Pénzcentrum • 2023. október 2. 16:55
Az elmúlt időszakban a világ átalakulása felgyorsult, és olyan nemzetközi jelentőségű eseményekre került sor, mint a BRICS bővülése. A 2023-ig Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS egymástól távoli országok laza szövetsége, ugyanakkor növekvő gazdasági erőt és egyre nagyobb népességet képvisel. Felmerül a kérdés, hogy Európa milyen gazdasági súllyal rendelkezik a világban, mekkora a népessége más régiókkal összehasonlítva, és milyen várható gazdasági növekedési pályát futhat be. Az elmúlt évek válságai és az európai gazdaságra és társadalomra jellemző problémák – (a népesség fogyása, a fejlett gazdaságok GDP-növekedésének lassulása, az elmúlt évek gazdasági sokkjai, közöttük a koronavírus-járvány és az európai energiaválság) – mennyire vetik vissza a kontinens teljesítményét más régiókkal összehasonlítva? Magyarország mennyire illeszkedik az európai trendekbe? Európa felismeri-e a más régiókkal zajló versengést? A következő elemzés ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Az európai népesség az előző század óta egyre kisebb súlyt képvisel a világ népességében, emellett pedig a helyi társadalom idősödése és az alacsony termékenységi mutatók is sújtják a kontinenst. Az már kevésbé ismert kérdés, hogy a fejlett gazdaságok növekedése lassult a világ többi régiójához képest. Az 1960-as évek óta, amióta a Világbank (2023a) méri a GDP-növekedését, lényegében az összes évtizedben elmaradt az Európai Unió bővülése a világ átlagától.
A fejlett nyugati gazdaságokkal, így például az Egyesült Államokkal összehasonlítva az európai növekedést, árnyaltabb kép rajzolódik ki. Míg az európai gazdasági növekedés üteme visszafogott volt, addig az amerikai GDP-bővülése az 1980-as évekében megegyezett a világ átlagával, majd az 1990-es évtizedben a globális átlag felett alakult. Míg végül a 2000-es évek óta rendre elmaradt a globális gazdasági növekedés szintjétől, de az európait ezekben az időszakokban is rendre meghaladta. A demográfiai és gazdasági folyamatok eredményeként a nyugati és benne az európai gazdaságok súlya fokozatosan csökken a világ más régióihoz képest - olvasható a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséban.
Európa részesedése a világ népességéből
A ENSZ (2022) adatai alapján világ népessége több mint háromszor nagyobb, mint a huszadik század közepén volt. A világ népessége 2022. november közepén elérte a 8 milliárdot, ezzel az emberiség lélekszáma 12 év alatt 1 milliárddal bővült, 7 milliárdról 8 milliárd főre. Az ENSZ előrejelzése alapján várhatóan 15 évre lesz majd szükség ahhoz, hogy újabb 1 milliárddal emelkedjen a népesség, 8 milliárdról 9 milliárd főre, 2037-ben. A legmagasabb termékenységi szintű országok általában azok, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. A globális népességnövekedés ezért idővel egyre inkább a világ legszegényebb országai között koncentrálódik, amelyek többsége a szubszaharai Afrikában található.
Európában a népesség 2020 körül érhette el a csúcsát, 747,6 millió fővel. Ezután a lakosság száma folyamatosan csökken az ENSZ előrejelzése alapján. 2100-ra az európaiak 629,6 millióan lehetnek. Ugyanakkor az európai népesség más kontinensekhez viszonyított aránya az 1900-as és a 2000-es években is fokozatosan mérséklődött. 1900-ban még a Föld népességének közel negyedét, 24,7%-át adta az öreg kontinens, 1950-ben 21,6%-t, 2000-ben már csupán 11,8% volt az európaiak aránya, míg 2100-ra 5,8%-ig süllyedhet ez a szám. 2050-re a világ 61 országának népessége várhatóan csökkenni fog, közülük 26 államban legalább 10 százalékos csökkenés várható. A csökkenő népességű országok másik csoportjában több mint 15 százalékkal fogyhat a népesség, köztük Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Japán, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia és Ukrajna. A termékenység ma már minden európai országban a népesség teljes megújulásához szükséges szint alatt van (körülbelül 2,1 gyermek jut egy nőre), és az esetek többségében a termékenység évtizedek óta a reprodukciós szint alatt van.
A jövőbeni népességnövekedés nagymértékben függ a jövőbeli termékenységi rátától, amely az ENSZ előrejelzése alapján a 2021-es 2,3-as szintről globális átlagban 2,1-ig mérséklődik 2050-ig. Emellett egy, a népességszámot befolyásoló tényező, az élettartam növekedése is bekövetkezik, amely nemzetközi szinten a 2021-es átlagos 72,8 évről 77,2 évre módosulhat 2050-ig. Továbbá olyan tényezők is befolyásolják egyes régiók lakosságának a számát, mint a nemzetközi migráció.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy Magyarország esetében a termékenységi ráta javulást mutat 2011 óta, miközben az európai uniós átlag romlott az időszakban. Hazánkban 2021-ben az európai átlagnál kedvezőbb volt a termékenységi ráta, 1,61, míg az uniós átlag 1,53 volt. A kedvező hazai adat főleg a tekintetben előre mutató, ha a 2010-es évek elejével hasonlítjuk össze. 2011-ben a magyar ráta 1,23 volt, míg az uniós átlag a jelenleginél magasabb, 1,57.
További kedvező tényezőt jelent a magyar termékenységi ráta kapcsán, hogy a javuló mutató nem a külföldi lakosságnak köszönhető. Az Eurostat (2023) adatai alapján Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a külföldi anyától született gyermekek aránya.
A külföldön és a helyben született anyák gyermekeinek aránya Európa-szerte jelentősen eltér. A külföldön született anyák gyermekei a szerbiai összes gyermek 1 százalékától a luxemburgi 65, illetve a liechtensteini 73 százalékig terjednek. Ez az érték az Eurostat által vizsgált 34 országok felében legalább 20 százalék. 2021-ben Németországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban mutató 29 százalékon állt, míg az érték Franciaországban 23 százalék volt. Szerbia mellett Lengyelországban, Törökországban, Litvániában, Szlovákiában és Bulgáriában 3 százalék vagy annál kevesebb volt a külföldön született anyák gyermekeinek aránya. Magyarországon ugyanez az arány 4 százalék volt. 2013 és 2021 között a legtöbb uniós országban nőtt a külföldön született anyák gyermekeinek aránya. A legnagyobb növekedést Máltán tapasztalták, 22 százalékponttal, ezt követte Görögország (6 százalékpont), valamint Spanyolország, Portugália és Románia (országonként 5 százalékpont) (Eurostat, 2023).
Európa világgazdasági súlya
A fejlett világ részesedése is fokozatosan csökken a világ GDP-jéből. A tetőpont 1992-ben volt, amikor magas jövedelmű országok a globális GDP 85%-t termelték, majd a 2000-es évek közepétől a részesedésük egyre nagyobb léptékben csökkent, 2021-ben 61% volt az arány. Ez azt jelenti, hogy a világ gazdasági termelésének nagy részét még mindig a fejlett gazdaságok adják, de a kelet-ázsiai országok, és elsősorban Kína felemelkedésével fölényük fokozatosan olvad. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy alacsonyabb szintről könnyebb nagyobb növekedési ütemet elérni, mint magasabb fejlettségi szintről.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az Európai Unió 1970-ben 24,2%-os részesedéssel rendelkezett, majd 1979-ben már 29,4%-kal, amikor az USA-ét is megelőzte az európai gazdasági teljesítményt. Az 1985-ös 20,8%-os arány után ismét javulás következett. Az utolsó szakasz 2004-ben kezdődött, amikor 25,9%-os részesedésről lényegében folyamatos csökkenést követően 2021-re 17,8%-ra mérséklőd az uniós országok aránya a világ GDP-jében.
Magyarország és a közép- és kelet-európai régió gazdasági trendjei eltértek az európai uniós átlagtól, lényegesen meghaladják azt. Amennyiben a 2010 utáni időszakot tekintjük hazánk GDP-je az uniós átlaghoz képest (1,6%) gyorsabban, 2,8% %-kal növekedett, míg 2020 és 2022 között az EU gazdasága átlagosan 1,1%-kal nőtt, addig Magyarország 2,4%-kal.
Várható gazdasági irányok
A Goldman Sachs, amerikai székhelyű befektetési bank 2022 év végén kiadott előrejelzése alapján 2050-re, majd 2075-re jelentősen átrendeződik a világgazdaság térképe, korábban kisebb jelentőségű államok tűnnek fel a legnagyobb gazdaságok sorában, míg régi nagyhatalmak kerülnek ki a 15 legerősebb gazdaság rangsorából. A kelet-közép-európai régió, melynek része hazánk is, növekedést és stabilitást mutat, miközben a hagyományosan erős európai országok pozíciója jelentősen romolhat.
Míg 1980-ban a világ 15 legmagasabb GDP-vel rendelkező országa közül 6 (Németország 3., Franciaország 4., Egyesült Királyság 5., Olaszország 6., Spanyolország 10. és Hollandia 12.) volt európai. 2000-ben még ez a 6 ország szerepelt a ranglista élén, de közülük kettő, Spanyolország és Hollandia pozíciója romlott. 2022-re a korábbi 6 országból már csak 5 európai állam szerepelt a top 15-ben, és közülük mindegyik gazdaság visszacsúszott a ranglétrán. Ugyanakkor 2022-ben Oroszország került be hatodik európai államként a világ 15 legnagyobb gazdasága közé. A Goldman Sachs előrejelzése alapján 2050-ben Oroszországgal együtt már csupán 4 európai állam lesz a legnagyobb gazdaságok között. 2075-re ez a négy ország (Németország, Egyesült Királyság, Oroszország és Franciaország) marad a 15-ös listán, de a korábbi 3., majd 2022-től negyedik Németország, mint a legnagyobb európai gazdaság már csupán a nyolcadik lehet (Daly – Gedminas, 2022).
A Goldmann Sachs (2022) előrejelzése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a globális gazdasági súlypont eltolódásában kulcsszerepet játszik a népesség átrendeződése. A gyors népességnövekedés, amely jelen században átrajzolja a gazdasági nagyhatalmak sorrendjét a gyorsan növekvő populációra, vagyis a munkaerő jelentős bővülésére vezethető vissza. Míg más régiókban új gazdasági nagyhatalmak tűnnek fel, addig a fogyatkozó népességű európai gazdaságok egyre lejjebb csúsznak a rangsorban. Így például Németország, amely egykor a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt, a kilencedik helyre kerülhet, Brazília után. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy alacsonyabb szintről könnyebb nagyobb növekedési ütemet elérni, mint magasabb fejlettségi szintről.
A közép- és kelet európai térség gazdasági súlya 1,6-2,0% között mozog 2010 és 2075 között. A csúcspont a 2040 és 2060 közötti időszak lehet 2,0% körüli súllyal a világ GDP-jében, amelyet követően kisebb mérséklődés következhet be. Utóbbi háttere nem a régió gazdasági lemaradása, hanem inkább más térségek népességének Európát lényegesen meghaladó növekedése. Összességében azt látjuk, hogy a 2000-es évtized óta, amikor térségünk a világ GDP-jének mindössze 1%-t adta, régiónk folyamatosan erősödik. Kelet-Közép-Európa gazdasági súlyának növekedése a következő évtizedekben azzal együtt is folytatódhat, hogy Európa folyamatosan visszaszorul más régiókkal szemben. Ez azt jelenti, hogy térségünk a Goldman Sachs előrejelzése szerint is képes lehet kihasználni erősségeit és adottságait a nemzetközi versenyben.