Pénzcentrum • 2023. október 20. 16:28
Bár jelenleg Budapestre érkezik a legtöbb befektetés és az elkövetkező évtizedekben is kétségtelen lesz a főváros központi szerepe, a jelentőségében csökkenés mutatkozik majd – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, mely többek között Budapest vízfejűségének az okait kutatta.
A magyar településszerkezet egyik legnagyobb problémája, hogy Budapest túlméretezettsége miatt elvonja a többi város elöl a beruházásokat és a munkaerőt, így kiüresítve a vidéki területeket és hátráltatva a többi város fejlődését – közölte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, mely az ország fővárosának lakossági és gazdasági kiemelkedése mögött álló történelmi okokat, Budapest és agglomerációja országos GDP-hez való gazdasági hozzájárulásának nagyságát, illetve a főváros régióhoz mért vízfejűségét elemezte.
A történelem tette vízfejűvé Budapestet
Egy ország településszerkezetének kialakulását sokféle tényező meghatározhatja, például az éghajlati és domborzati adottságok, azonban a magyar települések méretszerkezetét elsősorban a történelmi előzmények alakították. A török hódoltság után létrejöttek az Alföldre most is jellemző szórványtanyák, óriásfalvak és mezővárosok. Ezt követően a reformkor idejében a folyószabályozás volt a legmeghatározóbb tényező a településszerkezet átalakulásában, majd a dualizmus alatt Budapest létrejötte és kiemelkedése.
Ezt követően a magyar főváros Közép-Európában példa nélküli fejlődése ment végbe, itt koncentrálódott a kor ipari teljesítményének java, illetve a település pénzügyi, kereskedelmi, tudományos és kulturális központtá vált. Budapest népesség az 1869-es 270 ezerről 1910-re 880 ezerre emelkedett – így akkoriban Európa 8. legnagyobb városa volt – az egymilliós határt pedig 1930-ban lépte át. A dualizmus alatt a főváros körül kialakult az elővárosi gyűrű, amelynek lakossága 1910-ben elérte a 230 ezer főt.
Trianonnal aztán sok régió elszakadt az országtól, és az új határon belüli Szeged, Debrecen és Pécs mellé ipari központként csatlakozott Miskolc, Győr és Székesfehérvár. Budapesten 1910-ben az ország lakosságának közel 4,2 százaléka élt, 1920-ban pedig már 11,6 százaléka, így még jobban érvényesült az a probléma, hogy Budapestnek nincsen ellenpólusa. Budapest a mérete miatt a többi városhoz képest vonzóbb a befektetések és a munkaerő számára, így a legtöbb magyar város nem tudott kiszabadulni a középvárosi státusz csapdájából, és nem alakultak ki hazánkban a Nyugat-Európában jellemző, 250 ezer főnél népesebb nagyvárosok.
A második világháború és a rendszerváltás közötti időszakban a mezőgazdasági és ipari termelés központi irányítása befolyásolta a települések szerkezetét, a Rákosi- és Kádár-korszakban a parasztság nagy része városba költözött és ipari munkás lett. A magyar településhálózat fejlődésében 1950 jelentett újabb szakaszhatárt, amikor Budapesthez csatoltak 23 teljes települést (7 város, 16 nagyközség) és három település egy részét. Így a jelenleg is ismert Nagy-Budapest megszületésével tovább fokozódott az ország vízfejűsége. A második városegyesítést követően az akkor 22 kerületből álló főváros területe a korábbi 207 négyzetkilométernek a duplájára, 525 négyzetkilométerre nőtt.
Mára a közel 1700 négyzetkilométeres agglomerációban mintegy 2,5 millió fő él, tehát az ország népességének több mint negyede. A főváros népessége az 1980-as években érte el csúcspontját, majd ezt követően a 2000-es évek második felének kivételével egyre fokozódott a természetes fogyás és a belföldi vándorlás következtében a lakosságszám csökkenése. A tavalyi népszámlálás idején Budapest lakóinak száma 1,682 millió fő volt, ami több mint ötvenezerrel kevesebb a 2011-es adathoz képest. Bár jelenleg is Budapestre érkezik a legtöbb befektetés és az elkövetkező évtizedekben is kétségtelen lesz a központi szerepe, a jelentőségében csökkenés fog mutatkozni. Az autópályák kiépülésével, a települések városiasodásával és a vidéki munkahelyi és gazdasági lehetőségek, illetve az infrastruktúra javulásával a főváros túlsúlya mérséklődni fog.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Európai szinten is az elsők között van Budapest
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány megvizsgálta a Közép-Európai országok (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) fővárosi népességének teljes országos lakossághoz viszonyított arányát is, az agglomerációs területekkel együtt és anélkül, 2022-es adatok alapján. Eszerint hazánkban az ország lakosságának a 17,97 százaléka lakik Budapesten (agglomerációval együtt vizsgálva 31,29 százalék), amely a régióban a harmadik legmagasabb arány (agglomerációt is vizsgálva a második).
Az Európai Unió 27 tagállami fővárosának és agglomerációjának GDP-hez való hozzájárulási adataiból pedig kiderült, hogy néhány kivételtől eltekintve Európában a fővárosok lakosságának a legmagasabb az átlagos képzettségi szintje, így a hozzáadott értékük is. Ezért nem meglepő, hogy ezen területek gazdasági teljesítménye meghaladja a lakossági arányukat. A kiemelkedő gazdasági súlyt ráadásul tovább fokozza, hogy a legtöbb országban a legnagyobb város régiójában a legjobb az infrastruktúra, illetve a nemzetközi szállítási lehetőségek elérhetősége.
Hazánkban a fővárosban és agglomerációjában termelik meg az ország GDP-jének a 47,7 százalékát, ami Európában a negyedik legmagasabb arány. Írország fővárosának, Dublinnak a kiemelkedő helyezése annak köszönhető, hogy sok uniós piacon tevékenykedő vállalat adóminimalizáció érdekében az adóparadicsomnak számító szigetország fővárosában létesít központot.
Megfigyelhető továbbá a jelenség, hogy a balti államokban a fővárosok gazdasági súlya jellemzően domináns, a rangsorban Lettország, Észtország és Litvánia fővárosai rendre az első, második és kilencedik helyen állnak (69 százalék, 63 százalék és 43 százalék értékekkel). Az agglomeráció nélkül Budapest az ország teljesítményének a 38 százalékát adja, ami régiós szinten kiemelkedően magas, hiszen a nagyobb lakossági részesedéssel bíró Bécsben is csupán az osztrák GDP közel negyedét termelik. A magyar főváros területén 1,6 millió munkahely található, és napi szinten mintegy félmillióan ingáznak be, több mint 300 ezren személygépjárművel. Lakosságarányosan fővárosunkban a legmagasabb a vállalkozások száma, ezer főre vetítve Budapesten több mint 100 cég működik – áll az elemzésben.