását kedden hirdette ki az Európai Bizottság – lényege, hogy a mezőgazdasági termelőknek elegendő mindössze 4 százaléknyi nem termelő területet kijelölni szántóföldjeik esetében a HMKÁ 8. számú előírás keretében, és ezt a kötelezettségüket is akár teljes egészében teljesíthetik növényvédő szer használata nélkül termesztett nitrogénmegkötő növényekkel vagy másodvetéssel – emelte ki az államtitkár.

A szabályozás alapja, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti támogatási időszakának keretei között a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) fenntartását segítő előírások az egyes támogatásokat igénylőkre nézve kötelező jellegűek. Az Európai Bizottság keddi döntése a feltételesség szabályrendszerének HMKÁ 8. számú előírása könnyített teljesítését teszi lehetővé idén, ahova többek között a nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírás, valamint a védett tájképi elemek megőrzésének előírása is tartozik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy parlagon hagyott terület nélkül is megfelelhetnek a gazdálkodó ennek a HMKÁ szerinti kötelezettségüknek. További könnyítés, hogy a másodvetésekre korábban főszabályként alkalmazandó 0,3-es szorzótényezőt is felemelték az idei év tekintetében 1-re, tehát a másodvetéses teljesítésnél sem kell nagyobb területtel számolni.

Az ily módon megváltozott alapkövetelmények miatt lehetőség nyílik az idei évben az Agro-ökológiai Program (AÖP) megfelelő szántóföldi gyakorlatát is kiigazítani. Tehát az a gazdálkodó is élhet a 8. számú HMKÁ előírás keretében megnyíló derogáció lehetőségével, aki az AÖP-ben a szántóterület meghatározott arányának nem termelő területként történő kijelölését választja.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ítéletet mondtak a magyar mezőgazdaságról: ritkán van olyan, ami 2024-ben várhat ránk

Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nyugodtabb évre számíthat az idén, mint 2023-ban.