Javuló kilátások az elemzők szerint: végre növekedhetnek a reálbérek?

Ahogy korábban megírtuk 2023 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800 forint volt, mely 17,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi adatot. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 527 900 forintra becsülhető, 16,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 534 000, a költségvetésben 504 800, a nonprofit szektorban 533 300 forintot tett ki, 18,5, 13,2, illetve 12,6 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A K&H elemzője, Német Dávid szerint bár a bérek továbbra is két számjegyű növekedésben vannak, az infláció miatt a reálbérmutató tavaly szeptember óta a negatív tartományban mozog. Az infláció lassulása miatt azonban akár már augusztusban a pozitív tartományba kerülhet. Jelentősebb fogyasztásbővülésre inkább csak jövőre van kilátás.

“A bérnövekedés nem jelent meglepetést, a fizetéseket a garantált bérminimum és a minimálbér januári megemelése mellett a különböző szektorokban történt béremelések húzták felfelé” - kommentálta az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette ugyanakkor a magas infláció miatt a fizetések vásárlóereje csökken. Májusban a reálbérek 3 százalékos mínuszban voltak. Tavaly szeptember óta minden hónapban a negatív tartományban volt a reálbérmutató, ez pedig visszafogja a belső fogyasztást.

A szakember elmondta azt is, hogy az év hátralévő részében az infláció lassulására lehet számítani, miközben bérdinamika a mostani 16 százalék körüli szinten maradhat. Emiatt akár már augusztusban, de szeptemberben biztosan pozitív tartományba kerül a reálbérindex. Ugyanakkor kérdés, hogy ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás milyen tempóban kezd majd élénkülni. Az elmúlt időszakban ugyanis a háztartások GSDP-arányos megtakarítási képessége romlott, elképzelhető, hogy sokan  óvatosak maradnak és tartalékokat képeznek. Hozzátette: “Összességében a jövő elejétől számítunk jelentősebb fogyasztásbővülésre.”

Az adatok kapcsán az MBH Bank is közzétette elemzését, melyben megjegyzik, tovább folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon. A várakozásokat felülmúlva növekedett az átlagbér, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések hatásaival indokolható lenne némi lassulás a folyamatban, de az inflációs környezet és a kiemelten feszes munkaerőpiac illetve alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukáljaa bérversenyt. A tavalyi 17.6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot némileg meghaladó lehet a bérnövekedési ütem, figyelembe véve a fegyverpénz technikai hatása miatti februári stagnálást. A minimálbér-emeléseknek és az alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalék éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását.

A megnövekedett költségek továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása mérsékelten megjelenhet az év vége felé. Továbbá az idei év eleji átárazásokbantöbb esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelhetiaz áremelési szándékokat.

Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusában immár hosszabb ideje próbálják megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér-és áremelkedési várakozásokat illetve folyamatokat, ésezt jelentős valószínűséggel még erőteljesebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődőenés az eddig látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2 százalékos jegybanki célrendszerek irányába. Továbbá immár a pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és kellően magas szintre kerülésének következményeként.

Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatjáka vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat. A jelenleg kialakult folyamatokból következőena már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedő, a növekedést korlátozó mértékű kamatok átmenetileg elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció.

Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az energiaszektorban–bónuszfizetések miatt -, a hulladékgazdálkodásban, a logisztikában, a pénzügyi szektorban, a vendéglátásban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív-támogató területeken, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, szakmai-tudományos alágban, az oktatásban,az egészségügybenés a művészet, szabadidő alágban.